A nyugati és keleti kereszténység főbb jellemzői

Az egyházszakadás: szkizma:

A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de végül – a mai napig – nem történt meg.

A keleti és nyugati egyház elkülönülésének tényezői:

	nyugat	kelet
nyelv	latin	görög
papi élet	cölibátus (papi nőtlenség)	a papok házasodhattak
rítusok, szertartások	az oltár a hívők számára is látható, a szertartás a hívők előtt történik; úrvacsorán kovásztalan kenyér (ostya) használata	a papok és hívők elkülönülnek, a sekrestyét elzárja az ikonosztáz; úrvacsorán kovászos kenyér használata
dogmák	a szentképek tisztelete folyamatos; szentháromság: az Atyától és a Fiútól is (Filique) származik a Szentlélek	a szentképek tiszteletét a VIII. században a bizánci császár megtiltotta (képrombolás); szentháromság: csak az Atyától származik a szentlélek
szokások	kiközösítették azokat, akik három egymás utáni vasárnap nem járultak a szentáldáshoz; a szerzeteseknek nem voltak rabszolgáik; engedélyezték, hogy az özvegyek apácák legyenek	nem közösítették ki azokat, akik három egymás utáni vasárnap nem járultak a szentáldáshoz; a szerzeteseknek voltak rabszolgáik; nem engedélyezték, hogy az özvegyek apácák legyenek
egyházszervezet	Rómából a pápa által irányított egyház	különálló nemzeti egyházak, saját pátriárkájuk vezetésével
világi befolyás	a világi uralkodó (császár) felügyelete alóli szabadulás eszméje és egyben célja is volt a nyugati egyháznak (realizálása az invesztitúraharc)	a világi uralkodó (császár) befolyása meghatározó
művészet	a művészeknek van mozgásszabadságuk	mereven szabályozott technikák és témaválasztások jellemzik (pl. Krisztust csak egyféleképpen lehetett ábrázolni az ikonokon)

Nyugati keresztény egyház jellemzői:

Ereklyék és zarándokutak:

• Róma, Santiago de Compostela, Jeruzsálem – szentek ereklyéinek gyűjtése, imádása
• „Pax Dei” – a háborúk térben és időben való korlátozása a zarándokok, gyengék, nők védelmében

Oktatás:

• kolostorok, káptalani iskolák
• első egyetemek (universitas): Bologna, Párizs, Oxford:
  • az önkormányzat kiváltságával rendelkeztek
  • a 7 szabad művészetet oktatták: főleg görög (Arisztotelész, Hippokratész), hellenisztikus (Ptolemaiosz, Galénosz), arab (Averroes) és korai egyházatyák (Szent Ágoston) műveit tanították
  • jogi, orvosi, teológiai fakultással rendelkeztek

Skolasztika:

• Pierre Abélard, Aquinói Szent Tamás – a hit és az értelem, a gondolkodás, a filozófia viszonyát kutatták
• Roger Bacon oxfordi ferences gondolkodó a tudomány feladatának az egyetemes természettörvények megállapítását tartotta, mégpedig tapasztalat, kísérlet és bizonyítás útján

Kolostorok szerepe:

• oktatás
• új termelési technológiák kifejlesztése, elterjesztése
• kódexmásolás

Művészet:

• nem volt cél a földi szépség ábrázolása
• fő műfajok:
  • legendák (irodalom)
  • szentképek, freskók (festészet)
  • bibliai alakok szimbolikus ábrázolása (szobrászat)
  • templomépítészet
• építészeti stílusok: romantika, gótika

Keleti keresztény egyház:

Iskolák: kolostori és patriarchátusi iskolák, elsősorban görög egyházatyák műveit tanítják

Tudomány:

• teológia – ortodoxia – az egyházi tanok torzításmentes továbbvitele (dogmák)
• a görög tudomány és irodalom, valamint a római jog életben tartása új tudományos eredmények nélkül

Művészetek:

• építészet: bazilikaépítészet, görögkereszt alaprajz
• ikonfestészet, mozaikművészet
• a VIII. század a képrombolás időszaka

Az egyház hatása a mindennapokra:

A vallás hatott a középkori ember világképére (földi élet, paradicsom, pokol) – a legnagyobb büntetés a keresztény közösségből való kiátkozás volt.

Időbeosztás: ünnepek (vasárnap megtartása, karácsony, húsvét, pünkösd, szentek napjai stb.), böjtök:

• tagolták az évek
• ekkor nem volt szabad dolgozni, háborúzni

Az emberi életút fontosabb állomásait megszentelte az egyház (születés, házasság, halál).

Vagyonfelhalmozás (föld, kereskedelem) csak adományokkal (pl. kolostoralapítás, egyéb kegyes felajánlás) igazolható.

A jövedelem, a termés értékének egy tizede az egyházat illette.