Történelem érettségi

A görög filozófia kimagasló képviselői

A klasszikus kor filozófiája:

Szofisták:

  • magukat bölcselkedőknek nevezték, az első hivatásos értelmiségi réteg Athénban
  • fizetség ellenében tanították az athéni polgárokat az érvelés, szónoklás, vitatkozás tudományára
  • kétségbe vonták a világ megismerhetőségét

Szókratész:

  • életéről tanítványai, Platón és Xenophón írtak
  • a szofisták túlzásaival szemben azt állította, hogy vannak örökérvényű értékek (igazság, szeretet), az ember feladata ezek megismerése
  • módszere: „bábáskodás” – magát tudatlannak tettette, kérdésekkel vezette rá a partnerét a fogalmak megismerésére, problémáik megoldására

Cinikusok:

  • Szókratész követői
  • gondolkodásukban az autarkia, a megelégedés játszotta a fő szerepet
  • legjelesebb képviselőjük Diogenész volt

Platón:

Szókratész tanítványa volt.

Megalapította az Akadémiát:

  • ez volt az első iskola, ahova beiratkoztak a hallgatók és tandíjat fizettek
  • 900 évig állt fenn

Ideatan – a világ két részből áll:

  • a tapasztalati világ változó, csak a fogalmak (szép, jó) állandóak – ezek a fogalmak az ideák világában léteznek; az idea az igazi, de nem érzékelhető valóság, az ideák világát kell a tudománynak vizsgálnia
  • ennek a szellemi világnak az árnyképe, tökéletlen, de érzékelhető és változó mása a mi tapasztalati, anyagi világunk

Államtan

  • az állam célja a jó megvalósítása
  • az ideális állam 3 rétegre tagolódik:
    • bölcsek (filozófus királyok): erényük a belátás, filozófiára oktatják őket
    • harcosok: erényük a bátorság, zenére és tornára oktatják őket
    • dolgozók: erénye a mértékletesség és semmire sem oktatják őket
  • a bölcsek és a harcosok vagyoni és családi közösségben élnek, hogy ne legyenek magánügyeik és így az egész idejüket az államügyeknek, közügyeknek szentelhessék

Arisztotelész:

Platón tanítványa, később Nagy Sándor nevelője volt.

Megalapította a saját iskoláját: Lükeion (innen ered a líceum – középfokú iskola szó).

Államtana: Politika c. művében vizsgálta a kor görög alkotmányait:

  • rossz: türannisz, szélsőséges demokrácia
  • jó: középrétegek uralmára épülő királyság

Etika: (ethosz = szokás, modor, illem) az erkölcsös nevelésről, cselekvésről szóló tanításában a szélsőségeket kerülő módszert javasolta („arany középút”)

Logika: az ok-okozati összefüggések feltárását tartotta fontosnak, ezzel megteremtette a tudományos gondolkodás alapjait.

Tudományok rendszerezése: elméleti (matematika), gyakorlati (politika) és létrehozó (művészetek) tudományokat különböztetett meg. A művészet lényegét az utánzásban (mimészisz) látta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük