Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Rendi fejlődés Magyarországon (Aranybulla, 1351. évi törvények, Anjou-kori társadalom)

Előzmények:

  • Újabb trónviszályok alakultak ki Könyves Kálmás halála után
  • megnőtt a birtokadományozás, kezdett átalakulni a gazdaság
  • III.Béla (1172-1196) bizánci ismereteivel megszilárdította a királyi hatalmat
    • írásbeliség kiterjesztése
    • államigazgatás modernizálása
    • király előtt megtárgyalt ügyek írásba vétele (1181)
    • kiadott oklevelek száma nőtt Kancellária létrehozása: élén ált. érsek álltak
    • jegyzők, írnokok munkái megnőtek
  • földművelés erősödik (legelőváltó rendszer) letelepülések száma növekszik
  • hospesek, szászok betelepedése: Erdélybe, Szepességbe (szászok leginkább)
  • első várasokat alapítják: Esztergom, Székesfehérvár
  • regálékból származó jövedelem nőtt kamara haszna a legjelentősebb

II. András uralkodása (1205-1235)

  • III. Béla kisebbik fia
  • uralkodása ideje alatt mértéktelen birtokadományozásba kezd -ról -ra csökkent
  • nemcsak földeket, hanem várakat, várbirtokokat is adományozott
  • királyi hatalom fenntartása bajba került regalék emelésével próbálta megoldani ennek kezelését a tárnokmesterre bízta
  • romlott a pénz értéke, egyre kevesebb nemesfémet tartalmazott
  • elégedetlenséget növelte a költséges és sikertelen hadjáratok (Halics, Szentföld)
  • királyi haderő veszélyben köteles a bandériumokra hagyatkozni
  • kiemelkedő főurak innentől bárók lesznek
    • bárók haragja Gertrúd királynői megkülönböztetése miatt 1213, Bánk nádor, felesége meggyilkolása
  • királyi várbirtokok bárói kezekben: szerviensek (szolgák) saját szolgálatukba kényszerítése
  • magánföldesúri hatalom alá kerülés nagyobb veszély a várjobbágyok esetében

nőtt az elégedetlenség azon bárók, szerviensek, várjobbágyok között, akik kevesebb földadományban részesültek 1222: „törvénylátó napon” kényszerítették II. Andrást az Aranybulla kiadására

1222. április 24: Aranybulla

Főbb pontjai:

  • megtiltja a
    • méltóságok halmozását
    • egész vármegyék adományozását
    • idegenek birtokszerzését és hivatalviselését
    • 31. cikkely, ellenállási záradék: feljogosítja a bárókat, főpapokat az ellenállásra, amennyiben a király nem tarja be az oklevélbe foglaltakat
  • leginkább a szervienseknek kedvez:
    • adómentesség
    • bírói ítélet nélkül nem foghatók el
    • engedélyük nélkül a király sem szállhat meg birtokaikon
    • végrendelkezés szabadsága
    • kizárólag az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, határon kívül királyi költségen katonáskodnak

1351. évi törvények

Károly Róbert (1308-1342)

tartományúri hatalom felszámolásával tudott csak trónra lépni:

  • sokakat kijátszott
  • másokat rászedett (Kán László a vajdai méltóság ígéretével szerezte meg a koronát)
  • híveit megjutalmazta
  • egyre többen csatlakoztak a tartományurak familiárisai közül
  • 1312. Rozsgonyi csata: kassaiak Abákkal szemben szászokkal összefogva győzte le az Abákat
  • megtöri a Kőszegiek és tiszántúli Borsa Kopasz hatalmát
  • 1321: Csák Máté kiskirály legyőzése

pápa támogatásával lép trónra

őt támogató familiárisokból személyéhez bárói réteg alakul ki. (Garalak, Laczfiak)

  • méltóságokat adományoz nekik
  • királyi várak, földek birtoklása

erős királyi bandérium fenntartása: királyi had mellett, bárói, vármegyei bandériumokból, kun könnyűlovasságból tevődött össze

Reformjai:

  • jövedelmek növelése
    • regálék emelése
    • harmincadvám
    • pénzverés monopóliuma
    • bányamonopólium (⅓ bányabér)
    • értékálló pénz
    • 1336. kapuadó (18 dénár)
  • városok megerősödése királyi városok, bányavársok létrejötte
    • céhek megjelenése
    • saját fallal körbevett, nagy önállósággal rendelkeztek
    • mezővárosok kialakulása (egy összegben való adózás)

Külpolitikája:

  • dinasztikus kapcsolatok erősítése
  • Nándorfehérvár visszaszerzése, Havasföldön kudarcot vall (1330)
  • 1335. visegrádi királytalálkozó:
    • Lokietek Ulászló(lengyel) és Luxemburgi János(cseh) királyok kibékítése
    • Lokietek lenyát vette feleségül (Erzsébet)
    • lengyelek elismerték Szilézia elvesztését
    • Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal megnyitásáról való megállapodás
    • elsőszülött fia, Lajos örököli a lengyel trónt
    • kisebbik fia, András a nápolyi trónt (házassági szerződés)

Nagy Lajos (1342-1382)

  • apja hű bárókat és teli kincstárt hagyott rá dinasztikus politika gondja is rámarad
  • öccsét Andrást meggyilkolták jóvátételt követelt, a nápolyi trónt akarta sikeres hadjárat útján sem szerezte meg a nápolyi trónt
    • Lajos hatalmas összeget fizetett ki (6 tonna ezüst, 5 tonna arany), hogy testvérét elismerjék
    • felesége, Johanna meggyilkoltatta Andrást Itáliában két hadjáratot indított (1347-1348, 1350-1352), ahol elfoglalják a várost, de a tartományokat nem tudják megtartani
    • királyi kincstár kimerítése
  • rengeteg háborút viselt (Velence (1358 -Zárai béke), Havasföld, Moldva, Balkán) az országot délen és keleten hűbéres államok védték
  • bárói családok megerősödése a háborúskodás miatt (bandérium)
  • 1370. III. Kázmér halála után Lajosra száll a lengyel trón
    • perszonálunió létrejötte
      • Havasföld hűséges
      • Moldva fejedelemség
      • Bánságok rendszerének kiépítése (végvárak)
      • 1374. privilégiumok: kassai nemesség megerősítése
  • Balkánon való harc a bogumil eretnekkel szemben első egyetem alapítása Pécsett (1367)

1351. évi törvények

Okai: eredménytelen, költséges itáliai hadjáratok pestis fertőzés

Főbb pontjai:

  • Aranybullában megfogalmazott nemesség szabadságjogait megújították
    • adómentesség
    • törvényes ítélet nélkül nem foghatók el
    • házuk sérthetetlen
    • csak az ország védelmére kötelesek
  • végrendelkezés jogát elvetették
  • „Egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve: nincs különbség jogilag a nemesek és a bárók között
  • Kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré (egységesítették a földesúri szolgáltatásokat)
  • Ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető, férfiágon háramlási jog alapján, ha kihalt férfiágon a család, a föld a királyra szállt

Következmények:

  • magyar társadalom hasonult a nyugati rendi társadaloméhoz
  • körvonalazódott:
    • pápaság
    • nemesség
    • bárók csoportja
  • jogilag egységes, szabadon költözhető jobbágyság megszűnt („röghöz kötés”)

Anjou-kori társadalom

Nemesi társadalom

  • A nemesség (40-50 ezer fő) tagolódása:
    • Az 1351-es törvényekben ugyanazon szabadságjogokat nyert nemesség nem volt egységes:
      • 35-40 családból álló bárói réteg: ők töltötték be a vezető tiszt- ségeket (nádor, vajda, bánok, országbíró, tárnokmester), hatalmas birtokokkal rendelkeztek
      • köznemesség: nagy részük közép-, vagy kisbirtokos volt, sokan egy-egy báró familiárisai voltak, ugyanakkor a kialakuló nemesi vármegyék tisztségviselői is.
    • Jelentős különbség alakult ki az ún. udvari, illetve vármegyei nemesség között is:
      • Udvari nemesség: a királyi udvarban éltek, gondolkodásukat a király iránti tisztelet, a király szolgálata határozta meg. Bíráskodás szempontjából a királyi bíróságokhoz tartoztak, sőt ök maguk is rendelkeztek pallosjoggal.
      • Vármegyei nemesség: vidéken, a királyi udvartól távol éltek, gondolkodásukat a nemesi szabadság-jogok biztosítása határozta meg.

