1825-ben született Komáromban. Liberális, hazafias szellemben nevelkedett. Először Komáromban tanult, majd Pozsonyba került. 1837-ben édesapja meghalt. 1841-1842-ben a pápai református kollégiumban barátkozott össze Petőfi Sándorral. 1842-1844 között Kecskeméten jogot hallgatott és meg is szerezte az ügyvédi oklevelet, amit aztán sosem használt.
Pályakezdés:
- Első regénye a „Hétköznapok”
- Bekerült a Tízek Társaságába
- Az Életképek szerkesztője lesz
- Aktívan részt vesz az 1848-as szabadságharcban
- 1848. március 15-én megismerkedik Laborfalvi Rózával
- Móricnak menekülnie kellett és az akkori felesége Róza mentette meg
Termékeny időszak:
- 1858-ban az MTA levelező, majd rendes tagja lesz
- 1860-tól a Kisfaludi társaság tagja
- 1861-től országgyűlési képviselő
- Ebben a korszakban megjelent regényei:
- Egy magyar nábob
- Új földesúr
- Kőszívű ember fiai
- 1863-tól a „Hon” című napilap szerkesztője
Az utolsó évek:
- 1875-ben kormányzati képviselő lesz
- 1886-ban felesége meghal
- 1893 Sárga rózsa, az utolsó évek legjobb regénye
- 1894 az 50 éves írói jubileuma – díszkötetes kiadás
- 1899 Házasságot köt Nagy Bellával (20 éves) színésznővel.
- 1904 Meghal
Írói jellemzői: Főképp a romantika (kitolta a romantika határait). Jellemzi a fordulatos cselekmény.
Szélsőséges jellemek, helyzetek: Feszültség teremtés, erőteljes táj és természetábrázolás jellemzi. Gyakoriak a leírások.
Jellemző műfajok: regény (közel 100db), történelmi regények, társadalmi regények (Aranyember), irány regény, novella. A realizmus is jellemző rá.
Aranyember
1872-ben írta Balaton-Füreden. Társadalmi regény, vallomásos regény.
Előzmények: Jókai kiábrándul a kapitalizmusból. Magánéleti konfliktusok. Késői szerelem gyámleányába, Lukanics Ottiliába.
Mű témája: Timár Mihály élete, az egyén boldogulása a kapitalista Magyarországon.
Kérdések a műben: Mi a hűség? Mi fontosabb a törvényes boldogtalanság vagy a törvényes boldogság? Mi a becsület? Mi számít lopásnak? Megéri-e hűségesnek lenni a hűtlen férjhez? A belső vagy a külső törvények a fontosabbak?
A cím: két féleképpen értelmezhető (metaforikusan), utalhat a tulajdonságaira és arra is hogy amibe belekezd abból pénzt csinál.
A történetben megjelenő mítosz: Midasz király története: Dioniszosztól kérte, hogy amihez hozzá ér változzon arannyá – majdnem éhen halt.
Szerkezete:
- Expozíció (bevezetés)
- Szt. Borbála hajó fedélzetén Tímár Mihály, Tímea, Ali Csorbadzsi. A hajó elmerül és megismerkednek Noémivel.
- Komárom: Brezovics Atanának adta Mihály a lányt és a vagyon egy részét.
- Bonyodalmak:
- Tímár Mihály eladja az ázott búzát, meggazdagodik
- Tímea a Brezovics házban megalázva él (Atthalie alázza meg)
- Kibontakozás:
- Mihály gazdagodik, kisemmizi Attanázt, elveszi Tímeát és eljár a szigetre Noémihez
- Tetőpont:
- Krisztyán Tódor elveszi Mihály ruháit. Később összevesznek ezért Mihály elkergeti. Tódor belecsúszik a folyóba és meghal. Mikor előkerül, azt hiszik Mihály holttestét találták meg. Mihály hivatalosan is eltűnhetett.
- Végkifejlet:
- Atthalie meg akarta ölni Tímeát
- Megakadályozta Kacsukával az esküvőt
- Azt mondja Tímeának, hogy Mihály él, így nem lehet maradéktalanul boldog.
- Atthalie meg akarta ölni Tímeát
Helyszínek:
Balatonfüred
Komárom | Senki szigete |
Tímea | Noémi |
felelősség | szabadság |
boldogtalanság | boldogság |
társadalmi szerep | önmaga lehet |
pénzbeli gazdagság | érdemi, lelki gazdagság |
fontos a pénz | nem fontos a pénz |
Ideje: 1820-1830-as évek. Körülbelül 10 évet ölel fel
Szereplők:
- Mihály: A vagyonát nem becsületesen szerezte, de jószívű. Talpraesett, a modern kor embere. Két nő között vacillál. Fejlődő jellem: ártatlanság, bűnbeesés, bűnbánat, megtisztulás.
- Tímea: Sérthetetlen, szürke, kevés derül ki róla.
- Noémi: Természetes
- Atthalie: Gonosz, önző, konfliktus generáló.
- Tódor: Gerinctelen, lelkiismeretlen.
Motívumok:
Senki szigete – bibliai utalás az édenre
Duna – két élet összekötője
hármas szám – a három nő