Irodalom érettségi

Petőfi Sándor Az apostol (1823-1849)

Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba.

Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral.

 

Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe. 1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-től segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe.

Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták: Útijegyzetek. Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte). 1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, később A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát.

Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1848. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én.

Apostol

Keletkezés: 1848 szeptember

Műfaj: elbeszélő költemény

Verses ars poétika:

Erős magánéleti válság: nagyon erős szegénység

Közéleti válság: a reformok nem radikálisak

Petőfi indul a Szabadszállási követ választáson, beszédében negatívan festi le a választóit, a tömeg meglincseli, és úgy kell menekülnie.

Életrajzi párhuzam:

  • Névadás, Petőfi is szilveszterkor született.
  • Iskolai események, ő is kitűnt osztálytársai közül és nem szerették.
  • Házasság, szegény költő, jómódú feleség
  • A néphez való viszonya, a szegénységben is vállalja a forradalmiságot, király gyűlölet fűti, az elveikhez hű marad
  • Másolásból élnek
  • A nép elfordul tőle

Téma:
Központi kérdés: Mindig másoknak éljen az ember és sohase magáért?
Egy forradalmár sorsát jeleníti meg, ezzel megteremti a saját alteregóját.

Szerkezet:

1-4. fejezet: Szilveszter és családja a padlásszobában, mélyponton. A felnőtt Szilveszterrel találkozunk.

5-14. fejezet: Szilveszter múltját írja le, gyerekkorát, öntudatra ébredését azután boldog szerelem időszakát, forradalmi útkeresés.

15. fejezet: Újra a padlásszobában vagyunk. Meghal a csecsemő.

16-19. fejezet: A gyűrű árából eltemetik a gyermeket. Meg írja a könyvet, ami miatt börtönbe zárják, 10 év börtön, közben a felesége meghal. Kiszabadul, családja széthullott.

20. fejezet: Merényletet tervez a király ellen, ami nem sikerül és kivégzik.

Bibliai párhuzam:

  • Szilveszter-Jézus (keresztre feszítés)
  • Szilveszter-Mózes (talált gyerek)
  • Apostol (isten hírnöke)

Hangnemek:

  • Irónia – főleg a végén jelenik meg
  • Emelkedett, patetikus
  • Kétségbeesett
  • Melankolikus

Beszédhelyzet:
Belső monológok – 3 ilyen monológ van benne (Istenhez), elbeszélő részek

Elbeszélői nézőpontok: osztott, változik a mű során

  • Befogadó nézőpontjához kapcsolódik pl.: „kik laknak itt?”
  • A jelenlévő néző helyzetéből szólal meg pl.: „néptelen a város”
  • A szereplőnek adja át a szót
  • Az író kommentálja az eseményeket egy külső nézőpontból

Verselés: nem rímelnek a sorok, jambikusak ( U-)

Szilveszter jellemzése: céltudatos, az álmaiért a végletekig küzd, ellent mondásos jellem, a világszabadságról, egyenlőségről álmodozik, közben családja éhen hal és nem tesz ellene semmit, el magányosult forradalmár, a költő alakmása, tudásszomjas

Értelmezési lehetőségek:

  • Váteszszerep nem összeegyeztethető a boldog magánélettel
  • Meg lehet valósítani a világban az egyenlőség elvét vagy eleve kudarcra van ítélve minden próbálkozás?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük