Életútja, irodalmi jelentősége
1945-2015 között élt, magyar költő és műfordító
A haiku műfajának legnagyobb hazai képviselője és népszerűsítője
1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását
1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel
2003-ban és 2007-ben Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét
A haiku története
A 7. században formálódott ki a tanka, japán népdalokból, némi kínai hatással
A tanka öt sorból áll (5-7-5-7-7), az első három valamely látvány, vagy az általa előidézett benyomás leírása, megfogalmazása, a 4-5. pedig az erre adott reflexió
Erre a jellegzetességére épült egy társasági játék, melyben a valaki által elkezdett vershez másvalakinek kellett a két záró sort kitalálnia, a következő – újabb játékos által mondott – háromsoros egységnek pedig ezzel a kettővel kellett kapcsolatban lennie (láncverselés)
Így alakult ki a tanka lerövidítésével a haiku, amely a 17. században egyre nagyobb népszerűségre tett szert, lassan kiszorítva a hosszabb formát, de ezek ekkor még szójátékokra épülő versek voltak
A tradicionális haiku elméletének kidolgozójaként a 17. század második felében élt Macuo Basót tartják számon, aki elsőként töltötte meg súlyosabb tartalommal e sorokat
Ugyanakkor ő is írt könnyedebb alkotásokat, ezen irányzat folytatója a 18. századi Karai Szenrjú
A basói elképzelések megújítói a 18. században Josza Buszon és a 19. század elején – Kobajasi Issza voltak, majd a 19. század végén Maszaoka Siki lehelt új életet a haikuba
A haiku műfaja
A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, ami a XIII. században jelenik meg Japánban, s a XX. század közepétől már a világirodalomban is nagy népszerűségnek örvend
Az európai lírai műfajokkal ellentétben a haiku nem én-központú
A természeti jelenségeket nem szubjektív nézőpontból írja le, hanem azok egyszerű rögzítésére törekszik (ezt az elvet szono mama (éppen ilyen)-nek hívják)
A szöveg nem utal a művész saját értelmezésére, érzésvilágára, ezért a befogadás folyamata nagyobb szerepet kap, az olvasó aktív részesévé válik a vers születésének és jelentéstartalmának (ezt mutatja az is, hogy a korábbi tanka befejező, értelmező két sora a haikukból már kiszorul)
Basó ezt így fogalmazza meg: „a harang egyhangú kongása után fülünkben még hosszan zúg ez a hang… Ugyanígy a vers elolvasása után is valamilyen hangnak még tovább kell visszhangoznia az olvasóban”
A költő saját szavaival élve: „A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.”
A haiku nemcsak műfaj is, hanem versforma is
A versforma
Háromsoros
17 szótagból álló
Hangsúlyos vers
A sorok 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak)
A sorvégek rímelhetnek, de ez nem előírás (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei)
A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, amelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni, vagy újrakölteni
Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van
Kötetei
Kettőspont, 1978 (versek, műfordítások)
Idéző jelek, 1979 (versek, műfordítások)
Hasadó anyag, 1982 (versek, alkalmazott szövegek)
Képtelenkönyv, 1986 és 2010 (versek, Rózsa Edit képeivel)
Jazz, 1986 (versek, műfordítások)
Akupunktúra, 1989 (versek)
Lehet, 1995 (versek)
Dél után, 1997 (versek)
Macuo Basó: Százhetven haiku, 1999 (műfordítások)[3]
Addig is, 1999 (versek)
Buddha Weimarban, 2002 (versek)
Szó-Tár, 2003 (válogatott versek)
Még: mindig, 2006 (versek)
Pontok, 2008 (válogatott versek)
Gonghangok, 2009 (versek)
Gongklänge, 2010 (Wieser Verlag)
Kis téli-zene, 2013 (versek)
Szabadesés, 2014 (versek)
Das Leben ist möglich, 2014 (versek, Wieser Verlag, társszerzők: R. Jurolek, A. Basic)
Gyöngyök, göröngyök, 2015 (válogatott versek)
Fodor Ákos válogatott haikui
Ezt a válogatást Fodor Ákos maga készítette a Szepes Erika szerkesztette MAGYAR HAIKU KÖLTŐK c. antológia számára 1999. április 3-án
Ebből szemeztem ki én egy párat:
A HAIKU
lábam előtt ült
egy madár, majd felröppent –
Nehezebb lettem.
ALTATÓ
minden veszteség
fájdalombacsomagolt
megkönnyebbülés
ECCE HOMO
ha tisztálkodunk
eltávolítjuk a koszt
– m á s közelébe
EPIKTÉTOSZ-VISSZHANG
Sose mondd azt: „el-
veszítettem”, semmiről;
mondd: „visszaadtam”.
GYAKORLAT
segíts mindennek
olyannak lennie, mint
amilyen úgyis
AXIÓMA
a szeretésen
kívül minden emberi:
tett: romépítés
MŰHELY-HAIKU
Talán hozzá se
nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak
gyönyörű nem lesz.
SZINOPSZIS
Egyik sem vagyok.
Sem üllő, se kalapács:
-Talán: a csengés.
AXIÓMA
ahol, akárhol,
akárki imádkozik,
az a hely: templom
AXIÓMA
Szabadság az, ha
megválaszthatom: kitől
és mitől függjek.
HITVALLÁS
A béke m á s, mint
szünet, két háború közt;
a Jó: nem rossz Rossz.
SUMMA
Minden megérint.
– Úgy látszik: sose nő be
a szívem lágya.
INTELEM
Ne „küzdj a Jóért”.
Keresd és szeresd. Örülj,
amikor elér.
GYÓGYHATÁS
Mióta szedem:
sokkal-sokkal lassabban
vagyok ideges!
KÉT ÉRTÉK
Van jobb szerető
s van, aki jobban szeret.
– Örülj pontosan.
KORHOZADÉK
Nem a lábam visz
már: én viszem lábamat…
– Tévelygésgátló.
Összegzés:
E rövid versek –úgy gondolom-, mindenki számára értékesek lehetnek, hisz olyanok, mint Örkény egypercesei, elolvassuk őket, s valamire rávilágítanak
A keleti világ más-látását hozza Európába; olyan érték, amire fel kell figyelnünk
Valóban igaz, hogy a haiku az olvasóban születik meg, nemcsak a költőben; azt az üzenetet hordozza, hogy figyeljünk saját belső hangjainkra, az igazi válaszokat ott találjuk meg