Irodalom érettségi

Jevgenyij Anyegin mint romantikus hős típusának képviselője a XIX. századi orosz irodalomban

Puskin Anyegin című regényével vált ismerté a világirodalomban. A címadó főszereplő jellemére a byronizmus, a kor divattá vált spleenje jellemző, mely világfájdalmat, mélabút rezignált lelkiállapotot jelent. Ezt a világképet az angol romantikus író, Lord George Byron idézi meg először a Childe Harold zarándokútja című alkotásában.

Az orosz romantika társadalmi háttere

  • az orosz irodalom a romantikával vált nemzetivé és európaivá

  • a feudális viszonyok elavultsága áll a háttérben (cári önkény)

  • lendületet adott a romantika kibontakozásában a Napóleon felett aratott diadal 1812-ben felerősítette a felvilágosodás szabadságeszméit is dekabrista mozgalmak elbuktak

  • a politikai-társadalmi cselekvéseket a rendőri-besúgórendszerrel lehetetlenítették el, ezért a nemzeti lét szellemi ereje az irodalomban összpontosult

A romantika általános ismérvei

  • az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma, stílusirányzata

  • az időszaka a XVIII. sz. legutolsó éveitől a XIX. sz. első két harmadát foglalja magába, azonban egyes országokban még a XIX. és XX. század fordulóján is létezik pl.: Jókai művészetében

  • országonként mást jelent, illetve az egyes művészeti stílusirányzatokban

  • a klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele: illúzióvesztés és kiábrándulás a társadalomból, csalódás a felvilágosodás eszméjében, a „ a híres józan észben ”, elveszítették

  • első hullámai Németországból és Angliából indultak ki, a francia forradalom ugyanis ezekben az országokban okozta a legmélyebb megrendülést a polgári értelmiség között

  • az irodalomból bontakozott ki

  • a művész teljes szabadságát, egyéniségét hirdette, legfőbb forrása a fantázia

  • új témák, műfajok jelentek meg

  • érdekesnek találták a múltat menekültek a jelentől pl.: Rege a csodaszarvasról a Buda halálában

  • felfedezték a saját nemzeti múltjukat, népi kultúrát, ősvallásokat, mítoszokat kerestek, ha nem leltek, akkor maguk alkottak

  • orientalizmus, egzotizmus vágy a titokzatos, színes Kelet világa után

  • igyekezett elmosni a hagyományos műnek és műfajok határát kevert műfajok jöttek létre: ballada, verses regény, románc, drámai költemény

  • az összes műfajt lirizálták érzelmiség, titokzatosság, egyediség

  • a cselekménybonyolításban különleges helyzetek, érdekfeszítő események jelennek meg

  • erőteljesek a jellemkontrasztok, gyakran eltúlzottak a jó és rossz tulajdonságok is

  • a pátosz, az ünnepélyesség, az ékesszólás jellemzi a műveket

Puskin pályaképe

  • született 1799-ben Moszkvában, főnemesi családban

  • teljes neve Alexandr Szergejevics Puskin

  • családjában felfedezhető az egzotik vérvonal (anyai dédapja etióp)

  • felelőtlenül nevelték

  • beszélt és sokat olvasott franciául

  • tanulmányait a tisztviselőket képző líceumban folytatta

  • munkáját külügyi kollégiumban kezdte meg titkárként

  • lázíttó hangú versei miatt I. Sándor orosz cár száműzte

  • később visszatért Moszkvába, I: Miklós orosz cár udvari költője

  • megnősül 1831-ben, felesége ünnepelt szépség, de botránya miatt Puskin párbajra készül, ahol halálosan megsebesül

  • 1837 januárjában hal meg

  • Fő művei: A cigányok, A kaukázusi fogoly, A bahcsiszeráji szökőkút

Anyegin

Keletkezéstörténete, témája

  • 7 éven át írja (1823 májusában kezdi Kisinyovban, 1830 őszén fejezi be Bolgyinón)

  • többször változtatott a mű cselekményén

  • teljes változata 1833-ban jelent meg

  • témája: „a felesleges ember típusának bemutatása”. A korabeli orosz irodalomkritika korunk hőseként emlegeti.

  • a művet az „orosz élet enciklopédiájának” nevezik, hiszen az író végigvezeti az olvasót a korban lehetséges valamennyi életstíluson. Tudomást szerzünk a kor divatjáról, a társas élet szokásairól, a közigazgatásról, az utak állapotáról. Képet kapunk a fővárosi elit mozgalmas, és a vidékiek nyugodt lassú életformájáról.

