József Attila: Curriculum vitae (az irodalom határterületei)

Határterület

1. hivatalos irat hivatalos stílusban: önéletrajz álláspályázati célzattal – a munkát kereső ember írja, aki célja érdekében a lehető legjobb színben igyekszik magát bemutatni

2. vallomásos önéletrajz szépirodalmi stílusban – a költő írja, aki kíméletlen őszinteséggel tárja fel és elemzi élete eseményeit

Életrajzi háttér

1936. végén teljes ideg-összeroppanás miatt be kellett feküdnie a Siesta szanatóriumba, ahol az új év első napjait is töltötte.

1937. február 20-án megismerkedett Kozmutza Flóra gyógypedagógussal, aki mellett újabb szerelem kerítette hatalmába.

Februárban a Magyar Papíripari Rt.-nél pályázott meg egy állást, ugyanis tisztviselőként szeretett volna elhelyezkedni.

1937. második felében újra rosszabbodott állapota, s ismét szanatóriumba került, ahonnan novemberben Balatonszárszóra költöztették, itt halt meg – nem teljesen tisztázott körülmények között.

József Attila: Curriculum vitae

József Attila 1937 tavaszán, kevéssel a szanatóriumba vonulása előtt magántisztviselői állást keresett és ezt az írást nyújtotta be. 

„Kilátástalan életének külső történetét József Attila ebben a döbbenetes fogalmazványban rögzítette, melyet az Első Papíripari Rt-hez nyújtott be abban a reményben, hogy alkalmazni fogják, és ezzel végre megszerzi a havi kétszázat, melyre, mint Születésnapomra c. versében felpanaszolja, »sose telt«.” (Németh Andor – író, J.A. egyik barátja, neki címezte az Ars poetica című költeményt)

A tétel kifejtésének lényege a szöveg elemzése: a „határ” két oldalára elkülöníteni az egyes részeket és azokat kommentálni.

Hasonló

  • Friedrich Dürrenmatt – (1921-1990)

    1. Élete – szemelvények 1921 svájci drámaíró nézeteit formálta: protestáns egzisztencializmus nem tragédiákat írt különböző műfaji megjelöléssel ellátott drámák korunk alkalmatlan a tiszta tragédiára 1990  tanítómesterei: a) Arisztotelész ”a hármas egység” elve (ezen elv szerint egy helyszínen, egy nap alatt játszódjon a történet, és egy szálon bontakozzon ki a cselekmény) b) Brecht epikus színház…

  • A krimi

    Az irodalmi alkotások alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: a magas és a szórakoztató irodalomba. A magas irodalmi mű az ember és a világ problémáival foglalkozik, újszerűségre törekedve, míg a szórakoztató irodalom valamilyen séma szerint készül, csupán az olvasó figyelmét szeretné lekötni, és nem vált ki katarzist (megrendülést). A két kategória nem válik el élesen, például…

  • Kányádi Sándor: Sörény és koponya

    1. miniéletrajz -1929, Nagygalambfalva, Erdély -nagyon kötődik a szülőföldjéhez, nagy hatással van rá a népművészet, tudatosan kapcsolódik Petőfihez  a pályája elején hagyományos népies formák & kifejezésmódok -az irodalom számára mindig etikai kérdés, sokszor politikai töltettel, a kisebbségek érdekeinek képviselete Könyvajánló Érettségi Last minute – Irodalom Készülsz a Irodalom érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb…

  • VÖRÖSMARTY: A VÉN CIGÁNY

    A költő utolsó befejezett költeménye. A „megrendült agyú” költő nem egészen világos alkotásának tekintették. Műfaja: rapszódia – szenvedélyes hangú, csapongó, felfokozott lelki tartalmak kifejezésére alkalmas költemény, melyet kötetlen szerkezet, töredezett gondolatiság Könyvajánló Érettségi telek magyar nyelvből Készülsz a Irodalom érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad…

  • Weöres Sándor: Rongyszőnyeg

    1913-1989, Nyugat 3. nemzedék (nincs köze a nyugathoz, csak kronológiai szempontból számítjuk így), posztmodern (így nagyjából érvényes minden a posztmodernre érvényes általános jellemző, ezeket mindig be lehet dobni) –költészetének általános & legfontosabb jellemzői: lírai személytelenség, alakváltó költészet (beszédformák sokfélesége, változó lírai nézőpontok, lírai én megsokszorozása, korok, stílusok változatos felelevenítése) még fontosak: -formaigényesség & sokszínűség (sok…

  • Arany János ballada költészete

    Arany János ballada költészete (1817-1882) Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően…