Debrecent írott forrásokban legelőször 1235-ben említik (Váradi Regestrum). Maga a szó török eredetű, jelentése: „éljen, mozogjon”. A település 1361-ben I. (Nagy) Lajos királyunktól kapott mezővárosi rangot, mely alapvetően szabad bíró- és tanácsválasztás jogával járt együtt. A XV. század végén a város a Hunyadiak birtoka lett, tőlük kapta meg az árumegállító jogot is.
A XVI. században Debrecen a reformáció központjává váltja lett, ezért is emlegették „kálvinisa Rómaként”. A város lakossága ekkor teljesen protestánssá válik. 1538-ban felépül a Református Kollégium, melyben olyan jeles személyiségek tanultak, mit Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Fazekas Mihály vagy Kölcsey Ferenc. (A Kollégium homlokzatán olvasható az intézmény hitvallása: „ordo et laborandó” = imádkozva és dolgozva). A reformáció szempontjából kiemelkedő szerep tulajdonítható Kálmáncsehi Sánta Márton református lelkésznek, majd pedig utódjának Méliusz Juhász Péternek, aki 1558-tól református püspök is volt, a református egyház megalapítója.
Debrecen fejlődését jelzi, hogy 1693-ben I. Lipót uralkodótól megkapta a szabad királyi város rangját, s ez az időszak jelentette a katolikus egyház újbóli visszatérését is a városba.
Debrecen két alkalommal volt ideiglenesen hazánk fővárosa. Először az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején 1849. január 1-től 1849. május végéig, másodszor a II. világháború alatt 1944. december 21-től 1944 áprilisáig.
1849. január 1-én jelentette be Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, hogy a kormány Windischgrätz seregeinek közeledése miatt Debrecenbe költözik. Jó megközelíthetősége, befogadóképessége, mérete és infrastruktúrája miatt választották városunkat. A kormánnyal együtt az országgyűlés is költözött, hogy biztosítsák a hatalom törvényességét. Több száz szekér hozta a politikusokat, a menekülőket, a bankjegynyomdát, a fegyvergyártás eszközeit, és a koronázási jelvényeket, stb.
Kossuth a városházán lakott, ott volt az irodája is. Az országgyűlés a Református Kollégium oratóriumában ülésezett. A kollégiumban helyezték el a bankjegynyomdát, valamint innen irányították a fegyvergyártást is.
Az 1849 márciusában kiadott olmützi, oktrojált alkotmány, valamint a tavaszi hadjárat sikerei következtében 1849. április 14-én a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását, a Függetlenségi Nyilatkozatot.
Buda visszafoglalása után a kormány május végén visszatért Pestre.
A szabadságharc után, a dualizmus idején Debrecen további jelentős fejlődés helyszínévé vált. 1857-re a várost is elérte az első vasútvonal, 1865-ben felépült a ma is nevezetes Csokonai Színház és 1884-től az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút.
5) A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult,
1944 őszén Magyarország kettészakadt: a német hadsereget és a nyilasokat egyre jobban kiszorította a szovjet hadsereg. Az 1944. december 2-án Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Nemzeti Bizottsága javaslatára Debrecenben kezdődött meg az új állam központi szerveinek kiépítése. Így másodjára is az ország fővárosa lett Debrecen.
dec. 21-én a Református Kollégium oratóriumában megkezdte munkáját az Ideiglenes Nemzetgyűlés (40 város és község részéről 230 képviselő). Elfogadták a Függetlenségi Front programját és a nemzet kizárólagos képviselőjének nyilvánították magukat. Másnap, dec. 22-én megválasztották az Ideiglenes Nemzeti Kormányt Dálnoki Miklós Béla vezérezredes vezetésével, melyben 3 kommunista, 2 szociáldemokrata, 2 kisgazda, 1 parasztpárti és 4 pártonkívüli politikus foglalt helyet. Főhadiszállásuk a Kossuth utcai Pénzügyi Palotában volt. A kormány felhatalmazást kapott a nemzetgyűléstől a rendeletekkel való kormányzásra.
Fontosabb intézkedései:
A közigazgatás újjászervezése, önkormányzati testületek létrehozása, igazoló bizottságok, népbíróságok felállítása, fasiszta szervezetek betiltása (január).
1945. január 20-án aláírták Moszkvában a fegyverszünetet a
Szovjetunióval, hadat üzentek Németországnak, jóvátétel fizetését vállalták. Az ország határai az 1937. dec. 31-én fennállott határvonalak lettek. Létrejött a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), melynek vezetését a Szovjetunió kisajátította (Vorosilov marsall).
Rendelet „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról” (márc. 17.): teljesen felosztották az egyházi birtokokat, elkobozták a nyilasok, háborús bűnösök birtokait. Az 1000 holdnál kisebb úri birtokokból 100 hold, a gazdagparasztiból 200 hold volt meghagyható. A rendelet kártalanítást írt elő, de nem lett belőle semmi. 5,6 millió holdat osztottak fel 663000 igénylő között. Magyarországon a kis- és törpebirtok lett az uralkodó birtoktípus.
április 11-én a front elhagyta az ország területét, így április közepén a kormány Budapestre költözött.
A Rákosi-rendszer végén ismét fontos szerepet kapott Debrecen, hiszen 1956. október 22-én az egyetemisták csatlakoztak a MEFESZ-hez, ezzel kezdetét vette az 1956-os forradalom a városunkban. Másnap sortűz is dördült a belvárosban lévő rendőr főkapitányság előtt: a golyózáporban 2 diák az életét vesztette. Ám a halálos lövéseket nem követte nagy felzúdulás, tömegharag, köszönhetően a nemzetőrségnek és a forradalom-barát katonáknak. 26–27-én a forradalom intézményesülni kezdett a munkástanácsok és bizottságok megalapításával. A november 4-ei szovjet inváziót nem követte komoly ellenállás.
Ma Debrecen Magyarország második legnagyobb népességű városa (cívisváros). Hajdú-Bihar megye székhelye, megyei jogú város. Lakossága több mint 200.000 fő. Debrecen város napja: április 11.
Debrecen város hírében a domináló szín a kék és a sárga. A címerben központi szerepet kap a bárány, mely a reformációban betöltött központi szerepére utal. A másik kiemelkedő jelkép a főnixmadár, mely az újjászületés jelképe is. (A hamvaiból újjáéledő madár utal egyrészt arra is, hogy Debrecent a történelem során sok tűzvész pusztította, de mindig képes volt megújítani ön