Történelem érettségi

A nemzetközi események hatása a magyarországi folyamatokra (1945-1956)

a koalíciós évek, hidegháború: fordulat (1947-48) és rákosi-kor, desztalinizáció és kis enyhülés: az új vonal (1953-54), a forradalom előzményei, forradalom, szuez, usa, szovjetunió, jugoszlávia, lengyelország és 1956

a háború után:

  • ideiglenes nemzetgyűlés & kormány, dálnoki miklós béla; baloldal sorozatos átalakításokkal többséget szerzett

  • szeb (szövetséges ellenőrző bizottság)

  • közigazgatás megszervezése, fasiszta jellegű szevezetek feloszlatása, zsidótörvények hatályon kívül, bűnösök felelősségre vonása (imrédy, bársoddy, sztójay, szálasi)

  • 1945: földosztás (egyházi és világi nagybirtokrendszer megszűnt)

  • újjáépítés (nemzeti vagyon 40%a, vasút, hidak, üzemek, emberek) & jóvátétel

  • választások: kommunista párt előnyt élvezett a szovjet hadsereg miatt (& földosztást nagyimre nevéhez kapcsolták, gerő & vas zoltán)

  • választások: kisgazda párt győzelme, de szovjet nyomásra a koalíciós kormány felét a baloldal tette ki (fontos: belügy), miniszterelnök tildy zoltán

  • 1946: magyar köztársaság, tildy ferenc a köztársasági elnök

  • forint bevezetése

hidegháború: fordulat

  • nagyhatalmi együttműködés helyett az ellentétek kerültek előtérbe (pl németország sorsa, szovjetunió befolyásának mértéke, független gyarmatok jövője)

  • érdekszférák & hatalomdemonstrálás

  • kettészakadás: teheránban már elkülönített érdekszférák (balkán) nyugatiak által elképzelt rend a szovjetuniónak nem elfogadható (pl demokrácia, szabad választások)

  • 1945-47: vannak ellentétek, de kooperatív rend

  • később szovjetek erőszakos kelet-európai politikája miatt az usa is stílust vált

  • hidegháború kezdete: gyakran churchill fultoni beszédéhez kötik (1946 március)

  • konfliktus németország kapcsán robbant ki:

    • kelet: társadalom átalakítása, nyugati válasz: zónák egyesítése & berlin felosztása

    • nyugat: valutareform kelet: blokád

    • 1949: megalakult az nszk és az ndk

  • truman-doktrína: szabad népek támogatása a kommunizmussal szemben (1947 március)

  • mashall-segély: elutasítás / elfogadás választóvonal

  • világkereskedelem: 1947: GATT 1949: KGST

  • bipolaritás, atompatt, helyettesítő háborúk a harmadik világban (béke európában)

    • koreai háború: észak: szovjet-kínai szövetség, dél: ensz-usa, északi támadás, hogy az egész komcsi legyen (usa – a háború előtti állapotot szerette volna)

    • amcsi-japán különbéke, ázsiai tömbök kialakulása, hidrogénbomba meggyorsítása

  • 1949: nato

rákosi-kor

  • egyre nagyobb feszültségek a koalíción belül

  • 1946 március: baloldali blokk (mkp szdp nnp & szakszervezetek)

  • kisgazdapárt feldarabolása a cél: “szalámitaktika”, a rivális pártok egyre inkább arra kényszerülnek hogy kizárják a jobboldalukat, így felmorzsolódnak

  • b-listázás: tisztviselő kar és fegyveres testületek megtiszítása, civil szerveződések jelentős részét betiltották (rajk), kiváltságok megszüntetése & egyház befolyásának korlátozása

  • államosítás: először szénbányászat, majd legnagyobb ipari üzemek, később bankok, majd 1948ban minden 100 több fős vállalatot & munkásigazgatók, 1949: minden 10 / 5 fős üzem (kártalanítás nincsen)

  • földkérdés: viták ez inkább 48-ban: szövetkezesítés vs magángazdálkodás (nagy imre vs rákosi, nagy imre önkritikát gyakorolt és az ő feladata lett a szövetkezesítés pontosabban begyűjtési miniszter lett, ez kicsit más)

  • központi tervgazdálkodás

  • 1947: hároméves terv (helyreállítás & ipar), elsődleges kereskedelmi partner az szu lett

  • béke fontos részei: szovjet csapatok ausztria miatt & jóvátétel

  • fordulat: végső per: magyar közösség elleni per nagy ferenc és kovács béla ki

  • előrehozott választások: választójog törvény módosítás, aktivisták körbeutaztatása (kék cédulák)

  • jobboldal lényegében megőrizte a pozícióit

  • csalásra hivatkozva sorra semmisítették meg a jobboldali pártok eredményeit

  • ismét koalíciós kormány, legtöbb tárca komcsi (dinnyés lajos)

  • 1947: felgyorsításra való utasítás by kominform, szocdem párt bomlasztása megkezdődött (kriptokommunisták)

  • 1948: egyesülés: magyar dolgozók pártja

  • főtitkár: rákosi mátyás, gerő, farkas mihály, révai, rajk, kádár jános, marosán györgy

  • 1949: alkotmány, kommunista programú párt a középpontban

  • honvédelmi bizottság (rákosi, gerő, farkas)

  • tömegszervezetek

  • választások: egyedül a függetlenségi népfront jelöltjeire lehetett & kellett szavazni (többi párt beszüntette ezután a tevénykenységét)

  • elnöki tanács (köztársasági elnök helyett), rendeletekkel kormányoz

  • államvédelmi hatóság, erőszakszervezet

  • egyházak megtörése (csúcs: mindszenty józsef elleni per)

  • külső ellenségek után párton belüli tisztogatás: legnagyobb: rajk lászló elleni koncepciós per (vád: besúgó imperialista)

  • teljes volt szocdem vezetőség és korábbi komcsi börtönben (pl kádár, szakasits, marosán)

  • terror a társadalom minden tagjával szemben (börtönök, internáló táborok) pl kulákok, korábbi elit, munkásság is

  • propaganda

  • gazdaság: szovjetizálás a cél

    • fegyverkezés / nehézipar fejlesztése; ötéves tervek; lelkiráhatások és kölcsönök

    • mennyiségi mutatók fontosabbak mint a minőségiek

    • szükséges tőkét a mezőgazdaságtól vonták el

    • de nincs béremelés (gyakran csökkent is) zuhan az életszínvonal

    • ötéves tervek visszaütnek, csökkenteni kellett a kitűzött célokat

    • kollektivizálás – termelőszövetkezetek (kényszer vagy kulák) & beszolgáltatási kötelezettség

    • munkaverseny, sztahanovizm, „szabotázs”

desztalinizáció & enyhülés:

  • németország felfegyverzése, nszk önálló ndk-n nőtt a nyomás, ez hogy jön ide?

  • 1953: sztálin halála után enyhült a nyomás

  • felkelés berlinben, tankokkal fojtották el

  • 1955: ausztria semlegességének jegyében kivonultak onnan ez hogy jön ide?

az új szakasz (1953-54):

  • 1953: gazdasági & társadalmi nehézségek javítása ( sztálin halála)

  • június: nagy imre lett a miniszterelnök (régi vezetés megmaradt), népszerűség: paraszti származás, földosztás (könnyűipar és mezőgazdasági is fontos)

  • program: táborok feloszlatása, politikai foglyok ki, beszolgáltatási rendszer megszüntetése, önkéntes termelőszöv tagság, béremelés

  • 1955: magyarország ensz tag

  • 1955: változások megindultak, de nagy imrét menesztették (szovjet pol változott), kizárták a pártból, helyette hegedűs andrás & varsói szerződés

  • de nem nem olyan, mint korábban, párton belüli reformellenzék

külföld: 1955 & 56

  • 1955 május: varsói szerződés (szovjet hadsereg vezeti a többit & maradnak)

  • 1955 május: ausztria semleges és független (szu feltétel az örök semlegesség)

  • vesztes ensz tagok

  • genfi konferencia (usa, uk, szu, fro)

  • két pólus mellett: ANZUS (ausztrália, újzéland, usa), SEATO (délkelet-ázsiai országokat tömörítő katonai szövetség), Pancsa Sila (békés egymástmellett élés),

