Irodalom érettségi

Kosztolányi Dezső szépprózája

Fogalmak: freudi pszichoanalízis; ego; superego; alterego; lélektani regény;

Művek: Esti Kornél-novellák; Édes Anna;

1920-as években fordul az epika felé; a lélektaniság, a tudattalan feltárása áll a figyelme középpontjában; alterego kérdése – Esti Kornél alakja; Freud hatása – az elfojtásról; a tudati folyamatok kifejezhetőségének kérdése; értékrendje;

Freudizmusról: Sigmund Freud bécsi pszichológus a 19. sz. végén az emberi személyiség ben elkülöníti az ego (tudat alatti, ösztönös világot) és a superego (tudatos, társadalmi normáknak megfelelő világot). A tudat alattiban az egyént ért tapasztalatok mélyen elraktározódnak, ez a személyiségréteg határozza meg a személyiség alapjait. A felettes én igyekszik a tudat alatti normáknak kevéssé megfelelő késztetéseit elfojtani (pl. szexuális vágy, indulatok,…). A túlzott elfojtás viszont deformálja a személyiséget, és nem is lehet túl sokáig az ego alapkésztetéseit elfojtani. az elfojtás végül kontrollálhatatlan kitörést eredményez. Freud a felnőttkori lelki problémákat gyakran elfojtott, gyermekkori sérelmekre vezette vissza. Ezeknek az elfojtásoknak a feltárására irányult a pszichoanalízis. (Lásd pl. József Attila neurológiai problémáinak kezelésére irányuló törekvéseket is!)

Kosztolányi Dezső prózája

Kosztolányi a XX. század első felében alkotott. A Nyugat első nemzedékének a tagja.

Esti Kornél ciklus

Esti Kornél figurája a ’20-as években születik, aztán egyre nagyobb szerepet kap Kosztolányi prózájában. Verset is ír Esti Kornél éneke címen, majd 1933-ban az Esti Kornél novellákat egybeszerkeszti és elbeszélés kötetként adja ki.

A műben szereplő Esti Kornél a költő v. író alteregója (hasonmása); az író másik énje. Az ilyen alteregó szerepeltetése gyakori a magyar irodalomban. Általában az író rossz énjét képviseli. Kosztolányinál azonban nem mondható, hogy Esti Kornél az író rosszabbik énje.

Tizennyolcadik fejezet

Allegóriára épül: a villamosút az életút allegóriája. A villamosút állomásai az életút 1-1 állomása.

Tartalma: az élet irgalmatlan tülekedés, a tömeg és az emberek kegyetlenek, vicsorító vadállatok. A szépség és a boldogság ritka pillanat, s mire a helyünket végre kiverekedjük, a villamos a végállomáshoz ér, vagyis meghalunk.

Kosztolányi a ’20-as évektől kezd regényeket írni, miután elfordul a politikától. Jelentős regényei: Nero, a véres költő; Aranysárkány; Pacsirta; Édes Anna

Édes Anna

A regény alapötlete, miszerint a tökéletes cseléd megöli gazdáit, az író felesége, Harmos Ilona férjéről írt monográfiája szerint tőle származik, és Kosztolányinak annyira megtetszik, hogy már másnap hozzálát az íráshoz. Azt, hogy a főhőst kiről mintázza az író, nem lehet tudni. Többféle elgondolás létezik, de az bizonyos, hogy élő személyről mintázza. A regényt először a Nyugat közli folytatásokban 1926-tól.

A regény kezdése 1919. júl. 31., a kommunizmus bukásának ideje. A befejezés 1922 ősze. Az elbeszélés üteme változó. Ez az időszak egy rendkívül sűrű időszak a magyar történelemben. (őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, román-cseh-szlovák támadás román megszállás román kivonulás)

Ezek az események erőteljesen befolyásolják Kosztolányi életét is. Az őszirózsás forradalmat üdvözli és szerepet játszik a kommünben is, tagja az írói direktóriumnak. A Tanácsköztársaság után Trianonnal családja a határon kívülre kerül. )

A regény 20 fejezetből áll. A Rituale Romanummal kezdődik. Ez egy halottas könyv részlete; a halottakért való könyörgés a témája. Ez meghatározza a regény alaphangulatát.

Ezt követi a 20 fejezet. A regényt lehet aszerint tagolni, hogy Anna életútját vesszük alapul.

1. Az első 6 fejezetben nem jelenik meg, csak beszélnek róla.

2. 7.-10. fejezet: Anna beilleszkedése

3. 11.-14. fejezet: Jancsi szerelem

4. 15.-18. fejezet: menekülési lehetőség

5. 19.-20. fejezet: ítélethozatal, bírósági tárgyalás, befejezés

A gyilkosság elkövetése váratlan, nincs közvetlen kiváltó oka. Moviszter azt mondja, hogy gépként bántak vele (Annával). Nem kezelték emberségesen.

Nincs emberiség. Csak Péter és Pál van.” Az emberiségen nem lehet segíteni, csak az embereken. Mindenki szeret az emberiségre hivatkozni. Ezt hozza fel Moviszter is: Vizyék nem emberként bántak Annával.

Kosztolányi tanulmányozza Freudot. Annából is az ösztönök törnek elő. Látszólag indokolatlanul követi el tettét: a belső elfojtottság, feszültség tör elő.

Másfajta szerkezeti felosztás:

1. fejezet: Kun Béla elrepül (legenda)

10. fejezet: legenda Annáról

20. fejezet: legenda Kosztolányiról (párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt)

Ez a 3 alappillér.

A regény alapkérdései: Mi a valóság: Mennyire ismerhetjük meg a valóságot?

A regény mondanivalója, hogy sem egy adott kor, sem egy ember nem ismerhető meg igazán, hiszen csak szóbeszédekkel rendelkezünk. Nincs pontos ismeretünk a legendákban szereplő személyekről, eseményekről. A valóság és a történelem mindig viszonylagos. A lélekben lezajló folyamatokról, érzéseinkről sem tudunk a nyelv segítségével pontos képet adni. A nyelv kifejezőereje korlátozott. Annában sem tudatosulnak tetteinek motiváló tényezői. A szerző külső szemlélőként, a körülmények jó ismerőjeként tudósít regényében. Anna cselekedetei, önkéntelen gesztusai tükrözik lelki történéseit. Édes Anna története bizonyítja Freud elméletét az elfojtásról, az ösztönök erejéről.

Szereplők:

– értékemberek: Édes Anna és Moviszter; mindketten szeretetre vágynak és a szeretet a számukra a legfontosabb

– érdekemberek: Vizy, Vizyné, Jancsi, Ficsor, Tatár, Druma

Jellemek:

Édes Anna: Befolyásolható, mert nem megy férjhez Vizyné hisztije miatt; és mert Ficsor nyomására megy Vizyékhez. Szorgalmas. Becsületes, megbízható, mert nem lop, amikor Vizyné csapdát állít; mert egyedül hagyták a lakásban és rendesen végzi a feladatait. Érzékeny, nem tűri a durvaságot. Befelé forduló.

Vizyné: Önző, csak magával foglalkozik. Nagyzoló, dicsekszik Annával. Fontos neki a társadalmi helyzet, a cseléd, a tulajdon.

Vizy: Megalkuvó, mindi az adott helyzethez idomul. Gyáva, nem becsületes, csalja a feleségét. A pozíció fontos neki, a politikai rang. Hatalommániás.

Jancsi: Szeleburdi (késés), léha, mert nem megy dolgozni, mikor Vizyék Egerbe utaznak. Elkényeztetett, jó kiállású, önző (csak kihasználja Annát), élvhajhász.

Ficsor: Kétszínű (csengős jelenet; Annát dicséri, de ellene vall a tárgyaláson). Jellemtelen, szegény (csak házmester), Célja: hogy megszilárdítsa a helyét és jól meg tudjon élni.

Moviszter: Visszahúzódó, magának való. Megértő, emberséges: védi Annát. Jó észjárású: piskótás jelenet. Tehetetlen, de mégis harcol. Ő a legemberibb.

Értelmezési lehetőségek: (Kosztolányi nem társadalmi regénynek tekintette művét, hanem inkább lélektaninak)

– történelmi helyzetnek való kiszolgáltatottság

– cseléd-gazda viszony

– érdekek-értékek

– emberségesség-embertelenség

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük