6.1. Korszakok
előmagyar korszak: nyelvrokonok, nyelvemléktelen kor
ősmagyar kor: vándorlások, nyelvemléktelen
ómagyar kor: honfoglalás, állam, közigazgatás, kéziratos nyelvemlékek megjelenése
középmagyar kor: szimbolikus dátum: 1526, reformáció, nyomtatás, nyomtatott nyelvemlékek, bibliafordítások pl.
újmagyar kor: magyar felvilágosodás, Bessenyei: Ágis tragédiája 1772-ben, változás: nyelvről való gondolkodás igénye, a nyelv tudatos ápolása politikai cél lesz, fontos állomás: 1844 – államnyelv
hangzószöveg rögzítése a századfordulón, tömegtájékoztató eszközök, számítástechnika
6.2. Tematikus csoportosítás
Egyházi irodalom
16. század – Komjáthy Benedek lefordította Szent Pál leveleit
1540-40: Sylvester János – Újszövetség fordíts
1561: Kecskeméti Végh Mihály – zsoltároskönyv lefordítása
1590: Károli féle teljes bibliafordítás – vizsolyi nyomda
Jelentős egyéb egyházi irodalom, pl. zsoltárok, hitviták, hitvitázó drámék
Világi szépirodalom
önálló magyar nyelvű világi irodalom felé az első lépések: fordítások, átköltések, ezek nyomán születtek az első magyar alkotások
Tinódi Lantos Sebestyén – tudósító, krónikás, históriás énekek: Buda vesztéséről, Terek Bálint fogságáról, 1554: Croncia (összes mű)
Ilosvai Selymes Péter – Toldi Miklós – Arany forrása ez volt
Heltai Gáspár – átdolgozta Aiszoposz meséit, erkölcsi magyarázat, 100 fabula
Bornemissza Péter – Szophoklész Elektája – Tragédia magyar nyelven, értekezések is
Gergei Albert – História egy Árgilus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról – Csongor és Tünde magja
Balassi Bálint és Rimay János
Tudományos irodalom: Pápai Páriz Ferenc – orvosi szótár és Apáczai Csere János kísérlete a magyar tudományos nyelv megteremtésére
A magyar nyelv tudományos vizsgálata: szókincsek összegyűjtése, nyelvhelyességi normák megállapítása, latin-magyar szótár (Szenci-Molnár), Geleji Katon István – helyesírási és nyelvhelyességi szótár, tankönyv
Nyomdák
első: Sárvár mellett Nádasdy Tamás, 1537-ben
Teglédi Miklós nyomdája: hitvitázó prédikációk Nagyszombaton
Első felvidéki nyomda: Gutgessel Dávid – Bártfa, 1577
16. század során 29 nyomdahelyen 18 műhely is dolgozott
A magyar nyelv nyomtatott nyelvemlékei
Nyomtatott szövegemlékek:
A kéziratos művekkel szemben mind jobban a nyomtatott könyvek válnak a műveltség elsőrendű terjesztőivé és egyszersmind az anyanyelv felemelkedésének, fokozatosan a latin fölé kerekedésének legfőbb színterévé.
Az írásbeliség e minőségi átalakulása magától értetődően nyomot hagyott XVI. század utáni nyelvemlékeinken: a kéziratos emlékek mellett ez időtől kezdve egyre nagyobb számban maradtak fönn nyomtatott nyelvemlékeink is.
Hazánkban az első nyomdát 1471-ben létesítette Hess András német származású nyomdász. Ez a néhány évig működő nyomda azonban magyar nyelvű könyveket nem állított elő; legnevezetesebb terméke a Budai Krónika, amelynek latin szövegében csak magyar vonatkozású tulajdonnevek vannak.
A budai nyomda megszűnte után a krakkói és a bécsi nyomda játszik fontos szerepet. E két nyomdából származnak az első, részben vagy teljesen magyar nyelvű nyomtatványok is, melyek a XVI. század húszas és harmincas éveiben készültek.
A hazai magyar nyelvű könyvnyomtatás 1539-ben indul meg a Vas megyei Újszigeten létesített nyomdában, amelyet Sylvester János ösztönzésére Nádasdy Tamás földesúr szereltetett fel.
– 1550-ben létesült kolozsvári nyomda, melyet előbb Hoffgreff György és Heltai Gáspár közösen vezetett, később Heltai maga.
– vándornyomdák, amelyekkel egy-egy nyomtató mester az ország számos vidékét végigjárta: így például Huszár Gál és fia, Dávid nyomdája 1558-tól (Magyaróvár, Debrecen, Kassa, Komárom stb.), a Hoffhalter család nyomdája (Debrecen, Várad, Gyulafehérvár, Abrudbánya stb.), Bornemissza Péter nyomdája (Komjáti, Sempte, Detrekő). stb.
Vallásos tárgyú nyomtatott szövegemlékek:
Komjáti Benedek: Az Zenth Pal leueley magyar nyeluen. Krakkó, 1533. Ez a legelső, teljes terjedelmében magyar nyelvű könyv. Tartalma Szent Pál leveleinek fordítása az Erasmus-féle latin szöveg nyomán.
Pesti Gábor: Wij Testamentum magijar nijeluen. Bécs, 1536. Az Erasmus-féle biblia négy evangéliumának fordítása.
Sylvester János: Vij Testamentu Magar nelwen…Újsziget-Sárvár, 1541. Az evangéliumi jeleneteket az Abádi Benedektől nyomtatott könyvben érdekes fametszetek ábrázolják.
Dévai Bíró Mátyás: At tiz parantsolatnac…magarázatta A korai protestáns vallásos, hitvitázó könyvek egyik jellegzetes terméke.
Székely István: Soltar Konu…Krakkó, 1548. Az első magyar nyelvű zsoltár könyv.
Károlyi Gáspár: Szent Biblia…Vizsoly, 1590. Az első teljes magyar nyelvű protestáns bibliafordítás.
A világi tárgyú nyomtatott szövegemlékek:
Sylvester János: Grammatica Hungarolatina (1539)
Új Testamentum (1541)
Dévai Bíró Mátyás: Orthographia Ungarica (1549)
Szenci Molnár Albert: Latin – magyar, magyar – latin szótár (1604)
Novae Grammaticae Ungaricae
Geleji Katona István: Magyar gramatikatska (1645)
Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia (1655)
Magyar logikácska (1654)
Pesti Gábor: Esopus fabulaij… Bécs (1536)
Tinódi Sebestyén: Cronica Kolozsvár (1554)
Bornemissza Péter: Tragoedia Magiar nelvenn… Bécs (1558)