Szerkezete

  • műfaja: verses regény a verses epika a romantika korában nepszerű hangsúlyt kap a líraiság, az író személyes érzelmei

  • a lírai-epikai elemek egyenrangúak egymást fokozzák

  • formája: Anyegin-strófa:

    • 14 sorból áll, ezek 9 és 8 szótagosak, jambikus lüktetésűek, rímképlete: abab ccdd effegg

  • kétszer kezdődik

  • befejezetlen, Puskin az olvasóra hagyja a lezárást

Cselekménye röviden

  • a fiatal eladósodott Anyegin a nagybátyjától örökölt birtokon telepszik le

  • barátságot köt a költői lelkű, szerelmes szomszéd földbirtokossal, Lenszkijjel

  • megismerkednek Larinékkal, ahol az idősebbik lány, Tatjana beleszeret az életunt Anyeginba (levél)

  • a főhős egy félreérhető szóváltás miatt párbajban megöli Lenszkijt

  • a főhős az évekig tartó utazás után, egy fényes bálon találkozik a csillogó nővé érett Tatjanával, aki bár még mindig szereti a férfit, hű marad a férjéhez

A főszereplő jellemzése

  • szentpétervári divatfi, estélyekre vacsorákra jár

  • tudása felszínes, sokat olvas, de nincsen kitartása, hogy egy-egy tudományban elmélyedjen

  • csak a hölgyek meghódításához ért, többféle modort alkalmaz, ahogy a helyzet kívánja

  • kiábrándult, kiégett ember, nem találja helyét a hétköznapokban, csupán sodródik ez a magatartás a felesleges ember típusává avatja

  • élete megváltása Tatjana szerelme lenne, melyet elutasít

  • erre csak évek múlva döbben rá, 26 évesen, mikor levetette a byronkodás maszkját

  • nagy szerepet futott be az orosz irodalomban Turgenyev jellemezte Anyegint úgy mint „a felesleges embernek”

  • jobb sorsra érdemes, ám cselekvésre képtelen, aki nem találja helyét az életben

  • sok mindennel megpróbálkozik, de valójában nem jut semmire és végül nem is csinál semmit a magyar irodalomban ilyen byroni alak Arany László: A délibábok hőse c. verses regény főalakja, Hűbele Balázs

Lenszkij

  • Vlagyimir Lenszkij tökéletes ellentéte Anyegin életundorának ennek ellenére jó barátok

  • Göttingiából hazatért földesúr 18 éves

  • gyanútlan, jóhiszemű, minden nemes eszméért lelkesedő költői lélek

  • szerelme a kisebbik Larin lány, Olga

  • tragikus, értelmetlen halálát az Anyeginnel való párbaj okozza, melyre ő hívta ki barátját

Olga

  • a regény legszimplább és legáttetszőbb szereplője

  • nincsen lelke, csak bájos külseje

  • egyetlen célja a férjhez menés

  • vőlegényét Lenszkijt nem sokáig siratta, hamarosan egy ulánus felesége lett

Tatjana

  • az idősebbik Larin lány

  • befelé forduló, introvertált, csendes, gazdag érzelmi életet élő, kifinomult lélek

  • merengő, álmodozó, nyílt, érzékeny

  • imádott olvasni, nem játszott gyermekkorában a többi kislánnyal, nem hímzett, nem babázott

  • a mű Tatjanát az orosz nő legértékesebb típusának tartja, akit köt az orosz hagyomány, az orosz vidéki élet tulajdonságait Puskin nagy szerelméről Rajevszkij Máriáról kölcsönzi

  • Anyegin az első szerelme, szenvedélyesen szereti az eszményképébe szeret bele

  • napról napra erősödik benne ez az érzés, nem hisz semmilyen fortélyt, gyanútlan, lelkesen hisz

  • kettejükkel való kapcsolatban ő a kezdeményező a régi konvenciókat félrelökve szerelmes levelet ír Anyeginnak szégyenkezve, félőn, de nincsen semmi női praktika benne, csak az ártatlan őszinteség

  • a kerti jelentben Anyegin a fölényeskedő modorával őszintén visszautasítja, ám csak a lekét töri össze, a szerelmét nem

  • Anyegin gyilkossága után, fekeresi a kastélyát, beleolvass a könyveibe „mind egy-egy aruló vonás, önkéntelen jött vallomás”

  • a szokásoknak megfelelően férjhez megy, egy herceghez, a pétervári társaság ünnepelt csillaga lesz

  • itt találkozik Anyeginnel, nem változik a jelleme hű marad Anyeginhez, bár nem lesz hűtlen a férjéhez összetöri Anyegint

  • egyik szereplő sem tud változtatni a sorsán

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük