A magyar nyelv nyomtatott nyelvemlékei

6.1. Korszakok

• előmagyar korszak: nyelvrokonok, nyelvemléktelen kor

• ősmagyar kor: vándorlások, nyelvemléktelen

• ómagyar kor: honfoglalás, állam, közigazgatás, kéziratos nyelvemlékek megjelenése

• középmagyar kor: szimbolikus dátum: 1526, reformáció, nyomtatás, nyomtatott nyelvemlékek, bibliafordítások pl.

• újmagyar kor: magyar felvilágosodás, Bessenyei: Ágis tragédiája 1772-ben, változás: nyelvről való gondolkodás igénye, a nyelv tudatos ápolása politikai cél lesz, fontos állomás: 1844 – államnyelv

• hangzószöveg rögzítése a századfordulón, tömegtájékoztató eszközök, számítástechnika

6.2. Tematikus csoportosítás

Egyházi irodalom

• 16. század – Komjáthy Benedek lefordította Szent Pál leveleit

• 1540-40: Sylvester János – Újszövetség fordíts

• 1561: Kecskeméti Végh Mihály – zsoltároskönyv lefordítása

• 1590: Károli féle teljes bibliafordítás – vizsolyi nyomda

• Jelentős egyéb egyházi irodalom, pl. zsoltárok, hitviták, hitvitázó drámék

Világi szépirodalom

• önálló magyar nyelvű világi irodalom felé az első lépések: fordítások, átköltések, ezek nyomán születtek az első magyar alkotások

• Tinódi Lantos Sebestyén – tudósító, krónikás, históriás énekek: Buda vesztéséről, Terek Bálint fogságáról, 1554: Croncia (összes mű)

• Ilosvai Selymes Péter – Toldi Miklós – Arany forrása ez volt

• Heltai Gáspár – átdolgozta Aiszoposz meséit, erkölcsi magyarázat, 100 fabula

• Bornemissza Péter – Szophoklész Elektája – Tragédia magyar nyelven, értekezések is

• Gergei Albert – História egy Árgilus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról – Csongor és Tünde magja

• Balassi Bálint és Rimay János

• Tudományos irodalom: Pápai Páriz Ferenc – orvosi szótár és Apáczai Csere János kísérlete a magyar tudományos nyelv megteremtésére

• A magyar nyelv tudományos vizsgálata: szókincsek összegyűjtése, nyelvhelyességi normák megállapítása, latin-magyar szótár (Szenci-Molnár), Geleji Katon István – helyesírási és nyelvhelyességi szótár, tankönyv

Nyomdák

• első: Sárvár mellett Nádasdy Tamás, 1537-ben

• Teglédi Miklós nyomdája: hitvitázó prédikációk Nagyszombaton

• Első felvidéki nyomda: Gutgessel Dávid – Bártfa, 1577

• 16. század során 29 nyomdahelyen 18 műhely is dolgozott

A magyar nyelv nyomtatott nyelvemlékei

Nyomtatott szövegemlékek:

A kéziratos művekkel szemben mind jobban a nyomtatott könyvek válnak a műveltség elsőrendű terjesztőivé és egyszersmind az anyanyelv felemelkedésének, fokozatosan a latin fölé kerekedésének legfőbb színterévé.

Az írásbeliség e minőségi átalakulása magától értetődően nyomot hagyott XVI. század utáni nyelvemlékeinken: a kéziratos emlékek mellett ez időtől kezdve egyre nagyobb számban maradtak fönn nyomtatott nyelvemlékeink is.

Hazánkban az első nyomdát 1471-ben létesítette Hess András német származású nyomdász. Ez a néhány évig működő nyomda azonban magyar nyelvű könyveket nem állított elő; legnevezetesebb terméke a Budai Krónika, amelynek latin szövegében csak magyar vonatkozású tulajdonnevek vannak.

A budai nyomda megszűnte után a krakkói és a bécsi nyomda játszik fontos szerepet. E két nyomdából származnak az első, részben vagy teljesen magyar nyelvű nyomtatványok is, melyek a XVI. század húszas és harmincas éveiben készültek.

A hazai magyar nyelvű könyvnyomtatás 1539-ben indul meg a Vas megyei Újszigeten létesített nyomdában, amelyet Sylvester János ösztönzésére Nádasdy Tamás földesúr szereltetett fel.

– 1550-ben létesült kolozsvári nyomda, melyet előbb Hoffgreff György és Heltai Gáspár közösen vezetett, később Heltai maga.

– vándornyomdák, amelyekkel egy-egy nyomtató mester az ország számos vidékét végigjárta: így például Huszár Gál és fia, Dávid nyomdája 1558-tól (Magyaróvár, Debrecen, Kassa, Komárom stb.), a Hoffhalter család nyomdája (Debrecen, Várad, Gyulafehérvár, Abrudbánya stb.), Bornemissza Péter nyomdája (Komjáti, Sempte, Detrekő). stb.

Vallásos tárgyú nyomtatott szövegemlékek:

• Komjáti Benedek: Az Zenth Pal leueley magyar nyeluen. Krakkó, 1533. Ez a legelső, teljes terjedelmében magyar nyelvű könyv. Tartalma Szent Pál leveleinek fordítása az Erasmus-féle latin szöveg nyomán.

• Pesti Gábor: Wij Testamentum magijar nijeluen. Bécs, 1536. Az Erasmus-féle biblia négy evangéliumának fordítása.

• Sylvester János: Vij Testamentu Magar nelwen…Újsziget-Sárvár, 1541. Az evangéliumi jeleneteket az Abádi Benedektől nyomtatott könyvben érdekes fametszetek ábrázolják.

• Dévai Bíró Mátyás: At tiz parantsolatnac…magarázatta A korai protestáns vallásos, hitvitázó könyvek egyik jellegzetes terméke.

• Székely István: Soltar Konu…Krakkó, 1548. Az első magyar nyelvű zsoltár könyv.

• Károlyi Gáspár: Szent Biblia…Vizsoly, 1590. Az első teljes magyar nyelvű protestáns bibliafordítás.

A világi tárgyú nyomtatott szövegemlékek:

• Sylvester János: Grammatica Hungarolatina (1539)

Új Testamentum (1541)

• Dévai Bíró Mátyás: Orthographia Ungarica (1549)

• Szenci Molnár Albert: Latin – magyar, magyar – latin szótár (1604)

Novae Grammaticae Ungaricae

• Geleji Katona István: Magyar gramatikatska (1645)

• Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia (1655)

Magyar logikácska (1654)

• Pesti Gábor: Esopus fabulaij… Bécs (1536)

• Tinódi Sebestyén: Cronica Kolozsvár (1554)

• Bornemissza Péter: Tragoedia Magiar nelvenn… Bécs (1558)