Irodalom érettségi

Babits Mihály ars poeticái

In Horatium, A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, A sziget nem elég magas, Mint különös hírmondó, Jónás imája

Babits Mihály (1883-1941)

  • A klasszikus modernség költője, az avantgárd irányzatok közül az expresszionizmus hatása jelenik meg költészetében.

  • Poeta doctus ’tudós költő’

    • Széleskörű műveltségre tett szert, beszélt latinul, görögül, angolul, franciául és németül, kiemelkedő filozófiai műveltsége – elsőként fordítja, népszerűsíti Henri Bergson filozófiáját (Teremtő fejlődés; intuíció, szubjektív-objektív idő)

  • Jelentős szerepet tölt be az irodalmi életben a XX. század elején, mint a Nyugat szerkesztője (1929-től 1941-ig, halálával megszűnik a lap), a Baumgarten-díj kurátora

  • A szélsőjobboldal, a nácizmus megerősödésének ellenében a keresztény európai értékek szószólója, ezt a célt szolgálja Az európai irodalom története, 1936, és az Amor sanctus (Szent szerelem himnuszai) című fordításkötete, mely a középkori himnuszköltészet gyűjteménye.

  • Hitvallása Az örökkék ég a felhők mögött címmel 1924-ben jelent meg a Nyugatban, 1925-ös Sziget és tenger c. kötetének nyitó darabja: elköteleződik az egyetemesség, a humanizmus, a művészet, az esztétikum és az etikus élet mellett.

Költészetét három részre tagolhatjuk: sokszínűség, esztétikum; etikai elkötelezettség; egyéni felelősség (az írástudóké!)

1. „Díszesbogár” korszak

Levelek Irisz koszorújából (1909)

  • Legelső verseskötete

  • Írisz a szivárvány istennője = sokszínűség: formában és témában egyaránt

    • időmértékes, magyaros és modern verseket is ír; témái a klasszikus értékektől a modern nagyvárosi élet jelenségéig ível

  • A költő célja:

    • a teljesség megragadása

    • az örökös változás

  • Babits ebben az időben a l’art pour l’art jegyében írta verseit

  • szecessziós, impresszionista és szimbolista stílusjegyek

In Horatium (1904)

  • A verseskötet nyitóverse

  • esztétizáló szemlélet

  • a cím jelentése: Horatius ellen

    • Horatius elvei:

      • aurea mediocritas ’arany középút’

        • sztoikus filozófia – a világ szabályaihoz alkalmazkodni kell

      • carpe diem ’élj a mának’

      • memento mori ’emlékezz a halálra’

        • minden napodnak legyen értelme

      • Horatius szerint az effajta magatartás biztosítja a belső szabadságot.

    • Horatius ellen

      • Babits a versben a megelégedéssel (arany középút) szembemenve a soha-meg-nem-elégedést hirdeti.

      • A művészetben a legfontosabb a folyamatos megújulás (formai és tartalmi), amely a hagyományos és az új összekapcsolódásával történhet.

        • a hagyomány nyelvén mond ellent a hagyománynak

      • szembemegy Horatiussal, de kapcsolódik is a horatiusi hagyományhoz

  • neoklasszicista vers

    • egyszerre klasszikus és modern: a klasszikus forma modern tartalommal és formával találkozik

  • időmértékes verselésűalkaioszi strófa

    • Horatius által gyakran alkalmazott

  • gyakori klasszikus utalások => a vers befogadói valóban beavatottak lehetnek

  • Az első négy sor

    • Horatius-idézet

    • a római pontifexek által használt felszólítás átvétele: az induló költő a beavatott kevesek szószólója kíván lenni= arisztokratikus szemlélet

      • a LÉ a kiválasztottak költője, szándéka az újítás

      • a vers befogadói csak beavatottak lehetnek

    • a múzsák papjaként szól a tömeghez

      • szakrális költőszerep

        • versírás=szent tevékenység

      • a horatiusi példa követése

  • Cél: változás, újítás:

    • a görög természetfilozófiát idézi meg:

      • a világ folytonosan újjászületik, változik

      • főnix világunk”- metafora fejezi ki

      • a vers természetmotívumai

        • milétoszi filozófusok őselemei, melyeket a szüntelen változás, egymásba alakulás jellemez

      • minden ciklikus körforgásban van

        • Thanatosz” (halál), „Aiolosz” (szél) említése

    • Hérakleitoszi dialektika

      • Panta rhei ’minden folyik’

        • az egyetlen állandó maga a változás

      • Nem léphetsz be kétszer egy patakba

        • Hérakleitosztól idéz

        • a látszólag nyugalomban lévő dolgok is folytonos változásban vannak

      • folytonfolyású

  • Újítás igénye: (kettős ars poetica)

    • hagyomány újjáértelmezése, új összefüggések megalkotása

    • hagyomány megkerülhetetlensége, megtartása

A lírikus epilógja (1904)

  • A kötet záróverse – keretbe foglalja

  • Ellentét a vágy és a megvalósítás lehetősége között

      • az In Horatiumban leírtak kudarca

  • A kint-bent ellentétpárra épül

  • A lírai én csak önmaga határait képes kijelölni

  • Olvasható az In Horatium ellenverseként

    • In Horatium: világ sokszínűsége, folytonos változása

    • A lírikus epilógja: a világ megismerhetetlen

    • => a költői hitvallás többféle megközelítés együtteseként fogható fel

  • szubjektivitás külső látószögű cím, tárgyias hangnem

  • A világ megismerhetetlen – az ember korlátokba ütközik

    • Csak én birok versemnek hőse lenni

      • saját világomból nem tudok kilépni= a schopenhaueri filozófia nyomán: egyszerre vagyok alany és tárgy, amit megismerek, azt csak önmagamon keresztül tehetem, vagyis valójában nem ismerhetem meg, csak önmagamat.

      • a megismerés szubjektív

    • Vak dióként dióban zárva lenni”; „börtön

      • az énen kívüli világ megismerése nem terjed túl az önmegismerésen

      • bezártság érzet (magába és a világba)

    • én vagyok az alany és a tárgy

      • megismerő = megismerhető

      • Schopenhauer: a világ csak látszat, csak magunk vagyunk megismerhetőek

    • ómega s az alfa”= kezdet és vég

      • szócsere => körkörösség

    • kötött szonettforma

      • kötöttség, bezártság

2. Fordulat Babits költészetében

  • megéli a háborút, ellenzi => fordulatot hoz a költészetében: a háború ellen emel szót, az esztétikum helyébe az etikum lép

    • Trombitahang” korszak – háborús költészete (Húsvét előtt; Fortissimo)

    • egyre inkább erkölcsi alapozásúvá válik

3. A húszas és harmincas évek költészete (út a prófétaszerephez)

  • két verseskötete ebben az időszakban:

    • Sziget és tenger (1925)

    • Az istenek halnak, az ember él (1929)

  • átmeneti válsághelyzet a költészetében

  • a költő felvállalja a szegény, szenvedő emberiség sorsával való azonosulást

  • a versbeszélő önmagát közvetítőként határozza meg:

    • erkölcsi értékek őrzője a barbár világban

    • homo moralis ’erkölcsös ember’

  • Az esztétikai nézőpontnál fontosabb lesz az erkölcsi

Cigány a siralomházban

  • Az istenek halnak, az ember él kötet ars poeticája

  • Címe Vörösmarty – A vén cigány c. versére utal

    • itt a LÉ még bízott egy költő számára szabad világ eljövetelében

    • ezzel Babits szembemegy

  • A versbeszélő a halálraítélttel azonosul

    • megrendült a hite a költészetben

    • siralomház=világ

      • háború nyomora

  • Összegző ars poetica (visszatekintés)

  • Idő- és értékszembesítő vers

    • 3 idősík

      • hajdan” (kezdetek)

        • a teremtéshez hasonlítja a költészetét

        • esztétikus, szecessziós, keveseknek szóló költészet

      • később” (a nagy háború alatt)

        • trombitahang” – expresszionista hatás

        • háborúellenes költészet

        • ajkaimon” – belülről fakad

      • ma már” (húszas évek)

        • könny” – tehetetlenség

        • elbizonytalanodás

    • elutasítja lírájának két korábbi változatát („Hess, hess”)

      • nem folytatható a nyomorú világban

    • csak a „könny” marad

      • Schopenhauer: az egyetlen járható út a részvét

  • költészet lényege: együtt érezni az emberiséggel, részvét és sajnálat

A sziget nem elég magas

  • Sziget és tenger” (1925) c. művében jelenik meg

    • befelé fordulás, elkülönülés

  • nem lehet elmenekülni a világ nyomora elől

    • Magyaroszág és a világ = ártér

  • talán majd a jövő szebb lesz

    • uj és szebb Atlantisz

  • sziget = elzárkózás a világ barbarizálódásától

A gazda bekeríti házát

  • Alcím: Új barbár század jövetelére

  • léckatonák” => kerítés=tudás védelme

  • új költői szerep: értékőrzés, kultúra őrzése

    • ódd / a magvat ami megmaradt

    • A Régi jobb volt!

    • Heidegger: önmagunkat a világban való létezésünkkel és róla való gondoskodásunkkal határozzuk meg

4. A prófétaszerep kialakulása

  • nem elég részvétet nyilvánítani

  • a világ elől menekülni bűn

  • katolicizmus és betegségének hatása

5. Prófétaszerep vállalása

  • a költő a művészetet küldetésként fogja fel

  • figyelmezteti az embereket a rettenetes idők eljövetelére

Mint különös hírmondó… (1930)

  • Versenyt az esztendőkkel c. 1933-as kötetében jelent meg

  • Cím: hiányos => feszültség

  • különös” => a hírmondó olyat mond, amit mindenki tud

  • a hírmondó elvonul az emberi világtól, nem tudja, benne mi történik

  • ősz van”: tél=hanyatlás előtt

  • hír két jelentésben:

    • történések, a civilizáció hírei

      • esetleges, múló

      • a költőt nem érdeklik

    • a természet változása: „Isten versének ritmusa”

      • örök

  • A költő a múló barbár világgal szemben az örök erkölcsi normák őrzője

6. A prófétaszerep értelmezése: Jónás könyve (1937-1938)

  • parafrázis: bibliai Jónás könyvének újraírása

  • életmű összegzése, lezárása

    • szellemi önéletrajz

  • magát Jónás prófétával azonosítja (kikényszerített szerepvállalás)

  • Ninive: bűnös világ, pusztulás felé tart – párhuzam a saját korával

  • Jónás (Babits) küldetése: figyelmeztetni az embereket, hogy az erkölcsi romlás felé haladnak

  • küzdelem a prófétaszerep elfogadásával/értelmezésével

  • konklúzió: a ránk bízott feladatot vállalni kell, csak Isten láthatja, mi az értelme létünknek

  • a tett az emberé, az ítélkezés Istené

Jónás imája (1939)

  • Babits haláláig vállalja a küldetését

  • hűtlenek a szavak”

    • nyelv otthonosságából való kiesés, elnémulás miatti elkeseredés (gégerákja volt)

  • Önmagát leleplezi:

    • Azonosítja saját életútját Jónáséval

  • E/1-ben íródott: személyesebb, közelibb

  • A költői beszédet a létezés alapjának tekinti

Befejezés:

Babits költészetének változása, válaszai a történelmi helyzetekre például szolgálhat minden kor értelmiségi gondolkodójának, minden olyan embernek, aki hisz az egyetemes európai értékekben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük