Történelem érettségi

A hidegháború és az enyhülés kezdete

  1. A hidegháború kibontakozása

Állandósult:

  • A két nagyhatalom közötti szembenállás
  • A fegyverkezési verseny

Miért kerülhette el az emberiség a harmadik világháborút?

  • Kialakult a két szuperhatalom között a katonai egyensúly
  • Az atomfegyverek veszélyt jelentettek az emberiségre
  • A Föld megsemmisülésének a kockázata

A helyi háborúk (a két nagyhatalom támogatásával) viszont gyakran fellángoltak

A két nagyhatalom közvetett szembenállása = hidegháború

A hidegháborús konfliktusok színterei:

  • Helyi háborúk
  • Űrkutatás
  • Ideológiai és propaganda háború (pl. USA: McChartyzmus)
  • Kémkedés
  • Sport
  1. A koreai háború (1950-1953)

Sztálin: a nemzetközi helyzet élesedése

A hidegháború első „forró pontja”

Korea

Előzmények:

1945 japán uralom ø, szovjet, amerikai megszállás.

Két Korea:

  • Északon: kommunista berendezkedés
  • Délen: kapitalista berendezkedés 

1950 kínai támogatással az északiak megtámadták a délieket és elfoglalták a félsziget nagy részét

Az USA ENSZ felhatalmazással beavatkozik és visszaszorítják a kommunistákat

Sztálin kérésére kínaiak is bekapcsolódtak a háborúba és 1953-ra kialakult demarkációs vonal mentén húzták meg a két országrész között a határt (ész. 380) és a mai napig fennálló fegyverszünetet kötöttek.

III. A szovjet politika Sztálin után

1953 Sztálin halála

Harc a politikai hatalomért

Ny. Sz. Hruscsov lett a pártfőtitkár

A hatalomátvételt politikai tisztogatás követte:

Pl. Berija (KGB vezetője) kivégzése

1956-ra megszilárdult Hruscsov helyzete

A hruscsovi reformok:

Enyhíteni kívánt az emberek helyzetén

Megoldás: a sztálini módszerekkel történő szakítás:

  • Személyi kultusz ø
  • Koncepciós perek ø
  • A munkatáborok GULAG felszámolása    
  • 1956 február SZKP XX. Kongresszusa H. a korábbi hibákat Sztálin személyi kultuszára vezette vissza → az igazság árnyaltabb: a hibákért az egypárti diktatúra is felelős nemcsak Sztálin. Éles határvonalat húzott Lenin és Sztálin között.         

Hruscsov külpolitikája az ötvenes években:

A belpolitikai lazítás feltétele: a fegyverkezés csökkentése (kevésbé terhelné a költségvetést)

Előzmény:

1949 már van atombomba

1953 hidrogénbomba

1960-as évek nagy hatótávolságú rakéták

                                           ↓

megvalósult a két nagyhatalom között a „kölcsönös megsemmisítés elve” → növelte a SZU Biztonságérzetét

Hruscsov megfogalmazta a két világrendszer békés egymás mellett élésének gondolatát 

Hruscsov politikája:

Belső hatalmi harcok ↔ külpolitikai konfliktusok

Kölcsönhatása határozza meg

pl.

– A nyugati hatalmak keményebb fellépése esetén Hruscsovot hibáztatták

+ Ha nyugat engedményeket tett a Szovjetuniónak

+ szovjet hadászati fejlesztések

– 1953-as munkáslázadás az NDK-ban

+ Hruscsov leveri azt

– 1955 NSZK belépett a NATO-ba 

+ 1955 létrejött a Szovjetuniót és a szocialista országokat tömörítő katonai tömb a Varsói szerződés

Ausztria 1955-ben írták alá az osztrák államszerződést:

  • A volt szövetségesek kivonták a katonai erejüket Ausztriából
  • Az ország visszanyerte szuverenitását
  • Örök semlegességet kellett fogadnia
  • Kötelezettséget vállalt, hogy nem törekszik Anschlussra

Ausztria elindulhatott a demokrácia és a piacgazdaság felé vezető úton.

Jugoszlávia:

Sztálin korábban kiközösítette az önálló politikát folytató Titót (Jugoszlávia így kaphatott nyugatról támogatást) → Hruscsov a megbékélésre törekedett Titóval, elismerte, hogy a szocializmus építésének több útja is lehet.

Az 1956-os év változásai:

1956 Hruscsov feloszlatta a Kominformot

Ősz:

  • Sztrájkok, tüntetések Lengyelországban (jobb életkörülményekért, a merev sztálinizmus megváltoztatásáért).
  • Szovjet reakció (ígérgetések), népszerű lengyel politikus pártfőtitkárrá választása (Gomulka), feltétele a szovjet blokkban maradás.
  • Szuezi válság, magyar forradalom

                             ↓

a szabadságharcba fordult forradalmat leverték

  1. Kubai rakétaválság

Előzmény:

1959 Kubában forradalom tört ki, a Fidel Castro által vezetett mozgalom átvette a hatalmat.

A Szovjetunió támogatta az új hatalmat.

                                ↓

Az új rendszer elől sokan az USA-ba menekültek és az USA támogatásával vissza akarták szerezni a hatalmat.

                                ↓

A Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába (1962 – kubai rakétaválság)

                                 ↓

  1. F. Kennedy az USA elnöke (1961-63) blokád alá vette Kubát

Komolyan fennállt a nukleáris világháború veszélye.

Sikerült megegyezésre jutniuk:

A Szovjetunió kivonta a rakétákat Kubából ↔ Az USA lemondott Kuba lerohanásáról   

  1. Ellentétek a Szovjetunió és Kína között

Hruscsovi irányváltás ↔ sztálinista elveket valló Kína

Ideológiai és hatalmi ellentétek

1960-as évek eleje: nyílt szakítás

Fegyveres összecsapások a határ mentén

A szovjet haderő keletre csoportosította haderejének egy részét →← az amerikai politika közeledett Kínához

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük