Történelem érettségi

A népesedési és a nemzetiségi viszonyok alakulása

I._Demográfiai robbanás és kivándorlás

Hazánkban ez az időszak 1880-tól 1914-ig tartott

A növekedés aránya 1/3

Magyarország lakossága Horvátország nélkül 18 millió fő.

A népességnövekedés okai:

  • Jobb életkörülmények
  • Higiéniai és az egészségügyi viszonyok javulása

A népességnövekedés területi különbségei:

  • A fejlettebb területeken hamarabb indult meg a népesség növekedése
  • Az elmaradottabb országrészekben később

A demográfiai robbanás következményei

Belső vándorlás:

A falvak túlnépesedtek→ a lakosság egy része a városokba vándorolt (főként Budapestre)

Kivándorlás:

1890-től a városok telítődése után Magyarország is bekapcsolódott a nagy kivándorlási hullámba, 1914-ig másfél millió ember hagyta el az országot.

Célpont: USA

Kibocsátó források: növekvő népességű, de kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területek (Felvidék, Kárpátalja)

Bevándorlás:

A fejlődő ipar munkaerőigénye vonzotta a birodalom más térségeiből a szakmunkásokat (csehek, németek)

Galíciából több százezer zsidó vándorolt be

  1. A magyarság arányának növekedése

A XIX. század második felére megállt a magyarság számarányának csökkenése.

Okok:

  • Demográfiai robbanás
  • A fejlettebb területeket érintette, ahol a magyarok vannak többségben
  • A kivándorlásban a magyarság kisebb mértékben vett részt

III. Az asszimiláció

Jelentése: beolvadás

XIX. századi bevándorlók főként városlakók voltak és ~ három nemzedék alatt asszimilálódtak a magyar környezetbe. 

Az asszimiláció fő színtere a főváros volt.

A nagy nemzetiségi tömbök érintetlenek maradtak

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.