Jobbágyság

  • A jobbágyság jogi egyesülése:
    • A nemességhez hasonlóan a jobbágyság jogi egyesülése is a XIV. században fejeződött be: általános lett a személyében szabad, költözködési joggal rendelkező telkes jobbágy, aki terménnyel és pénzzel adózott és telkét szabadon örökíthette.
    • A jobbágyság szolgáltatásainak alapja a jobbágytelek volt, amely belső (házhely udvarral és veteményeskerttel) és külső (szántó. rét, erdőrész) részből állt. A jobbágy szolgáltatásai földesurának: pénzadó (cenzus), ki- lenced (kilencedik tized a terményből, hegyvám a borból), évi 3 alkalommal ajándék és a munkajáradék, amely általában pár nap fuvarozás volt.
    • Jobbágy státusú emberek éltek a mezővárosokban is.

Polgárság és a városok

  • A városok kialakulása:
    • A X-XI. század fordulóján nyugat-európai értelemben vett város nem volt Magyarországon, csak királyi székhelyek (Esztergom, Fehérvár), megye-, érseki és püspöki központok voltak.
    • Az „igazi” városok létrejötte összefüggött a nyugati hospesek XI századi letelepítésével:
      • Kezdetben vallonok (latini), akiket a magyarok szláv eredetű szóval olasznak neveztek. Két legfontosabb településük a királyi székhelyeken, Esztergomban és Székesfehérváron létesült Az itt letelepedett latin polgárok III. István (1162-1172) korában széles körű kiváltságokban részesültek.
      • Később a német telepesek betelepülése vált egyre jelentősebbé. Az általuk hozott városjog alapján formálódott ki a magyarországi városjog is (magdeburgi, később nürnbergi városjog volt a forrás).
    • A városok alapításában döntő szerepe volt a királyok tudatos város- politikájának: 1238-tól, Nagyszombat alapításától IV. Béla és utódai is bőkezűen osztogatták a városprivilégiumokat. (1387-ig kb. száz olyan település volt, amelyet civitasként emlegettek az oklevelek.)
    • Az Anjou-kor gazdasági fellendülése az ún. szabad királyi városok mellett új várostípusokat hívott életre: Felvidéken és Erdélyben bányavárosok, az Alföldön mezővárosok jöttek létre.
  • városok kiváltságai:
    • a város földjeinek szabad birtoklása, önkormányzat joga, bíráskodási jog, egyházi autonómia, a belső vámok alóli mentesség, vásárjog, esetenként árumegállító jog.
  • városi lakosság:
    • a városlakók zöme mezőgazdaságból élt, a XIV. században, Nag Lajos korában megjelentek a céhek is, de számuk és politikai súly elmaradt a nyugat-európai céhekétől.
  • Városi kategóriák a XIV. században:
    • Szabad királyi városok:
      • A tárnokmester bírósága alá tartozó 7 város: Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Bártfa, Eperjes, majd Mátyás király korától Pest. Buda és Kassa árumegállító joggal rendelkezett.
      • erdélyi szászok 3 nagy városa: Nagyszeben, Brassó és Beszterce.
      • Másodrangú királyi városok, személynöki városok: Zágráb, Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse, Visegrád, Kolozsvár
  • Szabad bányavárosok:
    • Nagybánya és Felsőbánya a keleti ország- részben, és az alsó-magyarországi bányavárosok: Körmöc-, Selmec-, Beszterce-, Baka-, Libet-, Új- és Bélabánya.
  • A mezőváros (oppidum):
    • Földesúri hatalom alatt álló, nagyra nőtt falu volt, amely rendelkezett a piactartás és általában az egyösszegű adófizetés jogával. A mezővárosok általában nem voltak fallal körülvéve (a mezőváros elnevezései is erre utal a település a nyílt mezőn, nem falak között terül el).
    • Idővel bírót és tisztviselőket is szabadon választhattak, és így korlátozott önkormányzati jogokhoz jutottak.
    • A piacokat tartó mezővárosokban idővel megjelent a szolgáltató ipar (kádár, kovács, szabó, kötélverő stb.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük