Történelem érettségi

 A gyarmati kérdés

  1. Oroszország keletre fordulása

I._Oroszország Keletre fordulása

A 18. század végére Oroszország megszerezte Lengyelország nagyobbik részét, ezzel ukrán és belorusz területeket is kapott. 

A Krím meghódításával a Fekete-tenger lett a déli határ. 

A 19. század elején sikerült tartósan behatolnia a Kaukázuson túli területekre, majd elfoglalta Finnországot és Beszarábiát.

A század közepén indult meg a távol-keleti rész meghódítása. 

A 19. század második felére elfoglalták Közép-Ázsia jelentős részét, eljutottak Afganisztán és India határáig.

Az orosz gyarmatosítás sajátossága, hogy az új területeket nem választotta el tenger az anyaországtól, mellyel szervesen egybeépültek. Az orosz közigazgatási rendszert ezekre a területekre is kiterjesztették, így ezeket nem tartották hivatalosan gyarmatoknak.

pánszlávizmus:

A szláv népek testvériségét, összetartozását, összefogásának szükségességét valló irányzat. Az első szláv kongresszus 1848 júniusában ült össze Prágában, és a Habsburg Birodalom szövetségi állammá történő átalakítását szorgalmazta. A 19. században javarészt az orosz hatalmi törekvések szolgálatában állt. 

Oroszország ↔ Kína

Oroszo. Kína rovására terjeszkedett

Pl. 1860 jégmentes kikötő Vlagyivosztok megszerzése

Transzibériai vasútvonal építése.

  1. Kína, a félgyarmat

Egyre inkább az európai nagyhatalmak befolyása alá került 

1856-1860

Második ópiumháború → Kínát piacai teljes megnyitására kényszerítették

Belső nehézségek:

  • Tajping-felkelés: parasztfelkelés a császári hatalom ellen, európai segítséggel verték le 

→ tovább növelte a függő helyzetet 

  • Bokszerlázadás: az európai befolyás ellen irányult, nyolc európai hatalom verte le összefogással

További területi veszteség:

Oroszország megszállta Mandzsúriát

III. A brit gyarmatbirodalom fénykora

A hódítás színterei:

Telepes gyarmatok → Kanada és Ausztrália az őslakosok száma csekély (nagy részüket kiirtották)

Ausztrália

  • Eredetileg fegyenctelepként használták
  • Az aranyláznak köszönhetően nőtt a fehér lakosság aránya, fejlődésnek indult

Kanada + Ausztrália

  • domíniumi státusz (van saját parlamentje és kormánya)

India

A legértékesebb gyarmat (a korona ékköve)

A brit gyarmati politika Indiában: 

Tönkretették a kézműipart

  • A gyapottermesztés jövedelmezőbb volt → kevesebb búzát termesztettek, éhínséghez vezetett

Következménye: szipolylázadás 1857

véresen megtorolták, köv. → India koronagyarmat (közvetlen állami irányítás alatt állt)

Helyi vezető réteget alakított ki:

kialakult egy angol kultúrán nevelkedett indiai értelmiség

  1. Franciaország és gyarmatai

A revansizmus miatt a gyarmati politika másodrendű.

Lassabb a gazdaság fejlődése Németországhoz képest.

Jelentős szárazföldi haderővel rendelkeztek.

Gyarmati területek:

Indokína

Észak-Afrika

Cél: az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig terjedő birodalom létrehozása → Ø

A Szuezi- csatornát részvényeit felvásárolták az angolok

1898 Fashoda meghátráltak a britek elől

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.