A Nyugat munkatársa lett, 1922-től szerkesztője is. Prózában és lírában egyaránt nagyot alkotott. Az 1930-as években bontakozott ki Kosztolányi novellaíró művészete. Kiváló költő, novellista, regényíró és virtuóz műfordító. Példaképe Arany János volt, ugyanolyan nyelvi tökéletességre, teljességre törekedett. Jelentős nyelvápoló, nyelvművelő tevékenysége is.
Nem vett részt a világháborúban, amiért kezdetben lelkesedett, de később lesújtotta, rettegéssel töltötte el. Trianon érzékenyen érintette, hiszen a Vajdaság, ahol született (Szabadka), elszakadt Magyarországtól.
A novella műfaj jellemzői:
- A novella a francia nouvelle, vagyis újdonság szóból ered.
- Cselekmény általában egy szálon fut, és egyetlen sorsfordulat köré épül.
- Legtöbbször kevés szereplő jelenik meg benne.
- Az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete behatárolt, egyenes vonalú.
- Lezárására jellemző a csattanó.
- A történet nem valós, hanem egy bonyolult jelrendszer, egy „képlet”, melynek célja egy bizonyos élmény közvetítése. Emberi viselkedésformák, gondolkodásmódok, értékrendek ábrázolása.
- Szerkesztése szerint megkülönböztethetünk :
–keretes novellát (pl. Boccaccio novellái), ez a típus általában novellafüzér része, és –keret nélkülit (ilyen az újkori novellák nagy többsége). - A műfaj megteremtőjének általában Giovanni Boccacciót tekintik a szaktudósok, az első jelentős magyar novellaszerző Mikszáth Kálmán volt.
- A történetet elbeszélő író gyakran a háttérben marad, nem magyarázza az eseményeket, az olvasóra bízza az értelmezést. Az egyszerinek tűnő események túlmutatnak magukon: a jelenségekben az író az általános igazságot, törvényszerűséget akarja megmutatni. Témája szerint lehet egy novella pl. lélektani jellegű, társadalmi jellegű, szerelmi témájú, politikai jellegű stb.
- A novella kiterjesztése a novellaciklus, amely ugyanannak az alaknak különböző élményeiről, kalandjairól szól
A fürdés c. novella elemzése
Cím: A fürdés általában egy pozitív, boldog esemény, így arra következtetünk, hogy egy boldogság teli történetet olvasunk majd-> A cím elolvasása utáni elvárt idill fokozatosan szertefoszlik, tragédiába torkollik.
– Az elbeszélő egy meg nem történt esetet tár elénk, egy középosztálybeli család nyaralását a ’20-as években, mely tragédiával végződik.
- Helyszín: valahol a Balaton partján, idő: egy családi nyaralás pár órája.
- A mű szereplői: a Suhajda család: Suhajda, az apa, felesége, Suhajdáné, s fiuk, Jancsika. Az író csak őt nevezi a keresztnevén, már ebből is azt érezhetjük, hogy vele fog valami történni. Ez a személyesség erősíti az olvasóban a fiúval történő szörnyűséget.
– Jancsika imádja az édesanyját, bár ezt csupán a sebtében az imádandó arcra lehelt csókból tudjuk.
– Édesapjával már bonyolultabb a kapcsolata: példaképének tekinti, hisz ugyanolyan színű fürdőnadrágot akar viselni, mint ő és mindig megbámulja apja nagy szőrös fekete mellét, ami itt a férfi nagyságát szimbolizálja. Ugyanakkor nagyon fél tőle, még akkor is érzi magán fenyegető tekintetét, ha épp nincs vele:
„Csak érezte. Mindenütt, mindenkor, gyűlöletesen.”
– Leírást csak a főhősről kapunk: 11 éves vékonyka fiú, haja rövidre vágva.
– Az édesanya és fia között tiszta, imádattal teli kapcsolat van. Az édesapa azonban rossz nevelési módszert választ: szigorúan, keményen bánik Jancsikával azért, hogy ő ne csak ilyen középszintű hivatalnok legyen, mint ő .Szeretné, ha fia többre vinné az életben. Szeretetét fia iránt nem mutatja ki, a gyermek elvesztésekor viszont érezhetjük, hogy mennyire szerette fiát. Önkívületi állapotban keresi Jancsikát a vízben, majd sokkot kap az őt érő fájdalomtól.
Szerkezete:
A mű követi a novella hagyományos szerkezetét.
Az előkészítésben bemutatja a forró nyári napon nyaraló családot.
A bonyodalom akkor kezdődik, mikor Suhajda haragra gerjed fia lustasága miatt. (nem tanul rendesen a latin pótvizsgára).
A cselekmény akkor kezd kibontakozni, mikor elindulnak fürdeni.
A novella tetőpontja Jancsika eltűnése a vízben, a sejthető halál.
A megoldás a holttest előkerülése, a szülők fájdalma, gyásza.
A gyász önmagában is szörnyű, de fokozza a szörnyűséget, ahogy az orvos a műszereit a táskába dobja dolga végeztével, valamint a mű utolsó mondata:
„Még három se volt.”
– A novellában fontos szerepet kapnak a színek. Már a bevezetésben találkozunk a fehér színnel, amely tisztaságot, valamilyen pozitív dolgot jelent. Ilyen ragyogó napsütésben semmi rossz nem történhet – gondoljuk. Ám már itt is sejtelmesen megjelenik a vörös szín, mint a veszély előfutára:
„izzott a balatoni fürdőhely”.
Ezután a novellát már ez a szín uralja: Suhajda meggyszín fürdőnadrággal indul fürdeni, Jancsikán piros tornaing van, a harag kitágítja Suhajda ereit (szintén piros), „ez a méreg fűszer volt neki, paprika-„, Jancsika piros meggyszín fürdőnadrágot vesz fel a fürdéshez, sőt még a fürdősasszony is piros kendővel köti át a kontyát.
– Groteszk elem a műben, hogy az apa haragjában azt mondja:
„Sírba visz ez a taknyos.”
A történetben azonban éppen ő az, aki sírba visz egy másik embert: a fiát. Az nem derül ki a leírásból, hogy mi okozza a gyermek halálát, hisz jól úszott, otthonosan mozgott a vízben. Viszont csak halálával tudja kivívni, hogy apja kinyilvánítsa iránta érzett szeretetét.
Kár, hogy ő ezt már nem láthatta…
Toposz:
-Jancsika édesanyja horgol egész délután és csak akkor hagyja abba amikor megkapta a hírt, hogy valaki megfulladt a strandon. A görög mitológiában a Moirák fonják a sors fonalát és elvágják amikor elérkezik az ideje.
Kosztolányira hatottak az akkoriban népszerűvé váló osztrák pszichológus, Freud nézetei a tudat összetettségéről (tudatfeletti, tudatos én, tudatalatti). A tudatalatti – elmélete szerint – a ki nem élt vágyaink, szorongásaink, félelmeink, agressziónk, elfojtásaink helye. Olykor robbanásszerűen tör magának utat. Így felvetődik a kérdés, hogy Jancsika halála pusztán véletlen baleset, avagy az elfojtott harag is szerepet játszott benne.