Előzmények:
- Újabb trónviszályok alakultak ki Könyves Kálmás halála után
- megnőtt a birtokadományozás, kezdett átalakulni a gazdaság
- III.Béla (1172-1196) bizánci ismereteivel megszilárdította a királyi hatalmat
- írásbeliség kiterjesztése
- államigazgatás modernizálása
- király előtt megtárgyalt ügyek írásba vétele (1181)
- kiadott oklevelek száma nőtt Kancellária létrehozása: élén ált. érsek álltak
- jegyzők, írnokok munkái megnőtek
- földművelés erősödik (legelőváltó rendszer) letelepülések száma növekszik
- hospesek, szászok betelepedése: Erdélybe, Szepességbe (szászok leginkább)
- első várasokat alapítják: Esztergom, Székesfehérvár
- regálékból származó jövedelem nőtt kamara haszna a legjelentősebb
II. András uralkodása (1205-1235)
- III. Béla kisebbik fia
- uralkodása ideje alatt mértéktelen birtokadományozásba kezd ⅔-ról ⅓-ra csökkent
- nemcsak földeket, hanem várakat, várbirtokokat is adományozott
- királyi hatalom fenntartása bajba került regalék emelésével próbálta megoldani ennek kezelését a tárnokmesterre bízta
- romlott a pénz értéke, egyre kevesebb nemesfémet tartalmazott
- elégedetlenséget növelte a költséges és sikertelen hadjáratok (Halics, Szentföld)
- királyi haderő veszélyben köteles a bandériumokra hagyatkozni
- kiemelkedő főurak innentől bárók lesznek
- bárók haragja Gertrúd királynői megkülönböztetése miatt 1213, Bánk nádor, felesége meggyilkolása
- királyi várbirtokok bárói kezekben: szerviensek (szolgák) saját szolgálatukba kényszerítése
- magánföldesúri hatalom alá kerülés nagyobb veszély a várjobbágyok esetében
nőtt az elégedetlenség azon bárók, szerviensek, várjobbágyok között, akik kevesebb földadományban részesültek 1222: „törvénylátó napon” kényszerítették II. Andrást az Aranybulla kiadására
1222. április 24: Aranybulla
Főbb pontjai:
- megtiltja a
- méltóságok halmozását
- egész vármegyék adományozását
- idegenek birtokszerzését és hivatalviselését
- 31. cikkely, ellenállási záradék: feljogosítja a bárókat, főpapokat az ellenállásra, amennyiben a király nem tarja be az oklevélbe foglaltakat
- leginkább a szervienseknek kedvez:
- adómentesség
- bírói ítélet nélkül nem foghatók el
- engedélyük nélkül a király sem szállhat meg birtokaikon
- végrendelkezés szabadsága
- kizárólag az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, határon kívül királyi költségen katonáskodnak
1351. évi törvények
Károly Róbert (1308-1342)
tartományúri hatalom felszámolásával tudott csak trónra lépni:
- sokakat kijátszott
- másokat rászedett (Kán László a vajdai méltóság ígéretével szerezte meg a koronát)
- híveit megjutalmazta
- egyre többen csatlakoztak a tartományurak familiárisai közül
- 1312. Rozsgonyi csata: kassaiak Abákkal szemben szászokkal összefogva győzte le az Abákat
- megtöri a Kőszegiek és tiszántúli Borsa Kopasz hatalmát
- 1321: Csák Máté kiskirály legyőzése
pápa támogatásával lép trónra
őt támogató familiárisokból személyéhez hű bárói réteg alakul ki. (Garalak, Laczfiak)
- méltóságokat adományoz nekik
- királyi várak, földek birtoklása
erős királyi bandérium fenntartása: királyi had mellett, bárói, vármegyei bandériumokból, kun könnyűlovasságból tevődött össze
Reformjai:
- jövedelmek növelése
- regálék emelése
- harmincadvám
- pénzverés monopóliuma
- bányamonopólium (⅓ bányabér)
- értékálló pénz
- 1336. kapuadó (18 dénár)
- városok megerősödése királyi városok, bányavársok létrejötte
- céhek megjelenése
- saját fallal körbevett, nagy önállósággal rendelkeztek
- mezővárosok kialakulása (egy összegben való adózás)
Külpolitikája:
- dinasztikus kapcsolatok erősítése
- Nándorfehérvár visszaszerzése, Havasföldön kudarcot vall (1330)
- 1335. visegrádi királytalálkozó:
- Lokietek Ulászló(lengyel) és Luxemburgi János(cseh) királyok kibékítése
- Lokietek lenyát vette feleségül (Erzsébet)
- lengyelek elismerték Szilézia elvesztését
- Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal megnyitásáról való megállapodás
- elsőszülött fia, Lajos örököli a lengyel trónt
- kisebbik fia, András a nápolyi trónt (házassági szerződés)
Nagy Lajos (1342-1382)
- apja hű bárókat és teli kincstárt hagyott rá dinasztikus politika gondja is rámarad
- öccsét Andrást meggyilkolták jóvátételt követelt, a nápolyi trónt akarta sikeres hadjárat útján sem szerezte meg a nápolyi trónt
- Lajos hatalmas összeget fizetett ki (6 tonna ezüst, 5 tonna arany), hogy testvérét elismerjék
- felesége, Johanna meggyilkoltatta Andrást Itáliában két hadjáratot indított (1347-1348, 1350-1352), ahol elfoglalják a várost, de a tartományokat nem tudják megtartani
- királyi kincstár kimerítése
- rengeteg háborút viselt (Velence (1358 -Zárai béke), Havasföld, Moldva, Balkán) az országot délen és keleten hűbéres államok védték
- bárói családok megerősödése a háborúskodás miatt (bandérium)
- 1370. III. Kázmér halála után Lajosra száll a lengyel trón
- perszonálunió létrejötte
- Havasföld hűséges
- Moldva fejedelemség
- Bánságok rendszerének kiépítése (végvárak)
- 1374. privilégiumok: kassai nemesség megerősítése
- perszonálunió létrejötte
- Balkánon való harc a bogumil eretnekkel szemben első egyetem alapítása Pécsett (1367)
1351. évi törvények
Okai: eredménytelen, költséges itáliai hadjáratok pestis fertőzés
Főbb pontjai:
- Aranybullában megfogalmazott nemesség szabadságjogait megújították
- adómentesség
- törvényes ítélet nélkül nem foghatók el
- házuk sérthetetlen
- csak az ország védelmére kötelesek
- végrendelkezés jogát elvetették
- „Egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve: nincs különbség jogilag a nemesek és a bárók között
- Kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré (egységesítették a földesúri szolgáltatásokat)
- Ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető, férfiágon háramlási jog alapján, ha kihalt férfiágon a család, a föld a királyra szállt
Következmények:
- magyar társadalom hasonult a nyugati rendi társadaloméhoz
- körvonalazódott:
- pápaság
- nemesség
- bárók csoportja
- jogilag egységes, szabadon költözhető jobbágyság megszűnt („röghöz kötés”)
Anjou-kori társadalom
Nemesi társadalom
- A nemesség (40-50 ezer fő) tagolódása:
- Az 1351-es törvényekben ugyanazon szabadságjogokat nyert nemesség nem volt egységes:
- 35-40 családból álló bárói réteg: ők töltötték be a vezető tiszt- ségeket (nádor, vajda, bánok, országbíró, tárnokmester), hatalmas birtokokkal rendelkeztek
- köznemesség: nagy részük közép-, vagy kisbirtokos volt, sokan egy-egy báró familiárisai voltak, ugyanakkor a kialakuló nemesi vármegyék tisztségviselői is.
- Jelentős különbség alakult ki az ún. udvari, illetve vármegyei nemesség között is:
- Udvari nemesség: a királyi udvarban éltek, gondolkodásukat a király iránti tisztelet, a király szolgálata határozta meg. Bíráskodás szempontjából a királyi bíróságokhoz tartoztak, sőt ök maguk is rendelkeztek pallosjoggal.
- Vármegyei nemesség: vidéken, a királyi udvartól távol éltek, gondolkodásukat a nemesi szabadság-jogok biztosítása határozta meg.
