Irodalom érettségi

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Szklabonyán született, 1847. január 16-án. Apja Mikszáth János bérlő és kisbirtokos, anyja, Veres Mária családjából jeles evangélikus lelkész ősöket mutathat fel.

Tízéves koráig szülőfalujában élt, boldog gyermekkorának élménye egész pályáját végigkísérte.

1857-63-ban a rimaszombati protestáns algimnáziumban, 1863-66-ban a selmecbányai evangélikus líceumban tanult. Részt vett az önképzőkör munkájában, verseket, elbeszéléseket írt. Az érettségi után néhány félévig „mezei” joghallgató a győri jogakadémián (budapesti jogászkodása dokumentálhatatlan).

1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni, népies-didaktikus írásokat közölt az Igazmondóban és egyéb budapesti, illetve nógrádi lapokban.

Az 1870-es évek elejétől Mauks Mátyás szolgabírónál volt esküdt, majd ügyvédgyakornok Balassagyarmaton. 1871-ben meghalt apja. Ami a lelket megmérgezi című novellájával megnyerte az Igazmondó pályázatát.

1873-ban Pestre költözött, július 13-án titokban, a Mauks család beleegyezése nélkül összeházasodott Mauks Ilonával, korábbi principálisa leányával.

1873-74-ben újságíró és szerkesztő Budapesten (Hasznos Mulattató, Lányok Lapja, Magyar Néplap stb.). 1874-ben jelent meg első kötete (Elbeszélések), és halt meg néhány hetes korában első gyermeke.

1875-ben írásaira nem talált kiadót, anyagi gondjai egyre nőttek. Felesége megbetegedett, s hazautazott szüleihez. Mikszáth ekkor, hogy a nélkülözésektől megkímélje, kierőszakolta a válóper megindítását.

1875-78-ban magányosan, betegen és hihetetlen nyomorban élt a fővárosban. 1878. augusztus 1-jétől a függetlenségi párti Szegedi Napló újságírója lett. Kákay Aranyos No. 3. álnéven kiadott két publicisztikai kötetet (Még újabb fény- és árnyképek 1878; Szeged pusztulása 1879).

1880 decemberében Pestre költözött. 1881-től negyedszázadig a Pesti Hírlap munkatársa.
1881-82-ben megjelent két sorsfordító novelláskötete: A tót atyafiak és A jó palócok.
1882-től a Petőfi Társaság, 1883-től a Kisfaludy Társaság tagja.

1882. december 31-én újra feleségül vette Mauks Ilonát. Házasságukból három fiúgyermek született: Kálmán, Albert és János.

1887-től kormánypárti képviselő Illyefalván, 1892-tól Fogarason.
1889-től az MTA levelező, 1905-től tiszteleti tagja.

1896-ban a Budapesti Újságíró Egylet elnöke. Önállóan is próbálkozott lapkiadással: Magyarország és Nagyvilág, Magyar Ifjúság, Országos Hírlap. 1888-tól a Singer és Wolfner-féle éves Almanach, 1902-1910-ben a Magyar Regényírók Képes Könyvtára szerkesztője.

1904-ben megvette Szontagh Pál horpácsi birtokát.
1910. május 16-án tartották országos jubileumát.
1910. május 28-án hunyt el Budapesten.

Tót Atyafiak

1881-ben jelent meg a kötet. 4 közepesen hosszú, különböző hangvételű novella van benne. A történetek hőseinek többsége zord hegyek között a Fátra vidékén él magányosan a természettel meghitt közelségben.

Az a fekete folt

A Tót atyafiak című kötetben található.

Műfaj: Novella

Cím: Két értelme lehetséges: az akol helye, Olej lelkében lévő fekete folt.

Hangnem: Kétségbeesett, változó

Helyszín: Akol, ház körül, mező

Szereplők:

Olej Tamás: Brezinai Bacsa, kb 1000 juh, magányos, zárkózott, öntudatos, büszke, becsülete fontos, érzelmeit nem tudja kimutatni, hűséges a feleségéhez.

Anika: Naiv fiatal lány, születése óta félárva, tetszik neki Matyi, segítőkész, önzetlen, jó lelkű

Matyi: Mindenben a herceg ellentéte, tisztességes, jóravaló

Taláry Pál: övé az egész Brezina, kihasználja a lány naivitását, lenéző

Szerkezet:

  • Bevezetés/Expozició
    • Megismerjük a szereplőket és a helyszínt
  • Bonyodalom
    • A herceg látogatása
  • Kibontakozás
    • Taláry Pál elkezdi látogatni a lányt, ki alakul köztük egy kölcsönös vonzalom
    • Matyi féltékeny
    • A herceg alkut ajánl Olej Tamásnak (meginog – lelkiismeret furdalása lesz)
  • Tetőpont
    • Üzenetet küld Matyival a hercegnek, majd rosszat sejtve hazarohan – Anikát a herceg megszöktette – otthagyta az ajándéklevelet az Akolról és a nyájról
  • Megoldás:
    • Olej hogy megbüntesse magát, felgyújtja az Akolt
    • Az akol helyén ott marad a fekete folt, ott többé fű nem nő

Elbeszélés módja: Kihagyásos, a balladákkal rokon

Értelmezés: Olej bűne: nem mutatta ki az érzéseit, hagyta, hogy befolyásolják a lányát

 

A jó palócok

1882-ben jelent meg a kötet. 15 rövidebb darabból áll, melynek mesei, balladai példázatos és életképszerű elbeszélései a palóc vidék hagyományaiban gyökereznek. A novellák közös jellemzője a személyes elbeszélés mód, az erőteljes történet mondói hang.

Szegény Gélyi János lovai

A Jó palócok című kötetben a 13. elbeszélés (1982).

Műfaj: Novella, balladaszerű

Hangnem: feszült, zaklatott

Helyszín: Falu Nógrád megyében

Szereplők: Gélyi János, Vér Klára, Vőnekiné, Csipke Sándor

Gélyi János: Bágyi csoda egyik főszereplője, Féltékeny, hűséges, birtokló, öntudatos, szereti a lovait, becsületes, tisztességes ember

Vér Klára: vörös hajú, kihívó, hűtlen, könnyed, szabad lélek. Beszélő neve van: szenvedélyes

Csipke Sándor: Szabad szerelem híve. Beszélő neve van: piperkőc

Vőnekiné: öregasszony (kerítő nő). Beszélő név: Férfi szerző

Szerkezet:

  • Bevezetés: Gélyi János szereti a lovait, feleségül vette a Vér Klárát, díszíti a lovakat.
  • Bonyodalom: Gélyi János meghall egy félreérthető párbeszédet Vőnekiné és Klára között
  • Kibontakozás: Elindul a gyanú G.J.-ban, elindulnak az esküvőre és a kocsin való utazás a kibontakozás. Bizonyítékokat akar szerezni, hogy beigazolja az elméletét.
  • Tetőpont: G.J. meglátja Csipke S.-t és a felesége és ejti, a fehér rózsát akkor beigazolódik a gyanúja
  • Megoldás: G.J. féltékenységből belehajt a szakadékba és megöli mindannyijukat.

Motívumok: fehér – piros mályvarózsa (hűtlenség jele), lovak, beszélő nevek.

Elbeszélés módja: G.J. szemszögéből ismerjük meg. Annyit tud az olvasó amennyit G.J.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük