1301-ben kihal az Árpád-ház, és mivel csak leány utódok születtek, 3 trónigénylő jeletkezett:
- Károly Róbert: nagyanyja Árpád-házi hercegnő volt
- Cseh Vencel
- Bajor Ottó
A pápai követ és a magyar főpapok támogatásával 1310-ben királlyá koronázzák.
Kronológia:
- 1301-1342 alkalmi koronával koronázzák meg
- 1308-1342 az országgyűlés elismeri
- 1310-1342 Szent István koronájával megkoronázzák
Károly Róbert programja, hogy a királyi hatalmat megerősíti, a tartományuraktól függetlenné teszi, erős gazdaságot alakít ki Magyarországon.
Károly Róbert és a tartományurak között feszültség alakult ki és ekkor történt, hogy az Aba család ellen föllázadt a polgárság. Károly Róbert a polgárságot támogatta. Aba család pártfogója Csák Máté volt. Királyi birtokokat dúltak fel és Kassa kifosztására készültek az Aba fiúk. 1321-ben megvívott rozgonyi csatában, Károly Róbert győzelmet aratott. 1323-ra az egész ország területén Károly Róbert lett az uralkodó.
Kiépít egy erős, hozzá hű réteget, amely fő és középnemességből állt (magyar v. olasz). Királyi tanácsban is helyet foglaltak, saját zászló alatt vezethettek hadsereget. Ezért birtokadományban részesültek.
Magyarország gazdasága
Jus Regale: királyadó, vám, urbura (bányajövedelem), pénzverés joga.
Adó: portális adó bevezetés-amely kapu alatt átfér 1 megrakott szénásszekér, fizetni kell. 1 aranyforint illeti az uralkodót. (évente)
Vám: Legfontosabb a harmincadvám volt. Ez azt jelentette, hogy a külföldi kereskedőknek, a bevételük 1/30-át kötelesek átadni az uralkodónak. (egyszeri)
Urbura: A bányatulajdonosnak a nemesfémek 1/3-át az uralkodónak beszolgáltatni.
Pénzverés: Csak az uralkodó, illetve az uralkodó megbízásából történhetett. Az ezüst beváltása pénzre, amely a kamara hasznát jelentette.
Kereskedelem:1335.Visegrádi királytalálkozó-új kereskedelmi útvonal:Bécs kikerülése.
Károly Róbert értékálló valutát vezetett be, mely a firenzei fiorino mintájára készült. (liliom)
Külpolitikai akciók
1330-as években, aktív külpolitikát folytat. Itália felé terjeszkedik.
Károly Róbert két fia, András és Lajos. Mivel Nápolyból érkezett Károly Róbert, és az örökségről nem akart lemondani, fiára, Andrásra hagyta az örökséget.
1335-ben a Visegrádi királytalálkozón, az új kereskedelmi útvonalat vitatták meg. A cél, Bécs kikerülése, az árumegállító joga miatt. Ezért az új kereskedelmi útvonal: morva-cseh terület.
Károly Róbert kölcsönös örökösödési szerződést kötött a III. Kázmér, lengyel királlyal. 1339-ben fiú örökös híján, a lengyel trón, Károly egyik fiáé, Lajosé lesz.
Károly Róbert célja az volt, hogy a tartományúri hatalmat megdöntse, szilárd, erős királyi hatalmat építsen ki és ezzel a gazdasági alapot is szilárd lábakra, helyezze. Erős banderiális hadsereget szervezett Magyarországon és a közigazgatást is kiépítette.
XIV-XV. Század Magyarország virágkora, melyet Károly Róbert alapozott meg.
További tételek:
Az Anjou-kor gazdasága a Magyar Királyságban – 2. kidolgozás