- Az 1351-es törvényekben ugyanazon szabadságjogokat nyert nemesség nem volt egységes:
Jobbágyság
- A jobbágyság jogi egyesülése:
- A nemességhez hasonlóan a jobbágyság jogi egyesülése is a XIV. században fejeződött be: általános lett a személyében szabad, költözködési joggal rendelkező telkes jobbágy, aki terménnyel és pénzzel adózott és telkét szabadon örökíthette.
- A jobbágyság szolgáltatásainak alapja a jobbágytelek volt, amely belső (házhely udvarral és veteményeskerttel) és külső (szántó. rét, erdőrész) részből állt. A jobbágy szolgáltatásai földesurának: pénzadó (cenzus), ki- lenced (kilencedik tized a terményből, hegyvám a borból), évi 3 alkalommal ajándék és a munkajáradék, amely általában pár nap fuvarozás volt.
- Jobbágy státusú emberek éltek a mezővárosokban is.
Polgárság és a városok
- A városok kialakulása:
- A X-XI. század fordulóján nyugat-európai értelemben vett város nem volt Magyarországon, csak királyi székhelyek (Esztergom, Fehérvár), megye-, érseki és püspöki központok voltak.
- Az „igazi” városok létrejötte összefüggött a nyugati hospesek XI századi letelepítésével:
- Kezdetben vallonok (latini), akiket a magyarok szláv eredetű szóval olasznak neveztek. Két legfontosabb településük a királyi székhelyeken, Esztergomban és Székesfehérváron létesült Az itt letelepedett latin polgárok III. István (1162-1172) korában széles körű kiváltságokban részesültek.
- Később a német telepesek betelepülése vált egyre jelentősebbé. Az általuk hozott városjog alapján formálódott ki a magyarországi városjog is (magdeburgi, később nürnbergi városjog volt a forrás).
- A városok alapításában döntő szerepe volt a királyok tudatos város- politikájának: 1238-tól, Nagyszombat alapításától IV. Béla és utódai is bőkezűen osztogatták a városprivilégiumokat. (1387-ig kb. száz olyan település volt, amelyet civitasként emlegettek az oklevelek.)
- Az Anjou-kor gazdasági fellendülése az ún. szabad királyi városok mellett új várostípusokat hívott életre: Felvidéken és Erdélyben bányavárosok, az Alföldön mezővárosok jöttek létre.
- városok kiváltságai:
- a város földjeinek szabad birtoklása, önkormányzat joga, bíráskodási jog, egyházi autonómia, a belső vámok alóli mentesség, vásárjog, esetenként árumegállító jog.
- városi lakosság:
- a városlakók zöme mezőgazdaságból élt, a XIV. században, Nag Lajos korában megjelentek a céhek is, de számuk és politikai súly elmaradt a nyugat-európai céhekétől.
- Városi kategóriák a XIV. században:
- Szabad királyi városok:
- A tárnokmester bírósága alá tartozó 7 város: Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Bártfa, Eperjes, majd Mátyás király korától Pest. Buda és Kassa árumegállító joggal rendelkezett.
- erdélyi szászok 3 nagy városa: Nagyszeben, Brassó és Beszterce.
- Másodrangú királyi városok, személynöki városok: Zágráb, Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Visegrád, Kolozsvár
- Szabad királyi városok:
- Szabad bányavárosok:
- Nagybánya és Felsőbánya a keleti ország- részben, és az alsó-magyarországi bányavárosok: Körmöc-, Selmec-, Beszterce-, Baka-, Libet-, Új- és Bélabánya.
- A mezőváros (oppidum):
- Földesúri hatalom alatt álló, nagyra nőtt falu volt, amely rendelkezett a piactartás és általában az egyösszegű adófizetés jogával. A mezővárosok általában nem voltak fallal körülvéve (a mezőváros elnevezései is erre utal a település a nyílt mezőn, nem falak között terül el).
- Idővel bírót és tisztviselőket is szabadon választhattak, és így korlátozott önkormányzati jogokhoz jutottak.
- A piacokat tartó mezővárosokban idővel megjelent a szolgáltató ipar (kádár, kovács, szabó, kötélverő stb.)