Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

1301-ben kihal az Árpád-ház, és mivel csak leány utódok születtek, 3 trónigénylő jeletkezett:

  • Károly Róbert: nagyanyja Árpád-házi hercegnő volt
  • Cseh Vencel
  • Bajor Ottó

A pápai követ és a magyar főpapok támogatásával 1310-ben királlyá koronázzák.

Kronológia:

  • 1301-1342 alkalmi koronával koronázzák meg
  • 1308-1342 az országgyűlés elismeri
  • 1310-1342 Szent István koronájával megkoronázzák

Károly Róbert programja, hogy a királyi hatalmat megerősíti, a tartományuraktól függetlenné teszi, erős gazdaságot alakít ki Magyarországon.

Károly Róbert és a tartományurak között feszültség alakult ki és ekkor történt, hogy az Aba család ellen föllázadt a polgárság. Károly Róbert a polgárságot támogatta. Aba család pártfogója Csák Máté volt. Királyi birtokokat dúltak fel és Kassa kifosztására készültek az Aba fiúk. 1321-ben megvívott rozgonyi csatában, Károly Róbert győzelmet aratott. 1323-ra az egész ország területén Károly Róbert lett az uralkodó.

Kiépít egy erős, hozzá hű réteget, amely fő és középnemességből állt (magyar v. olasz). Királyi tanácsban is helyet foglaltak, saját zászló alatt vezethettek hadsereget. Ezért birtokadományban részesültek.

Magyarország gazdasága

  • Jus Regale: királyadó, vám, urbura (bányajövedelem), pénzverés joga.

    • Adó: portális adó bevezetés-amely kapu alatt átfér 1 megrakott szénásszekér, fizetni kell. 1 aranyforint illeti az uralkodót. (évente)

    • Vám: Legfontosabb a harmincadvám volt. Ez azt jelentette, hogy a külföldi kereskedőknek, a bevételük 1/30-át kötelesek átadni az uralkodónak. (egyszeri)

    • Urbura: A bányatulajdonosnak a nemesfémek 1/3-át az uralkodónak beszolgáltatni.

    • Pénzverés: Csak az uralkodó, illetve az uralkodó megbízásából történhetett. Az ezüst beváltása pénzre, amely a kamara hasznát jelentette.

    • Kereskedelem:1335.Visegrádi királytalálkozó-új kereskedelmi útvonal:Bécs kikerülése.

Károly Róbert értékálló valutát vezetett be, mely a firenzei fiorino mintájára készült. (liliom)

Külpolitikai akciók

1330-as években, aktív külpolitikát folytat. Itália felé terjeszkedik.

Károly Róbert két fia, András és Lajos. Mivel Nápolyból érkezett Károly Róbert, és az örökségről nem akart lemondani, fiára, Andrásra hagyta az örökséget.

1335-ben a Visegrádi királytalálkozón, az új kereskedelmi útvonalat vitatták meg. A cél, Bécs kikerülése, az árumegállító joga miatt. Ezért az új kereskedelmi útvonal: morva-cseh terület.

Károly Róbert kölcsönös örökösödési szerződést kötött a III. Kázmér, lengyel királlyal. 1339-ben fiú örökös híján, a lengyel trón, Károly egyik fiáé, Lajosé lesz.

Károly Róbert célja az volt, hogy a tartományúri hatalmat megdöntse, szilárd, erős királyi hatalmat építsen ki és ezzel a gazdasági alapot is szilárd lábakra, helyezze. Erős banderiális hadsereget szervezett Magyarországon és a közigazgatást is kiépítette.

XIV-XV. Század Magyarország virágkora, melyet Károly Róbert alapozott meg.

További tételek:

Magyarország gazdasága a XIV-XVII. században

Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

Az Anjou kor gazdasága a Magyar Királyságban

 

 

Hasonló

  • Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

    Koronázás Hunyadi János[1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pestis tört ki a táborban) idősebbik fia, Hunyadi László vette át a családi birtokokat + apja főkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akarta befolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává. Hunyadi Lászlót pedig felszólította, hogy a címhez tartozó birtokokat…

  • Keleti és nyugati kereszténység kialakulása és jellemzői

    Kialakulása: A Nyugat-római Birodalom bukása (Kr. u. 476) után a két birodalom rész között eltérő fejlődés vette kezdetét. Róma püspökeinek szemszögéből Jeruzsálem, Alexandria és Antiochia elfoglalása után, ez a város lett a kereszténység központja. Rómában igen korán jelentős keresztény közösség alakult ki, itt prédikált és szenvedett mártírhalált Pál apostol, valamint Rómának lett püspöke Szent Péter…

  • A görög filozófia kimagasló képviselői

    A klasszikus kor filozófiája: Szofisták: magukat bölcselkedőknek nevezték, az első hivatásos értelmiségi réteg Athénban fizetség ellenében tanították az athéni polgárokat az érvelés, szónoklás, vitatkozás tudományára kétségbe vonták a világ megismerhetőségét Szókratész: életéről tanítványai, Platón és Xenophón írtak a szofisták túlzásaival szemben azt állította, hogy vannak örökérvényű értékek (igazság, szeretet), az ember feladata ezek megismerése módszere:…

  • Hidegháború

    A KÉTPÓLUSÚ VILÁG KIALAKULÁSA az angolszász hatalmak (USA, N-Br) és a SZU között mindig is nagy különbségek voltak (demokráciák vs kommunista diktatúra), és csak a német fenyegetés kényszerítette őket szövetségbe; a háborús győzelem után azonban az együttműködés megszakadt 1945-49: Európa kettészakadása Nyugat-Európában mindenütt demokratikus választásokat tartanak, míg Kelet-Európában a szovjetek mindenütt kommunista kormányokat segítettek hatalomra…

  • A római vallás

    A római hitvilág folyamatosan változott. Ahogy újabb hatások érték Rómát, úgy alakult át a kultusz is: új istenek és másfajta istenfelfogás jelent meg. Itáliában honos népek és az etruszkok hatása befolyásolta, később a görögöké is. A rómaiak ősi hitvilágát kezdetben a totemizmus jellemezte (pl. Kapitóliumi farkas). Fontos szerepet játszott az ősök tisztelete. Az etruszk korban…

  • Az invesztitúra-küzdelem

    Az invesztitúra-küzdelem alatt a pápák és a német-római császárok harcát értjük. Az invesztitúra-jog a középkorban a tisztviselôk kinevezésének jogát jelentette, esetünkben a püspökökét. A pápák sérelme az volt, hogy a püspököket a császár nevezte ki arra hivatkozva, hogy ô adományozta az egyháznak a birtokait, ezért ô a pápa hûbérura, ô adta a püspöknek a hûbérbirtokot,…