A reformkor 1830-1848 közötti időszak, Magyarország a Habsburg Birodalom része.
Fő kérdése a Haza és Haladás.
Széchenyi István udvarhű, arisztokrata családból származott, édesapja: Széchényi Ferenc, a könyvtáralapító, édesanyja: Festetics Júlia
Széchenyi a birodalmi élet legfelső szintjén mozog, két karrierlehetőség áll előtte: diplomata pálya és katonai pálya.
Harcol a napóleoni háborúkban, majd utazásokat tett elsősorban Anglia nyűgözte le. Utazásai alkalmával ismerkedik meg az erdélyi arisztokratával, Wesselényi Miklóssal, aki nagy hatással volt rá, és rámutat Magyarország elmaradottságára. Ekkor válik számára világossá életcélja: nemzetet kell teremteni.
- Ferenc császár 1825-ben összehívja a rendi gyűlést, ahol Széchenyi felajánlja 1 éves jövedelmét egy magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság létrehozására.
1830-ban jelenik meg első nagy hatású műve a HITEL. Hátterében az áll, hogy Széchenyi hitelt szeretne felvenni, de birtokai az ősiség törvénye (1351-es törvénye Nagy Lajosnak) miatt elidegeníthetetlenek. –Reformokra van szükség!
El kell törölni az ősiség törvényét, ezáltal a nem nemesek is földhöz juthatnának, , így a feudális rendszert alapjaiban döntené meg!-Óriási visszhangot váltott ki. Legnagyobb kritikát Dessewffy József írja Széchenyiről, és itt anglománnak nevezi Széchenyit.
1833-ban írja meg a Stádium című művét, ahol a fejlődés szakaszait írja le. A legszükségesebb változások:
Ősiség eltörlése-a nem nemes is vásárolhat földet-törvény előtti egyenlőség. Beszél egy házi adóbevezetéséről, amit mindenkinek fizetnie kellene, a nemesnek is, bár a közteherviselés fogalmát csak később Kossuth mondja ki.
Gyakorlati tevékenysége:
Kaszinók alapítása-ahol lehet eszmét cserélni, beszélgetni, gőzhajózás támogatása a Balatonon, hajózhatóvá teszi a Dunát a Vaskapuig, Lánchíd építése
Eszmerendszere:
- A változásokat a Habsburg Birodalmon belül képzeli
- Lassú, fokozatos, óvatos változásokat akar
- Társadalmi bázisa: szűk elit, az arisztokrácia-„kiművelt fők sokasága”
- Fél a forradalomtól, a a tömegmozgalmaktól
- A reformokat először gazdasági oldalról közelíti meg
A ’40-es évek : Kossuth-Széchenyi vita, ahol Széchenyi azzal vádolja Kossuthot, hogy túlságosan heves, és forradalmat fog generálni. A vitában Kossuth kerekedik felül.
1848-as első felelős minisztérium tagja, a márciusi eseményeket ünnepli, de a szeptemberi fordulat után összeomlik-Döblingbe egy szanatóriumba kerül.
Az ’50-es években újra ír, egy kritikát fogalmaz meg a Bach rendszerrel kapcsolatban-a titkosrendőrség leleplezi-öngyilkos lesz.
Kossuth Lajos őt nevezte a legnagyobb magyarnak!