Móricz Zsigmond – Árvácska

·        1879–1942 (63 év)
·        Tiszacsécsén született (Szatmár megye)
·        Édesapja M. Bálint, felfelé törekvő kisparaszt, édesanyja Pallagi Erzsébet
·        Rossz anyagi körülmények
·        Iskolák: debreceni református kollégium, Sárospatak, majd Pallagi Gyula magával vitte saját iskolájába, Debrecenben református teológia, jog
·        1905: Felesége Holics Eugénia (Janka), nem hoz idilli boldogságot (Janka, 1925 áprilisában öngyilkos lesz, közös gyermekeik meghalnak)
·        1911 – írói sikerek, birtokot vesz Leányfalun
·        1915 – haditudósító a keleti fronton
·        1926 – Házasság Simony Márta színésznővel
·        1929-1933 – Babitscsal szerkesztik a Nyugatot
·        1936-ban megismerkedik egy kis árva lánnyal, Littkey Erzsébettel (Csibe) à Árvácska modellje
·        1942: agyvérzésben hal meg Budapesten.

Árvácska (1941):

Előzményei

·        A Szabadság-hídon találkozott egy öngyilkosságot elkövetni készülő lánnyal
·        Később befogadta őt és saját lányaként szerette.
·        Ez a lány (Littkei Erzsébet = Csibe) szolgált modellként az Árvácska elkészítésébenAz 1920-as évek paraszti világában játszódik a történet.

Műfaja

·        Kisregény
·        Zsoltárokból (7db) áll a mű, nem fejezetekből
·        Ballada à szagatottság, elmosódik az idő: Árvácska szenvedése folytonos

 

3 helyszín (tanya és falu világa)

       1. Dudás család – szegényparasztok

A tanyavilágban élnek. A családba 6 gyerek, az anya és az apa tartozik (Kedvesanyám). Ők maguk is szegényen élnek, a pénzt a saját gyerekeikre költik Csöre helyett. Az anya beteges, néha gyógyítgatja a kislányt. Az apa durva, erőszakos, a kislánnyal fajtalankodik. Sorsa az lett, hogy gyilkolt, majd felakasztotta magát. A szomszéd már régen szemet vetett a kislányra, őt ölte meg az apa. Tehenet legeltet és ez a munka öröm számára. A legmegrázóbb jelenet, amikor dinnyelopásért parazsat tesznek a tenyerébe, hogy megértse, „itt semmi sem az övé”. Itt a verés és a káromkodás mindennapos. Vissza kell vinniük a gyereket a Gyermekligának, mert a kislányt meztelenül járatták, iskolába pedig nem íratták be.

   2. Szennyes család – gazadag parasztok

Jómódú család, akik cselédet tartottak, önzők és zsugoriak. Zsaba Mári bottal veri a kislányt, egyszer be is töri a fejét a szegedi papucsával, szájon vágja úgy, hogy bedől a gyereknek két foga. Meg akarta mérgezni a gyereket, hogy el ne árulja őt a csendőröknek (A gyógyszert maga használta el). Sorsa, hogy hisztérikus rohamot kap. Szennyes bácsi jelentéktelen ember, sokat dolgozik, próbálja feleségét visszakapni. Csomor bácsi az egyedüli jó ember a kislány szemében, mert kézen fogja, misére viszi, beszélget vele és sorstársa lett. Hasonlóan kegyetlenül bánt el vele az állam, mint Árvácskával (vagyonát vesztette). Szennyesék a földjéért vették magukhoz, de istállóban kell élnie, nem kap rendes ételt. Sorsa, hogy Zsaba Mári a csendőröktől való félelmében megmérgezi. A kislányt „Pöszének” hívják, ruhában járatják, csak cipője nincs. Nem jár iskolába, mert megvesztegették a tanítót, hanem helyette disznót, pulykát legeltet.

   3. Verő család – tehetős iparosok

Falusi emberek, sváb környezetben élnek. Faternak, Muternak szólítja őket. A kislány anyakocát legeltet, bort cipeltetnek vele a falu végéről. Itt sem jár iskolába. Már sok ruhája és cipője van. Fizikailag nem bántják, de lelkileg annál inkább. Lányuk, Ditti, bántja, aki mindig kigúnyolja és megalázza. Zabigyereknek, rohadt államinak nevezi. Mikuláskor, karácsonykor nem kap ajándékot. Ahogy nő Árvácska, úgy lesz érzékenyebb lelkileg és sebezhetőbb, de egyben lázadóbb is. Mikor Verőék borért küldik,  a falubeliek segítenek neki, szolidárisak vele. Az ifjú pár megjelenése utalás a szüleire (a pár öngyilkos lesz). Éjszakánként édesanyja képe jelenik meg előtte, egyre többet gondol rá. Karácsonykor kizavarják a sötétbe, hogy vigasztalódjon, gyertyát gyújt. Amikor behívják, égve felejti a gyertyát. Ekkor megjelenik a tisztítótűz: ugyanis reggelre mindenki bennég a házban és meghal (sejteti az író). Ez volt az egyetlen kiút a kislány szomorú sorsából.

Árvácska bántalmai:

Lelki ·        Csomor bácsi elvesztése ·        Ditti megalázza őt (csúfolja, nem ad neki semmit) ·        Képzelt szülők elvesztése ·        Nem járhat iskolába Ruháit 1. nevelőanyja

Testi ·        Folyton megverik ·        Szexuális bántalmazás (Kadarcs) ·        Több és nehezebb feladatokat kap ·        Parazsat tesznek a kezébe ·        Lúgos vízbe mossák a haját ·        Papuccsal kiverik a fogát saját gyerekeinek adja

Beszélő nevek

Állami Árvácska : nem tartozik sehova
Dudás : megtanítják kesztyűbe dudálni
Szennyes : szennyes múlt, csalással jutnak pénzhez
Zsaba Mária : negatív anyaság (Szűz Mária); idegzsába: öl, mérgez

A mű végén a tűz tisztítótüzet akar jelképezni.

Elbeszélői technika:

• sok ismétlődés, nem lineáris, hanem repetitív szerkezet: kilátástalanság, ebbe a világba már nem jöhet be változás
• szabad függő beszéd: (Árvácska gondolatai)