  • 1955: el nem kötelezettek (tito, nehru, nasszer), bandungi konferencia

  • 1955 nyár: hruscsov „canossa-járása” – elutazik titohoz

  • 1956: február, xx. kongresszus a szovjetunióban: hruscsov, desztalinizáció, “békés egymásmellettélés”, hroscsov beszéde: sztálin okolása (mit csinált a bolsevikokkal), lenin maradt példakép

  • szuezi-válság (1956): június: nasszer államosította a csatornát (egyiptom), egy részvénytársaság építette

  • 1956 október: lengyelország, rokoszovszkij szovjet marsall leváltása, lengyelország nagyon fontos a szovjetuniónak, a len új főtitkára gomulka (nem szovjet utasítás, később elfogadják)

1955-56: magyarország

  • 1955: hegedűs andrás miniszterelnök

  • xx. kongresszus rákosi menesztését követelték (írószövetség & petőfi kör)

  • 1956 nyár: rákosi leváltása, gerő lesz a főtitkár

  • 1956 október: rajk-újratemetése (rehabilitáció) & tömegtüntetés gerő ellen

  • október közepe: nagy imre visszavétele a pártba

  • október: létrejön egy politikai ifjúsági szervezet (mefesz): követelések & elképzelések

  • követelések: függetlenség a szovjetuniótól, pártvezetés leváltása / párt megtisztítása, választások (általános titkos egyenlő), nagy imre kormányfő, rákosi bíróság elé (felelősségre vonás), sztrájk, gazdaság realizálása, iparosítás felülvizsgálata, rehabilitálás, nyilvánosság, szabadságjogok, szimbólumok vissza (sztálin szobor)

  • forradalom: október 23 – tüntetés (először betiltott majd engedélyezett), petőfi-szobortól, bem tér, kossuth tér, sztálin szobor ledöntése, magyar rádió

  • mdp reakciója: nagy imre lett a miniszterelnök, de kijárási tilalom és szovjet segítség kérelme

  • katonai csoportok szerveződtek (széna tér, corvin köz, tompa utca) & munkástanácsok (városok), forradalmi bizottságok (vidék)

  • október 25: parlament előtti tömegbe lőttek az ávh-sok (& vidéki városokban is sortüzek)

  • reakció: menesztették gerőt, az új főtitkár kádár jános

  • október 26: fordulat, az új kormány a megmozdulásokat nemzeti demokratikus forradalomnak minősítette (komcsi vezetők az szuba) ez a fordulat csak 28-án volt, milyen forrás állítja, hogy 26-án???? nem is logikus 2 napot várni a bejelentéssel: & okt 28: változások bejelentése a rádióban by nagy imre, nemzeti jelképek visszaállítása, nemzeti ünnepek vissza, bérek és nyugdíjak emelése, ávh feloszlatása, és a kivonulásról tárgyalásokat kezdeményeztek & nemzetközi támogatás (elméletben)

  • október 30: szovjet csapatok kivonulása megkezdődött, nemzetőrség megalakult, politikai foglyok kiengedése, egypártrendszer megszűnt, politikai élet megújult, mdp helyett mszmp

  • új pártok: cél egy többpártrendszer, parlamentáris demokrácia, szabadságjogok, magán és állami tulajdon, külpolitikai semlegesség, ezt október 30.én nyilvánították ki

  • amerika: nem tartozik kkeurópa a közvetlen érdekszférájukba & szuez; szovjet belpolitikai helyzet hat a fordulatra: H. félelme a sztálinistáktól

  • november 4: orosz hadsereg megindult a forradalom eltiprásála

  • bábkormány élén kádár jánossal, nagy imre jugoszláv követségre menekült, fegyveres ellenállást leverték

  • magyar forradalmi munkás-paraszt kormány

hatás:

  • megtorlás: nagy imrét és társait elrabolták és romániába hurcolták, letartóztatások, december: ellenforradalom (ok: rákosi, nagy imre, horthy-rendszer hívei, imperialista erők), forradalmi bizottságok feloszlatása, munkástanácsok vezetőit letartóztatták, szabadságjogok korlátozása, statáriumk, emigráció, muk (nem lett), 1958: nagy imre konszolidáció

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük