Az ókori Pannónia, Savaria

Pannónia

A Kárpát-medence jó földrajzi feltételei miatt már ősidők óta lakott terület volt. A Kr. előtti 4. században kelták vándoroltak be, azonban egységes állam nem jött létre. A rómaiak Augustus idején tervezték el a terület meghódítását a Száva folyótól indulva a Duna vonaláig, a természetes határokra törekedve. Tiberius császár idején elkezdték megszervezni a provinciát, területe nagyobb volt, mint a mai Dunántúl, hozzátartozott még a mai Ausztria és Horvátország egy része. Claudius császár idejében vette fel a Pannónia nevet. A területet először 2 részre osztották: a keleti részt Imperiornak, a nyugati részt Superiornak nevezték el. Diocletianus császár 296-ban Pannoniát négy részre osztotta fel.

A provincia két szempontból volt fontos Rómának:

• A Duna védett a váratlan támadásoktól, valamint kereskedelmi útvonalként szolgált
• A Borostyánkőút pedig összekötötte Rómát és a Balti-tenger partvidékét
  (Ezen az úton borostyánkövet szállítottak, innen kapta a nevét is.)

Fontosabb városok:

Aquincum-Óbuda

Savaria-Szombathely

Scarbantia-Sopron

Vindobona-Bécs

Arrabona-Győr

Sophianae-Pécs

Több császár is megfordult a provinciában: Marcus Aurelius itt töltötte utolsó éveit, Septimius Severust itt kiáltották ki a légiók császárrá. A római uralomnak a hunok vetettek véget, a népvándorlás kora teljesen elpusztította a városokat.

Savaria

Szombathely (Savaria) mintegy kétezer éve lakott terület. A települést Kr. u. 43-50 körül emelte városi rangra Claudius császár Colonia Claudia Savaria néven. Első lakói kereskedők, valamint a XV. Apolinaris légió letelepített katonái és családtagjaik (6-10000 fő). Az ókori város központja a mai székesegyház környékén elhelyezkedő helytartói palota és környéke lehetett. Az első komolyabb ásatásokra az 1930-as években került sor, amikor Járdányi Paulovics István feltárta a mai Romkert területét. A Romkertben ma is látható a Borostyánút egy szakasza, a palota mozaik- és padlófűtés maradványai. Savaria fontos vallási központ volt, itt állt Ízisz egyiptomi eredetű misztériumvallásának szentélye. Szombathely legismertebb, méltán világhírű ókori emléke az Iseum. A hatalmas szentély-együttes a világon ma ismert, részben vagy egészben feltárt római kori Isis-templom közül a harmadik legnagyobb. A kiterjedt szent kerület területén többfelé vallási épület is állt. A közelben a régészek Mithrász-szentély maradványait találták meg. A nyugati városfalon kívül helyezkedett el a római kori város színháza a Kálvária templom alatt, a domb oldalában. A város vízellátását a Kőszegi-hegységből érkező, 25 km hosszú vízvezetékkel oldották meg, amely nagyjából a mai Bozsok területéről indult és az Arany-patak völgyében futott le a városig. A kereszténység terjedése elérte Savariát is. Két szent neve kötődik a városhoz:

• Szent Quirinus püspök 303-ban szenvedett mártírhalált, malomkövet kötöttek a nyakára és a Perintbe lökték.
• Szent Márton itt született 316-ban. Személyéhez sok legenda fűződik: köpenye felét felajánlotta egy koldusnak, megkeresztelte édesanyját, Tours városában püspökké választották, libák gágogása árulta el rejtekhelyét.

A római uralomnak a népvándorlás, a hunok hódítása vetett véget. A települést 456-ban egy földrengés is pusztította, innen ered német elnevezése: Steinamanger (=kő a pusztában). A város 2000 éves történetét megidéző Savaria Történelmi Karnevált az 1960-as években rendezték meg először, majd a millennium évében került megújításra.