VÖRÖSMARTY: A VÉN CIGÁNY

A költő utolsó befejezett költeménye. A „megrendült agyú” költő nem egészen világos alkotásának tekintették.

Műfaja: rapszódia – szenvedélyes hangú, csapongó, felfokozott lelki tartalmak kifejezésére

alkalmas költemény, melyet kötetlen szerkezet, töredezett gondolatiság

jellemez.

Alapkérdése: mit tehet a költő, mi a művészet szerepe egy olyan korban, amely elvárja a vi-

gasznyújtást a vigasztalan helyzetben. S amelyben ugyanakkor lehetetlen a

vátesz-költői hagyomány folytatása.

Cím: vény cigány – olyan zenész, aki muzsikájával elfeledteti a gondot.

Bordal-keret: az 1. vsz. és a visszatérő refrén – sírva vigadás hangulatát idézi.

Vén cigány = az idősödő költő. Önmegszólítás – önfelszólítás

Emberi történelem körforgásos menete – szükségszerűen jobbnak kell jönnie.

A vén cigány az utolsó nagy erőfeszítésre próbálja sarkallni önmagát, ehhez felül kell kerekednie a gondokon.

2-3. vsz.: merész képsor

4-5. vsz.: auditív hatások, akusztikai elemek → kísértetiesség, bizonytalanság félelme

nemzeti és emberi tragédiák

saját kora rettenete‌ ║ bibliai és mitológiai tragédiák

6. vsz.: térbeli távolodás

bizakodás

7. vsz.: az örök béke próféciája

megváltozik a refrén

Hasonló

  • Móricz elbeszélései

    Móricz a 20. századi realista prózairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A Nyugat első nemzedékének egyik legkiemelkedőbb prózaírója. Magyar író, újságíró és szerkesztő volt. Prózaművészete realista, naturalista jegyeket hordoz, de a lélektani irányultság és a drámai felfokozottság is jellemző rá. Móricz Zsigmond parasztcsaládban született Tiszacsécsén, szülei hamar tönkrementek, ezért már gyerekkorában megtapasztalta a szegénységet. Ennek ellenére sokat foglalkoztak a…

  • Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája

    Babits pályaíve (a poeta doctustól, a homo aestheticustól a homo moralisig, a prófétaságig) A mű megszületésének körülményei (betegség, Anschluss) Kísérő tanulmányok (Az írástudók árulása, A tömeg és a nemzet) Téma- és műfajválasztás (Jónás, a kényszerpróféta; az elbeszélő költemény „népszerűsége”) Az értelmezés kulcsa: a bibliai parafrázis (párhuzamok és változtatások) Ars poetica: a költő, az írástudó (a…

  • Vörösmarty Mihály költészete

    Életpályája A Kisfaludy Károly által elindított folyamatnak, a magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja Vörösmarty Mihály (1800-1855). Az európai romantika nagyjai közül Byron, Shelley, Victor Hugo, Mickievics, Puskin állíthatók vele egy sorba. Az ifjú Vörösmarty Egy Fejér megyei kis faluban, az akkori Puszta-Nyéken (ma Kápolnásnyék) született 1800. december 1-jén elszegényedett katolikus nemesi családban. (Nadapon keresztelték meg,…

  • Zrínyi Miklós és a barokk – Szigeti veszedelem

    Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Barokk= igazgyöngy, szabálytalan gyöngy. Jellemzője: túldíszítettség, monumentalitás. Az arisztokrácia a hordozója. Kialakulásának társadalmi háttere: ellenreformáció, feudalizmus megerősödése. Célja: gyönyörködtetés, megrendítés, misztikum, diszharmónia. Zrínyi Miklós (1620-1664) Csátornyán született, dédapja Szigetvári hős volt. A családjuk jelmondata: Jó szerencse mindenek felett. Horvát bán volt. (Az Adriai tenger erre utal). Halála egy vadászbaleseten történt. 1645-1648-ig…

  • Potozky László novelláskötete, a Nappá lett lámpafény

    AZ ÍRÓRÓL Potozky Csíkszeredán született 1988-ban, ott járt gimnáziumba. A kolozsvári egyetemen szerzett újságíró-szakos diplomát. A Nappá lett lámpafény előtt már megjelent egy novelláskötete, az Áradás, s rögtön sikereket hozott a szerzőnek. Idén jelent meg első regénye, az Éles. Ennek narrátora egy kelet-közép-európai egyetemista, az ő élményeit olvashatjuk, melyben kocsmázás, házibuli, verekedés, fosztogatás, féltékenység, önkínzás a meghatározó elemek….

  • Petőfi – a népies költészet jegyében

    1842-1844: új irodalmi ízlést honosít meg. Főbb jellemzők: életképszerűség, tömörség, egyszerűség, népdalokhoz való hasonlóság, alakzatok fokozott használata (ellentét, fokozás, halmozás, felkiáltás, ismétlés), az első sor gyakran megegyezik a címmel. Népies helyzetdalok: beleéli magát egy-egy sajátos emberalak helyzetébe, E/1. személyben szólaltatja meg. Pl.: Befordultam a konyhára…, A borozó Életképek: egy-egy kiragadott életdarabot, a nép világából vett…