Történelem érettségi

Nagyhatalmi helyzet, és annak változásai a 16-17. században

A nagyhatalmi helyzet az abszolutizmusok korában

Vallás

Államfő

Tendencia

Franciaország

katolikus

király

felívelő

Spanyolország

katolikus

király

hanyatló

Habsburg bir.

katolikus

német-római császár

stagnáló

Oroszország

ortodox

cár

felívelő

Török bir.

muzulmán

szultán

stagnáló

Felemelkedők: Anglia, Németalföld

Konfliktusok:

  1. Spanyolország -><- Németalföld

II. Fülöp spanyol király (katolikus -> eretneküldözés)

északi területek (protestáns) mocsárral körülvett, jól védhető terület

1566 – 1609: németalföldi szabadságharc

1579: utrechti egyezmény -> vallásszabadság

1581: Északi Egyesült Tartományok függetlensége, II. Fülöp trónfosztása (zsarnok)

  1. Habsburg bir. -><- Török bir.

1568 drinápolyi béke: véglegesednek a határok, a helyzet stagnál

  1. Spanyolország -><- Török bir.

1571 lepantoi csata (tengeren)

Spanyolország -><- Anglia

1588 a verhetetlen armada pusztulása (tengeren)

Anglia -><- Hollandia (tengereken)

Anglia -><- Franciaország (gyarmatokon)

Trónküzdelmek:

Franciaország

Itália

Habsburg bir.

(Spanyolország – jelentéktelen)

Anglia

monarchia (VIII. Henrik – szakítás a pápával, Spanyolo.-al; I. Erzsébet alatt főleg)

gazdasági fellendülés – textilipar -> városiasodás

1588 Spanyol – Angol tengeri csata

Angliában nincs jobbágyság, a parasztok bérlik a földet

XVII. sz. elején újabb vallási tagozódás: (anglikán -><- puritán) -><- katolikus

abszolutizmus: konfliktus a király és a parlament közt

a királyi kincstár kiürül, a király a parlamenthez fordul, hogy fogadják el a törvénytelen adóemelékseket

1628: jogok kérvénye => I. Károly szétzavarja a parlamentet, majd legközelebb 1640-ban hívja össze, amikor a skót háború miatt kell pénz

1640 – 1649: háború a király és a parlament híveinek élére állt Cromwell közt

1649: I. Károlyt lefejezik

1649 – 1660: köztársasági szakasz

1658: Cromwell halála

1660 – 1688: restauráció: II. Károly – parlament küzdelem folytatódik

1688 – 1689: „dicsőséges forradalom” – III. (Orániai) Vilmost hívják meg a trónra, aki bírja az ország szinte egészének támogatását.

1689: a Jogok nyilatkozata

=> alkotmányos monarchia

Franciaország

egységesülés

felfedezésekbe való bekapcsolódás

folyamatos belháború (tartományurak -><- király és hugenották -><- katolikusok)

Spanyol támogatás a katolikusoknak a francia trón reményében

1572: Szt. Bertalan-éji vérengzés: 3000 hugenotta lemészárlása

Navarrai Henrik a trónra lépése után a spanyolokat elűzi, és kiadja 1598-ban a nanets-i ediktumot, mely kimondta a hugenották szabad vallásgyakorlását.

Ororszország

kevés hajózható folyó, csak 4-5 hónapon keresztül lehet termelni, hideg -> nincs felesleg

nagyrészt falusi, vidéki emberek

Egységesülés:

Moszkva bekebelezi szomszédait, centralizálás, egyre nagyobb az uralkodó hatalma

III. Iván: az első cár, földek elkobzása, újraosztása

IV. Iván: kelet és dél felé terjeszkedik (Oroszo. területe x 2), Balti-tengeri kijáratot elveszíti háborúban a svédek ellen

XVII. sz.-tól Romanov dinasztia uralkodik (egészen a Szovjetúnió megalakulásáig)

I. (Nagy) Péter cár

  • terjeszkedés kelet felé

  • közigazgatás

  • adórendszer

  • modern városszerveződés elősegítése

  • Franciao.-ból orvosok, tudósok

  • hadsereg

  • állami manufaktúra

    • erőszekos, autokratikus, hirtelen modernizáció

    • Péter európai nagyhatalommá emelte Ororszországot

A harmincéves háború 1618 – 1648

Kezdete: a protestáns cseh rendek fellázadtak a katolikus Habsburgok ellen, de a fehérhegyi csatában (1620) legyőzte őket II. Ferdinánd.

Ezt követően kapcsolódtak be a császáriak ellen a dánok és a svédek, de nem tudtak felülkerekedni.

Ekkor kepcsolódott be a háborúba a katolikus Franciaország a protestánsok oldalán a császáriak ellen. A császári seregek ekkorra már ki voltak merülve, és a francia sereg a kor legerősebb szárazföldi serege volt, amely le is győzte a Habsburg birodalmat.

A német területeken a lakosság nagy része elpusztult, mert a seregeknek szabad rablást engedélyeztek.

A westfáliai béke (1648):

Hollandia, Svájc leszakad a Német bir.-ról, az északi területek a svédeké lesznek, Elzász és Lotharingia pedig Franciaországhoz csatlakozik. A Habsburg örökös tartományokon kívül a kálvinistákra is vonatkozik a szabad vallásgyakorlat, a birodalom 300 kisebb-nagyobb autonóm területre oszlott fel. (fejedelemségek, stb.)

Franciaország -> szárazföldi hegemónia

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük