Történelem érettségi

A Frank Birodalom főbb történetének állomásai

A Meroving Királyság:

A III. században a Gallia északi vidékén élő frankoknak 2 nagy törzsszövetségük volt:

  • száli
  • ripuári

A frank törzseket a Meroving családból származó Klodvig (482-511) egyesítette, és létrehozta a Rajnától a Loire-ig terjedő Frank Királyságot:

  • legyőzte Gallia utolsó római helytartóját (486: soissons-i ütközet)
  • legyőzte a vizigótokat (507: poitiers-i ütközet)
  • felvette a kereszténységet és „rex Francorum”-nak címezte magát

Klodvig halála után fiai felosztották az államot egymás között:

  • belső harcok kezdődtek
  • a Meroving királyok nagy földbirtokokat adományoztak híveiknek, maguk pedig elszegényedtek
  • az állam végül 3 részre esett szét:
    • Austrasia – keleti részek
    • Neustria – frank törzsterület Párizzsal
    • Burgundia
  • az egymástól különálló részeket a gyenge királyok helyett majordomusok irányították

A Karolingok:

Az egyes részek majordomusai vetélkedtek egymással. Ebből 687-ben Pippin, austrasisai majordomus került ki győztesen, akinek fia, Martell Károly (714-741) megerősítette saját, központi hatalmát:

  • 732-ben megállította az arabokat a poitiers-i csatában
  • megszerezte a Burgundia feletti hatalmat is

Kis Pippin (741-768), Martell Károly fia pedig 751-ben a római pápa hozzájárulásával letaszította az utolsó Merovingot a trónról, és elnyerte a királyi címet

Nagy Károly birodalma:

Nagy Károly (768-814) hozta létre a Frank Birodalmat és szerezte meg a császári címet.

Háborúi:

  • több mint 50 hadjáratot szervezett
  • hosszan tartó harcokban legyűrte a szászokat (772-804)
  • legyőzte a longobárdokat (773-774)
  • átkelve a Pireneusokon, meghódította az Ibériai-félsziget északi részét (778-795)
  • hódoltatta a bajorokat (788)
  • óriási zsákmányhoz jutott a Kárpát-medencei avarok legyőzésével (791-796)
  • birodalma az Atlanti-óceántól az Adriáig, a Duna vonaláig és az Odera torkolatáig terjedt

800-ban Rómában III. Leo pápa császárrá koronázta Nagy Károlyt. A 812-es ún. aacheni szerződésben I. Mihály bizánci uralkodó is elismerte az új (nyugati) császárság létrejöttét.

Birodalomszervezés:

Az új főváros Aachen lett, ahol császári palota épült.

Felállította az oklevelek kiadására (írásbeli ügyintézésre) szakosodott hivatalt, a kancelláriát. Itt jól képzett hivatalnokok dolgoztak.

Nagy Károly a birodalmat grófságokra osztotta:

  • nem feltétlenül voltak határosak egymással, és nem fedték le a birodalom egészét
  • a határok menték őrgrófságokat (mark) létesített (pl. Breton, Dán, Spanyol, Ostmark)
  • a grófságok élén a gróf (őrgróf) állt, akinek feladata a helyi közigazgatás, igazságszolgáltatás és a hadak vezetése volt
  • a gróf a helyben szedett adók egyharmadával maga rendelkezhetett
  • az uralkodó a grófokat és grófságokat különleges hatalommal felruházott „királyi küldöttek” útján ellenőrizte

Művelődés:

A „sötét középkorban” fény gyúlt: „Karoling reneszánsz”:

  • számos új kolostort alapított: ezek a tudomány és a művészetek őrzői, ápolói lettek (kódexek másolása, évkönyvek, krónikák írása)
  • Károly Aachent kulturális központtá tette:
    • Yorkból érkezett a tudós szerzetes Alkuin, aki a palotaiskolában bevezette a 7 szabad művészet oktatását
    • Paulus Diaconus jelentős költő és történetíró volt (Longobárdok története)
    • Einhard írta meg Nagy Károly élettörténetét (Vita Caroli)
  • az írásbeliség elterjedése nyomán alakult ki a későbbiekben széleskörben használt kisbetűs, jól olvasható írás, az ún. karoling minuscula

Utódállamok:

Nagy Károly utódja Jámbor Lajos (814-840) lett, aki alkalmatlan volt az uralkodásra.

Fiai a 843-as verduni szerződésben osztották fel egymás között a birodalmat:

  • II. (Kopasz) Károly a birodalom nyugati területeit kapta
  • Lothar (840-855) a birodalom középső területeit (Itália, Burgundia, Rajna-Meuse, Rhone folyó) és a császári címet örökölte
  • Német Lajos (843-876) a Rajnától keletre fekvő területeket kapta

Lothar 855-ös halála után fiai felosztották a középső területeket is, majd mivel utód nélkül haltak meg, a terület központi részét, Lotharingiát a keleti frank király kapta meg (880-as ribemonti szerződés)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük