Történelem érettségi

Köztes-Európa a két világháború között

  1. Tekintélyuralmi rendszerek Dél-Európában:

Parlamentáris demokráciák → tekintélyuralmi rendszerek ← diktatúrák

Nyugat-Európában                      hagyományos társ-i rétegek

jellemző                                         érdekeit képviselték, gazdasági

                                                         és társadalmi modernizáció

                                                         Pl. Portugália, Spanyolország,

                                                         Törökország

  1. Köztes-Európa fogalma

Köztes-Európa fogalmát az I. világháború lezárása után vezették be. Új régió alakult ki, melyet nyugatról Németország és Olaszország, keletről a Szovjetunió határolt.

Létrejöttének okai: a nagy birodalmak szétesése, területvesztései  

A nemzetállami törekvések etnikai szempontból kevert térségekben nemzetiségi feszültségekkel járt.

Az új nemzetállamok önálló gazdaságuk kiépítése közben gazdaságilag ellentétbe kerültek szomszédaikkal, ami elzárkózáshoz, befelé forduláshoz vezetett egész térségben lelassította a gazdasági növekedést

Köztes-Európa országainak politikai önállósága attól függött, meddig marad fenn a világháború végén kialakult hatalmi helyzet Németország és Oroszország kiesése a nagyhatalmak közül, a francia vezető szerep. 

A ’20-as években már felborulni látszottak ezek a viszonyok (pl. locarnói szerződés), de még se Németország, se a Szovjetunió nem vonta befolyása alá a területet. 

Franciaország gyengülése és a térség államainak ellentétei azonban előrevetítették ezt.

Baltikum: Észtország, Lettország, Litvánia.

Kelet-Közép-Európa: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország.

Délkelet-Európa (Balkán): Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Albánia.

III. Nemzetállamok

Lengyelország: 

A területén az I. VH-t megelőzően három birodalom osztozott: OMM, Németo., Oroszo.

A társadalmi, etnikai feszültségek a Pilsudski marsall vezette tekintélyuralmi rendszer kiépítéséhez vezettek.

Ausztria: 

Nemzetállammá vált. 

Szociáldemokrata vezetés, majd Dollfuss tekintélyuralmi rendszere (1933-tól). 

Végig foglalkoztatta a közvéleményt az Anschluss gondolata.

Csehszlovákia: 

Soknemzetiségű ország. 

Megörökölte a Monarchia legfejlettebb ipari területeit.

Románia: 

Eltérő gazdaságú területek egyesítésével létrejövő soknemzetiségű állam.

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: 

Eltérő gazdaságú és vallású területek tartoztak hozzá. 

Szeparatista szervezkedések (pl. az usztasa mozgalom). 

1929-től hivatalosan is diktatúra jött lére és Jugoszlávia lett az ország hivatalos neve.

  1. Kistantant

Magyarországgal szomszédos utódállamok (Csehszlovákia, Románia, Horvát-Szlovén Királyság) szövetsége. 

1921-ben alakult meg.

Magyarországellenes védelmi szövetséget kötöttek, félve Mo. revíziójától. 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük