Kortárs magyar irodalom – Fodor Ákos haikui

Életútja, irodalmi jelentősége

1945-2015 között élt, magyar költő és műfordító

A haiku műfajának legnagyobb hazai képviselője és népszerűsítője

1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását

1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel

2003-ban és 2007-ben Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét

A haiku története

A 7. században formálódott ki a tanka, japán népdalokból, némi kínai hatással

A tanka öt sorból áll (5-7-5-7-7), az első három valamely látvány, vagy az általa előidézett benyomás leírása, megfogalmazása, a 4-5. pedig az erre adott reflexió

Erre a jellegzetességére épült egy társasági játék, melyben a valaki által elkezdett vershez másvalakinek kellett a két záró sort kitalálnia, a következő – újabb játékos által mondott – háromsoros egységnek pedig ezzel a kettővel kellett kapcsolatban lennie (láncverselés)

Így alakult ki a tanka lerövidítésével a haiku, amely a 17. században egyre nagyobb népszerűségre tett szert, lassan kiszorítva a hosszabb formát, de ezek ekkor még szójátékokra épülő versek voltak

A tradicionális haiku elméletének kidolgozójaként a 17. század második felében élt Macuo Basót tartják számon, aki elsőként töltötte meg súlyosabb tartalommal e sorokat

Ugyanakkor ő is írt könnyedebb alkotásokat, ezen irányzat folytatója a 18. századi Karai Szenrjú

A basói elképzelések megújítói a 18. században Josza Buszon és a 19. század elején – Kobajasi Issza voltak, majd a 19. század végén Maszaoka Siki lehelt új életet a haikuba

A haiku műfaja

A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, ami a XIII. században jelenik meg Japánban, s a XX. század közepétől már a világirodalomban is nagy népszerűségnek örvend

Az európai lírai műfajokkal ellentétben a haiku nem én-központú

A természeti jelenségeket nem szubjektív nézőpontból írja le, hanem azok egyszerű rögzítésére törekszik (ezt az elvet szono mama (éppen ilyen)-nek hívják)

A szöveg nem utal a művész saját értelmezésére, érzésvilágára, ezért a befogadás folyamata nagyobb szerepet kap, az olvasó aktív részesévé válik a vers születésének és jelentéstartalmának (ezt mutatja az is, hogy a korábbi tanka befejező, értelmező két sora a haikukból már kiszorul)

Basó ezt így fogalmazza meg: „a harang egyhangú kongása után fülünkben még hosszan zúg ez a hang… Ugyanígy a vers elolvasása után is valamilyen hangnak még tovább kell visszhangoznia az olvasóban”

A költő saját szavaival élve: „A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.”

A haiku nemcsak műfaj is, hanem versforma is

A versforma

• Háromsoros

• 17 szótagból álló

• Hangsúlyos vers

• A sorok 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak)

• A sorvégek rímelhetnek, de ez nem előírás (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei)

• A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, amelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni, vagy újrakölteni

• Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van

Kötetei

• Kettőspont, 1978 (versek, műfordítások)

• Idéző jelek, 1979 (versek, műfordítások)

• Hasadó anyag, 1982 (versek, alkalmazott szövegek)

• Képtelenkönyv, 1986 és 2010 (versek, Rózsa Edit képeivel)

• Jazz, 1986 (versek, műfordítások)

• Akupunktúra, 1989 (versek)

• Lehet, 1995 (versek)

• Dél után, 1997 (versek)

• Macuo Basó: Százhetven haiku, 1999 (műfordítások)[3]

• Addig is, 1999 (versek)

• Buddha Weimarban, 2002 (versek)

• Szó-Tár, 2003 (válogatott versek)

• Még: mindig, 2006 (versek)

• Pontok, 2008 (válogatott versek)

• Gonghangok, 2009 (versek)

• Gongklänge, 2010 (Wieser Verlag)

• Kis téli-zene, 2013 (versek)

• Szabadesés, 2014 (versek)

• Das Leben ist möglich, 2014 (versek, Wieser Verlag, társszerzők: R. Jurolek, A. Basic)

• Gyöngyök, göröngyök, 2015 (válogatott versek)

Fodor Ákos válogatott haikui

Ezt a válogatást Fodor Ákos maga készítette a Szepes Erika szerkesztette MAGYAR HAIKU KÖLTŐK c. antológia számára 1999. április 3-án

Ebből szemeztem ki én egy párat:

A HAIKU

lábam előtt ült

egy madár, majd felröppent –

Nehezebb lettem.

ALTATÓ

minden veszteség

fájdalombacsomagolt

megkönnyebbülés

ECCE HOMO

ha tisztálkodunk

eltávolítjuk a koszt

– m á s közelébe

EPIKTÉTOSZ-VISSZHANG

Sose mondd azt: „el-

veszítettem”, semmiről;

mondd: „visszaadtam”.

GYAKORLAT

segíts mindennek

olyannak lennie, mint

amilyen úgyis

AXIÓMA

a szeretésen

kívül minden emberi:

tett: romépítés

MŰHELY-HAIKU

Talán hozzá se

nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak

gyönyörű nem lesz.

SZINOPSZIS

Egyik sem vagyok.

Sem üllő, se kalapács:

-Talán: a csengés.

AXIÓMA

ahol, akárhol,

akárki imádkozik,

az a hely: templom

AXIÓMA

Szabadság az, ha

megválaszthatom: kitől

és mitől függjek.

HITVALLÁS

A béke m á s, mint

szünet, két háború közt;

a Jó: nem rossz Rossz.

SUMMA

Minden megérint.

– Úgy látszik: sose nő be

a szívem lágya.

INTELEM

Ne „küzdj a Jóért”.

Keresd és szeresd. Örülj,

amikor elér.

GYÓGYHATÁS

Mióta szedem:

sokkal-sokkal lassabban

vagyok ideges!

KÉT ÉRTÉK

Van jobb szerető

s van, aki jobban szeret.

– Örülj pontosan.

KORHOZADÉK

Nem a lábam visz

már: én viszem lábamat…

– Tévelygésgátló.

Összegzés:

E rövid versek –úgy gondolom-, mindenki számára értékesek lehetnek, hisz olyanok, mint Örkény egypercesei, elolvassuk őket, s valamire rávilágítanak

A keleti világ más-látását hozza Európába; olyan érték, amire fel kell figyelnünk

Valóban igaz, hogy a haiku az olvasóban születik meg, nemcsak a költőben; azt az üzenetet hordozza, hogy figyeljünk saját belső hangjainkra, az igazi válaszokat ott találjuk meg