Az egyházszakadás: szkizma:
A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de végül – a mai napig – nem történt meg.
A keleti és nyugati egyház elkülönülésének tényezői:
Nyugati keresztény egyház jellemzői:
Ereklyék és zarándokutak:
- Róma, Santiago de Compostela, Jeruzsálem – szentek ereklyéinek gyűjtése, imádása
- „Pax Dei” – a háborúk térben és időben való korlátozása a zarándokok, gyengék, nők védelmében
Oktatás:
- kolostorok, káptalani iskolák
- első egyetemek (universitas): Bologna, Párizs, Oxford:
- az önkormányzat kiváltságával rendelkeztek
- a 7 szabad művészetet oktatták: főleg görög (Arisztotelész, Hippokratész), hellenisztikus (Ptolemaiosz, Galénosz), arab (Averroes) és korai egyházatyák (Szent Ágoston) műveit tanították
- jogi, orvosi, teológiai fakultással rendelkeztek
Skolasztika:
- Pierre Abélard, Aquinói Szent Tamás – a hit és az értelem, a gondolkodás, a filozófia viszonyát kutatták
- Roger Bacon oxfordi ferences gondolkodó a tudomány feladatának az egyetemes természettörvények megállapítását tartotta, mégpedig tapasztalat, kísérlet és bizonyítás útján
Kolostorok szerepe:
- oktatás
- új termelési technológiák kifejlesztése, elterjesztése
- kódexmásolás
Művészet:
- nem volt cél a földi szépség ábrázolása
- fő műfajok:
- legendák (irodalom)
- szentképek, freskók (festészet)
- bibliai alakok szimbolikus ábrázolása (szobrászat)
- templomépítészet
- építészeti stílusok: romantika, gótika
Keleti keresztény egyház:
Iskolák: kolostori és patriarchátusi iskolák, elsősorban görög egyházatyák műveit tanítják
Tudomány:
- teológia – ortodoxia – az egyházi tanok torzításmentes továbbvitele (dogmák)
- a görög tudomány és irodalom, valamint a római jog életben tartása új tudományos eredmények nélkül
Művészetek:
- építészet: bazilikaépítészet, görögkereszt alaprajz
- ikonfestészet, mozaikművészet
- a VIII. század a képrombolás időszaka
Az egyház hatása a mindennapokra:
A vallás hatott a középkori ember világképére (földi élet, paradicsom, pokol) – a legnagyobb büntetés a keresztény közösségből való kiátkozás volt.
Időbeosztás: ünnepek (vasárnap megtartása, karácsony, húsvét, pünkösd, szentek napjai stb.), böjtök:
- tagolták az évek
- ekkor nem volt szabad dolgozni, háborúzni
Az emberi életút fontosabb állomásait megszentelte az egyház (születés, házasság, halál).
Vagyonfelhalmozás (föld, kereskedelem) csak adományokkal (pl. kolostoralapítás, egyéb kegyes felajánlás) igazolható.
A jövedelem, a termés értékének egy tizede az egyházat illette.