Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Mutassa be az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozat alapkérdéseit! Tárja fel, hogy a Nyilatkozatban megfogalmazottak mely korszakot meghatározó eszmerendszer tanítására épülnek!

Előzmények:

  1. A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. században hódított Európa szerte. A kapitalista fejlődésben élenjáró Angliában született. Mégis eszmeköre francia földön teljesedett ki, és onnan sugárzott szét a világba, magán viselve a francia szellem jegyeit. És nemcsak azért, mert a francia kultúra nagy korszakát élte, hanem mert a francia polgárság előtte állt a maga forradalmának.

  2. A francia abszolutizmus arculata XIV. Lajos uralkodása idején (1774-1792) kapta meg végleges formáját. A 18. században Franciaországban számottevő demográfiai fejlődés figyelhető meg, az ország lakossága 25 millió főre növekszik. Azonban még mindig nagyon jelentős a falusi életmód. A lakosság csaknem 85%-a valamilyen módon közvetlenül a földből él.
    Ezzel szemben a társadalom szerkezete rendkívül merev: alapját a születési előjogok és a földbirtokvagyon határozza meg. Az ország gazdagságát ugyanakkor a harmadik rend hozta létre és egyedül viselte a rosszul irányított állam roppant költségeit. A harmadik rendet a burzsoázia és a kézművesek, munkások, parasztok összessége adja, így képviselőik a társadalom kb. 80%-ának, szemben az első renddel (nemesség, kb. 2%) és a második renddel (polgárság, kb. 18%). A polgárság nem törődhetett bele, hogy kirekesztik a politikai hatalomból.
    Franciaországban a rosszul kivetett és behajtott adók rendszere a 18.század végére megbénította a királyságot, a Francia állam fizetésképtelenné vált. Az általános válság megoldása érdekében XVI. Lajos bejelentette, hogy 1614 óta először összehívja a rendi gyűlést. A választási küzdelem a polgárság öntudatra ébredésének jegyében zajlott. 1789. május 5-én a Versailles-ban megnyílt a rendi gyűlés. Az udvar és az arisztokrácia a pénzügyek rendbehozatalát várta, azonban a harmadik rend képviselői a régi keretek között nem voltak hajlandóak tárgyalni. Bár már engedményt is kaptak: annyi képviselőt küldhettek, mint az első két rend összesen, hiszen amerikai mintára önmagukat a nemzet képviselőinek mondták. A harmadik rendhez csatlakozott néhány papi képviselő is. Vezéregyéniségük Mirabeau és Siéyes abbé voltak. Javaslatukra nemzetgyűlésé alakultak, ami abban különbözik a rendi gyűléstől, hogy a képviselők együtt üléseznek és szavazataik egyesével érvényesek. Válaszul a király június 17-én bezáratta a tanácstermet. A képviselők ekkor a közeli labdaházba tették át székhelyüket és esküt tettek, hogy addig nem oszlanak fel, „amíg az alkotmány szilárd alapokon létre nem jön”.
    A király azonban visszavágott: idegen zsoldosokból álló csapatokat rendelt Párizs köré. Július 14-én Párizs szerte zúgtak a harangok. A külvárosok népe a Bastille erődje, a zsarnokság jelképe ellen vonult. A nyolctornyú vár négyórás harc után elesett.
    Párizsban forradalmi községtanács alakult. Megszervezték a Nemzetőrséget La Fayette vezetésével. Vidéken eközben erőszakos cselekedetek sokasságára került sor a kiváltságosokkal szemben. Az elégedetlenkedő, néhol éhező parasztok megmozdulásai miatt ezt az időszakot a „nagy félelem” idejének nevezték. Ennek hatására augusztus 4-én, a csodák éjszakáján a középosztály és az arisztokrácia elfogadta és így hivatalosan is eltörölték valamennyi feudális váltságot. A feudális szolgáltatások pénzen megvehetőek lettek. A nemzetgyűlés törvénybe iktatta a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szabadságjogot.

1789. augusztus 26-án megjelent az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
A felvilágosodás első európai alkotmánytervezetét minden bizonnyal a forradalom első hónapjaiban adták ki. Első változatát La Fayette fogalmazta és Thomas Jefferson, a Függetlenségi Nyilatkozat alkotója is átnézte.

  1. A felvilágosodás eszmeisége:
    Az angol felvilágosodás legnagyobb alakja John Locke (1632-1704), aki Bacon-nel együtt dolgozta ki az empirikus ismeretelméleti módszert. Szerintük a tudományos világ megismerése a tapasztalatokon nyugszik. Ez természetesen szemben áll a biblikus, vallásos kinyilatkoztatáson alapuló hittel. Locke alkotta meg a társadalmi szerződés gondolatát, mely szerint az ember természeti jogait önkéntesen átruházza az államra, de joga van ezt a szerződést fölbontani, ha a hatalom az egyéni szabadságot és a tulajdont megsérti. Az ő tanait fejleszti tovább Voltaire és Rousseau is.
    Descartes dolgozta ki az újkori racionalizmus alapelveit. Felfogása szerint a logika és a matematika alapvető fogalmai és elvei az emberekkel velük születtek, nem pedig tapasztalati eredetűek.
    A felvilágosítók a józanész világosságát állították szembe a középkori vallásos gondolkodással: sötét középkor. Kidolgozták a deista istenfelfogást, mely szerint isten megteremtette a világot, de tovább nem avatkozik be a világ fejlődésébe, működését a természeti törvényekre bízta, és az emberi elme kötelessége ezeknek a törvényeknek a felderítése.
    A francia tudósok, gondolkodók, művészek csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes, eszmei mozgalommá. Kiemelkedő személyiségek: Diderot, D’Alambert, Holbach, Helvetius. 28 kötetes művükkel megalkották a mechanikus materialista szemléletmódot. Hiszen az élő szervezetekre is a mechanika törvényeit alkalmazták.

  2. Alapkérdései:
    Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására. Közvetlen elődje az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az angol Jognyilatkozat. Közvetett többek között Locke társadalmi szerződése és Montesquieu: A törvények szelleméről című műve.
    Legfontosabb gondolata, hogy a Függetlenségi Nyilatkozathoz hasonlóan kimondja, hogy „minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik”. Ez az alapja a híres hármas jelszónak: szabadság, egyenlőség, testvériség.
    A Szabadságot a IV. cikkely határozza meg, de több is foglalkozik ezzel a gondolattal (VII, IX, X, XI). A szabadság fogalmába így beletartozik a pluralizmus is, amely szintén a felvilágosodás gondolata. Kimondja, hogy szabad vallásgyakorlat van, ennek hatására jelennek meg a nem hívők csoportjai is. A Nyilatkozat ezt a X. pontban állítja, azonban nem ad teljes vallásszabadságot, csak nem határozza meg, hogy miben kell hinnie az embereknek.
    Az Egyenlőség gondolata a deista istenfelfogás következménye. Olyan módon, hogy ez az új gondolkodásmód nem fér össze a korábbi elképzeléssel, mely szerint a király Isten kegyelméből uralkodik. Megalkotják ezért a Népfelség elvét. Ezzel a III, VI. cikkelyben találkozunk. A Jognyilatkozatban is fellelhetjük azt a határozatot, hogy a parlamenti választásoknak szabadnak kell lenniük.
    Montesquieu: A törvények szelleméről című alkotásában kimondja, hogy a hármas hatalom (törvényhozói, bírói, végrehajtói) közül bármely kettő egy kézbe kerülésekor zsarnokság, elnyomás alakulhat ki. Tehát megszűnik a Testvériség fogalma is. Ezek a gondolatok szintén megtalálhatóak a Nyilatkozatban. (XVI.)
    A felvilágosodás korának közgazdászai a szabad verseny hívei voltak. Hittek abban, hogy a kapitalizmus fejlődésével nő a tömegek jóléte is. Adam Smith a munkaérték elmélet megalkotója, amely szerint az áruk értékét a társadalmilag szükséges munka határozza meg. A gazdasággal kapcsolatos a XIII. pont is.
    Ezeken kívül még kiemelkedően sokat hallunk a tulajdonról. A tulajdon, a XVII. pont szerint szent és sérthetetlen. Ez a cikkely szemlélteti a legjobban, hogy a polgárság nézeteivel van dolgunk.
    A sajtószabadság gondolata is fellelhető a Nyilatkozatban, a baloldali sajtó ezt mégis támadta, hiszen a közösséget sérti, ha nem jó cikkek jelenek meg.
    Külön foglalkozik a személyiségi joggal, a személyi szabadsággal. Erről a VII, IX, XI cikkely tanúskodik.
    Rousseau tanai is fellelhetőek a Nyilatkozatban. Kimondja, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek született.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük