Történelem érettségi

Dualizmus kori gazdaság

  1. Az állami gazdaságpolitika

A korszak hátrányai:

  • tőkeszegénység
  • képzetlen munkaerő
  • a belső szállítókapacitás gyengesége

Megoldás:

  • állami beavatkozás → infrastrukturális beruházások (vasútépítés, folyószabályozás, út-és hídépítés) → korszerű áruforgalom feltétele
  •  oktatáspolitika → emelték az alapműveltség szintjét, műszaki szakképzés fejlesztése
  • állami ipartámogatás (adó- és illetékmentesség, vámkedvezmény)

A beruházások forrásai: a külföldi és hazai tőke

Szakembergárda: kezdetben külföldi szakemberek, később hazai

A dualizmus kori kormánypolitika kiemelt feladata volt, az infrastruktúra és az ipar fejlődését tartották elsődlegesnek → ipartámogató törvények 

 

1880-tól indult el az agrárius mozgalom az iparpártolókat ellensúlyozandó (szövetkezeti mozgalom indítása)

A kormány 10 évente újította meg a gazdasági kiegyezést Ausztriával.

A vámkérdésben a magyar kormányok igyekeztek a magyar érdekeket szem előtt tartani → mezőgazdaságra és iparra kiterjedő védvámrendszer létrehozása

A valutareform

A gazdasági fejlődés jele, hogy megtörtént az arany alapra helyezés (1892) Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdeményezésére.

Az új valuta, a korona is bevezetésre került. (1900)

Infrastruktúra

Folyószabályozás, vasútépítés

„második honfoglalás”

  • Belvizek levezetése
  • Védőgátak építése

A mezőgazdaság jelentős termőterületekkel gazdagodott

  • Megnövekedett a hajózható folyószakaszok hossza

Vasútépítés: 

  • kezdetben külföldi befektetők segítségével épült
  • 1868 Baross Gábor államosította a vasútvonalakat (MÁV)
  • leszorították a szállítási költségeket
  • a személyszállítás költségeit

A századfordulóra sikeres társasággá vált, 10x-re nőtt a vonalak hossza

A társadalomra gyakorolt hatása: az építkezések munkalehetőségeket biztosítottak

  1. A fejlődés általános jellemzői

Külső tényezők:

Nyugat-Európa fejlődése: gabonakonjunktúrát idézett elő, növelte a beruházási kedvet

Mezőgazdaság fejlődése:

Élelmiszeripar fejlesztése → céhek megszüntetése, gépesítés

A nehézipar:

Szintén fejlődött:

  • Építőipar
  • villamosipar
  • Vegyipar

Könnyűipar: 

Csak a századfordulón kezdte el fejlődését

A hitelszervezet fejlődése

A hitelszervezet kialakulása alapvető feltétele a gazdaság fejlődésének. A bankok összegyűjtik a kis tőkéket, hitelt nyújtanak a vállalkozásoknak, közvetítik a külföldi tőke beáramlását.

A reformkori alapítású bankok (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár) mellett számos nagybank jött létre nagyrészt külföldi tőke közreműködésével: (Magyar Földhitelintézet, Magyar Általános Hitelbank). 

A nagybankok behatoltak az iparba (pl. üzletrész vásárlásokkal), és a fejlődő cégek tőkeemeléseit finanszírozták. Így a legeredményesebb vállalatok részvénytársaságokká alakultak.

A külföldi tőke folyamatosan növekvő beáramlása nemcsak a gazdasági fejlődés forrásává vált, hanem a magyar tőke megerősödését is elősegítette. Jól mutatja ezt, hogy miközben folyamatosan emelkedett a behozott tőke, addig évről-évre nőtt a hazai tőke aránya.

III. A felzárkózó gazdaság

A mezőgazdaság fejlődése

Továbbra is a gazdaság meghatározó ágazata volt.

Az export folyamatos bővülése volt a jellemző.

Továbbra is a gabonatermesztés volt a legjelentősebb ágazatok egyike.

Főként a Monarchia belső piacaira termelt.

A termésátlag növekedés okai:

Extenzív módon: folyószabályozás, legelőfeltörés, erdőirtás

Intenzív módon: a termelékenység növelésével fajtanemesítés, talajjavítás, műtrágya, gépesítés hatalmas mennyiségű szabad munkaerő

Lassú elmozdulás tapasztalható:

Külterjes gabonatermesztés →← belterjes kultúrák (zöldség- és gyümölcstermesztés, istállózó állattartás) és az ipari növények (pl. a cukorrépa) termesztése felé

  1. A fellendülő ipar

A fejlődés utolsó akadálya: 1872 (céhek eltörlése)

  • A fejlődést elsősorban a kis számú közepes, és az egyre gyarapodó nagyvállalatok teljesítménye eredményezte. 

A fellendülés okai: 

  • Iparpártoló állami politika
  • Olcsó munkaerő
  • Mg-ból felhalmozódó hazai tőke
  • Külföldi tőke

Az élelmiszeripar:

  • Malomipar → a világ egyik legmodernebb malomipari központja lett Budapest

Nehézipar: szénbányászat, vaskohászat, gépgyártás

  • Nehézipari központok: Borsod, Szörény, Vajdahunyad, Budapest,

Nagyvállalatok: Ganz

A fejlődés az 1890-es években felgyorsult (az első és a második ipari forradalom egybeolvadt) → korszerű technológiák alkalmazása

Transzformátor: lehetővé teszi az áramerősség és feszültség változtatását (Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly)

Villamos mozdony (Kandó Kálmán),

Karburátor (Bánki Donát és Csonka János)

Telefonközpont (Puskás Tivadar)

A század végén a textilipar is fejlődésnek indult

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük