Irodalom érettségi

Műfaji jellemzők Homérosz Odüsszeia c. alkotásában

  • Homéroszi eposzok
    • Időbeli elhelyezés: Mindkét eposz a Kr. e. VIII. században keletkezett, de az Odüsszeia egy emberöltővel későbbi
    • Nyelve: Ógörög ( ión és aiol)
    • Témája (trójai mondakör)
      • Thétisz istennő és Péleusz király lakodalmán kitört viszály vezetett.
      • Istenek és földi halandók voltak a meghívottak között, csak Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg.
      • Erisz bosszúból egy aranyalmára felírta, hogy a legszebbnek és a lakodalmi vendégsereg közé gurította. Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité egyaránt igényt tartott az almára.
      • Parisz lett a döntő bíró Aphroditét választotta. ( Megígérte Parisznak, hogy megszerzi neki Helenét) Héra és Pallasz Athéné roppant haragra gerjedt (elhatározták, hogy Trójának pusztulnia kell)
      • Parisz elcsábította Helénét, aki Menelaosz felesége volt Menelaosz ideges lett és megkérte testvérét, Agamemnónt hogy pusztítsa el Tróját és Pariszt
      • Jóslat:
        • Odüsszeusz 20 évig nem térhet haza
        • Csak akkor vehetik be Tróját, ha Akhilleusz is harcol. Akhilleusz Thétisz fia vagy hosszú élet, de mindenki elfelejti a nevét, VAGY rövid élet, de mindenki jegyzi a nevét.
    • Homéroszi kérdés
      • Nem tudjuk hogy valójában mind a két művet Homérosz írta.
      • A két mű szemlélete között jelentős különbségek fedezhetők fel, ezen kívül több formai elem is eltér. Ezek alapján a mai irodalomtudomány azt feltételezi, hogy az Odüsszeia költője legalább egy emberöltővel később élt, mint az Iliászt megalkotó Homérosz.
  • Illiász
    • Téma: A Trójai háború 10 évéből az utolsó 52 nap
    • Szerkezet
      • A görög táborban dögvész pusztít, mert Agamemnón, a sereg fővezére megsértette Apollónt, mivel nem adta vissza papjának, a trójai Khrüszésznek a lányát (Krüszeisz), A jós tanácsára a lány visszakerül apjához, de kárpótlásul Agamemnón elveszi Akhilleusz rabnőjét,
      • A sértett Akhilleusz visszavonul a harctól, és arra kéri anyját, Thetisz istennőt, hogy kérje Zeusz segítségét abban, hogy mindaddig szenvedjenek vereséget a görögök a trójaiaktól, ameddig Agamemnón ki nem engeszteli őt.
      • Hamarosan a trójaiak kerülnek fölénybe. Agamemnón engesztelő követséget küld Akhilleuszhoz, de a sértett hős visszautasítja a megígért kárpótlást.
      • Patroklosz szálljon harcba (Akhilleusz fegyverzetében). A csata során Hektór Patrokloszt, fegyverét elveszi, holttestét meggyalázza.
      • Akhilleuszt a barátja elvesztése okozott fájdalom és harag készteti arra, hogy kibéküljön Agamemnónnal, és újra harcba álljon.
      • Anyja Héphaisztosz kovácsistennel készíttet számára új fegyverzetet. Akhilleusz megöli Hektórt, meggyalázott holttestét azonban isteni sugallatra visszaadja Priamosznak. Az eposz a trójai hős temetésével végződik.
    • Főszereplő: Akhilleusz (Félisten)
      • Tudatosan vállalja a rövid életet adó, de hírnévközpontú értékrendet.
  • Odüsszeia
    • Téma: Odüsszeia bolyongása hazatérése Trójából Ithakába
    • Ideje: 40 nap (melyben 10 év történetét meséli el, de egyetlen eseménysort választ: Odüsszeusz hazatérését)
    • Szerkezet
      • I-IV ének: Ithaka kezdődik, megismerjük Odüsszeia feleségét Pénelopét és Thélemakoszt. Megtudjuk, hogy Pénelopé hűséges marad a férjhez, és Thélemakosz elindul hírt szerezni az apjáról.
      • V-VIII ének: Kalüpszó elengedi Odüsszeiát és kap is egy hajót, Odüsszeia ez tengeri viharba keveredik hajótörést szenved. Phaiák szigetén köt ki. ( I-IV és a V-VIII ének)
      • IX-XII ének: Odüsszeia kalandjai visszatekintő (retrospektív) 10 kaland van
        • Kikón nép városát feldúlják kapzsiság miatt sokan odavesznek
        • Lótuszevők szigete: három társ nem akar eljönni, mert megkóstolta a lótuszt ( lótusz kábszer)
        • Küklopszok szigete
          • Kíváncsiság, tudásvágy ( barlang)
          • Barbár, törvénynélküli világ bemutatása
        • Aiolosz nevű sziget (szelek isten bőrtömlőben rossz szeleket ad, de a társak kapzsiságból kinyitják)
        • Télepülosz szigetén a követhajigáló emberevő óriások között ( Odüsszeusz beszélget velük és túlélik.
        • Kirké istennő szigete (El állatosítás disznóvá változik)
        • Alvilág –Anyjával és Agamemnónnal való találkozás, Teiresziász jóslata
        • Szirének éneke (Tudásszomj-önfegyelem)
        • Kaland Szküllával a hatfejű tengeri szörnnyel és Khaürdisszel ( furfangossággal menekül )
        • Héliosz barmainak megevése (Testi öröm)
      • XIII.- XXIV ének
        • jelen idő (phaiákoktól búcsúzik)
        • két cselekményszál összekapcsolódik
        • Ithaka, leszámolás a kérőkkel
    • Odüsszeusz
      • Kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a kompromisszumokra való képesség, a tapasztalat szülte óvatosság
      • Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes ember.
      • Emberi, mert nem tökéletes, de meg tudja fékezni magát és ártó szenvedélyeit.
      • Katonai vitézsége mellett „polgári” erényei is vannak: kitűnő mesterember és ért a hajózáshoz is.
  • Eposz
    • Nagy terjedelmű elbeszélő költemény. Hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek,, tevékenységüket természetfeletti, isteni erők is támogatják, s az egész közösség sorsára kiható rendkívüli tetteket hajtanak végre.
  • Eposzi kellékek
      • Segélykérés (invokáció): Az eposz kezdősora, amelyben az elbeszélő a múzsát szólítja meg (a görögöknél ő Kalliopé). Ez mindkettőbe jelen van.
      • Témamegjelölés (propozíció): 1 ének első versszaka
      • A dolgok közepébe vágó kezdés (in medias res): Odüsszeia csak 40 napot mesél el a 10 évből ( de vissza emlékezésből tudjuk a történetet)
      • Seregszemle, katalógus (enumeráció): Iliász 2. éneke amikor Agamemnón és a görögök megtámadják Tróját
      • Csodás elemek (deus ex machina):
        • Az emberi világ eseményeit isteni döntések irányítják, illetve isteni közreműködés segíti, vagy épp akadályozza.
        • Pl. a Hektor és Patroklosz csatába Hektort Appolón segíti
      • Állandó jelzők és ismétlések: leleményes Odüsszeusz
      • Epikus hasonlat: Akhilleusz pajzsának bemutatása
  • Időmértékes verselés
    • Rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása
    • Az első 4 versláb lehet daktilus vagy spondeus, de az ötödiknek mindig daktilusnak kell lennie, az utolsó versláb pedig általában spondeus.
    • Verslábak
      • Daktilus: hosszú, rövid, rövid
      • Spondeus: hosszú, hosszú
      • Trocheus: hosszú, rövid

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük