A költő utolsó befejezett költeménye. A „megrendült agyú” költő nem egészen világos alkotásának tekintették.
Műfaja: rapszódia – szenvedélyes hangú, csapongó, felfokozott lelki tartalmak kifejezésére
alkalmas költemény, melyet kötetlen szerkezet, töredezett gondolatiság
jellemez.
Alapkérdése: mit tehet a költő, mi a művészet szerepe egy olyan korban, amely elvárja a vi-
gasznyújtást a vigasztalan helyzetben. S amelyben ugyanakkor lehetetlen a
vátesz-költői hagyomány folytatása.
Cím: vény cigány – olyan zenész, aki muzsikájával elfeledteti a gondot.
Bordal-keret: az 1. vsz. és a visszatérő refrén – sírva vigadás hangulatát idézi.
Vén cigány = az idősödő költő. Önmegszólítás – önfelszólítás
Emberi történelem körforgásos menete – szükségszerűen jobbnak kell jönnie.
A vén cigány az utolsó nagy erőfeszítésre próbálja sarkallni önmagát, ehhez felül kell kerekednie a gondokon.
2-3. vsz.: merész képsor
4-5. vsz.: auditív hatások, akusztikai elemek → kísértetiesség, bizonytalanság félelme
nemzeti és emberi tragédiák
saját kora rettenete ║ bibliai és mitológiai tragédiák
6. vsz.: térbeli távolodás
bizakodás
7. vsz.: az örök béke próféciája
megváltozik a refrén