Történelem érettségi

A nyugati és keleti kereszténység főbb jellemzői

Az egyházszakadás: szkizma:

A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de végül – a mai napig – nem történt meg.

A keleti és nyugati egyház elkülönülésének tényezői:

nyugat

kelet

nyelv

latin

görög

papi élet

cölibátus (papi nőtlenség)

a papok házasodhattak

rítusok, szertartások

az oltár a hívők számára is látható, a szertartás a hívők előtt történik;
úrvacsorán kovásztalan kenyér (ostya) használata

a papok és hívők elkülönülnek, a sekrestyét elzárja az ikonosztáz;
úrvacsorán kovászos kenyér használata

dogmák

a szentképek tisztelete folyamatos;

szentháromság: az Atyától és a Fiútól is (Filique) származik a Szentlélek

a szentképek tiszteletét a VIII. században a bizánci császár megtiltotta (képrombolás);

szentháromság: csak az Atyától származik a szentlélek

szokások

kiközösítették azokat, akik három egymás utáni vasárnap nem járultak a szentáldáshoz;

a szerzeteseknek nem voltak rabszolgáik;

engedélyezték, hogy az özvegyek apácák legyenek

nem közösítették ki azokat, akik három egymás utáni vasárnap nem járultak a szentáldáshoz;

a szerzeteseknek voltak rabszolgáik;

nem engedélyezték, hogy az özvegyek apácák legyenek

egyházszervezet

Rómából a pápa által irányított egyház

különálló nemzeti egyházak, saját pátriárkájuk vezetésével

világi befolyás

a világi uralkodó (császár) felügyelete alóli szabadulás eszméje és egyben célja is volt a nyugati egyháznak (realizálása az invesztitúraharc)

a világi uralkodó (császár) befolyása meghatározó

művészet

a művészeknek van mozgásszabadságuk

mereven szabályozott technikák és témaválasztások jellemzik (pl. Krisztust csak egyféleképpen lehetett ábrázolni az ikonokon)

Nyugati keresztény egyház jellemzői:

Ereklyék és zarándokutak:

  • Róma, Santiago de Compostela, Jeruzsálem – szentek ereklyéinek gyűjtése, imádása
  • „Pax Dei” – a háborúk térben és időben való korlátozása a zarándokok, gyengék, nők védelmében

Oktatás:

  • kolostorok, káptalani iskolák
  • első egyetemek (universitas): Bologna, Párizs, Oxford:
    • az önkormányzat kiváltságával rendelkeztek
    • a 7 szabad művészetet oktatták: főleg görög (Arisztotelész, Hippokratész), hellenisztikus (Ptolemaiosz, Galénosz), arab (Averroes) és korai egyházatyák (Szent Ágoston) műveit tanították
    • jogi, orvosi, teológiai fakultással rendelkeztek

Skolasztika:

  • Pierre Abélard, Aquinói Szent Tamás – a hit és az értelem, a gondolkodás, a filozófia viszonyát kutatták
  • Roger Bacon oxfordi ferences gondolkodó a tudomány feladatának az egyetemes természettörvények megállapítását tartotta, mégpedig tapasztalat, kísérlet és bizonyítás útján

Kolostorok szerepe:

  • oktatás
  • új termelési technológiák kifejlesztése, elterjesztése
  • kódexmásolás

Művészet:

  • nem volt cél a földi szépség ábrázolása
  • fő műfajok:
    • legendák (irodalom)
    • szentképek, freskók (festészet)
    • bibliai alakok szimbolikus ábrázolása (szobrászat)
    • templomépítészet
  • építészeti stílusok: romantika, gótika

Keleti keresztény egyház:

Iskolák: kolostori és patriarchátusi iskolák, elsősorban görög egyházatyák műveit tanítják

Tudomány:

  • teológia – ortodoxia – az egyházi tanok torzításmentes továbbvitele (dogmák)
  • a görög tudomány és irodalom, valamint a római jog életben tartása új tudományos eredmények nélkül

Művészetek:

  • építészet: bazilikaépítészet, görögkereszt alaprajz
  • ikonfestészet, mozaikművészet
  • a VIII. század a képrombolás időszaka

Az egyház hatása a mindennapokra:

A vallás hatott a középkori ember világképére (földi élet, paradicsom, pokol) – a legnagyobb büntetés a keresztény közösségből való kiátkozás volt.

Időbeosztás: ünnepek (vasárnap megtartása, karácsony, húsvét, pünkösd, szentek napjai stb.), böjtök:

  • tagolták az évek
  • ekkor nem volt szabad dolgozni, háborúzni

Az emberi életút fontosabb állomásait megszentelte az egyház (születés, házasság, halál).

Vagyonfelhalmozás (föld, kereskedelem) csak adományokkal (pl. kolostoralapítás, egyéb kegyes felajánlás) igazolható.

A jövedelem, a termés értékének egy tizede az egyházat illette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük