Történelem érettségi

A gyarmati rendszer felbomlása

A gyarmati rendszer összeomlása

A világháborúk következményei:

  • A gyarmattartók meggyengültek→←a gyarmatok megerősödtek
  • A hatalmi struktúra eltolódásának következményei:
  • A két szuperhatalom nem támogatta a gyarmati rendszer helyreállítását
  1. India

Háború előtt:

  • Elindult Gandhi függetlenségi mozgalma
  • Már a háború előtt az alkotmány ígéretével kecsegtették őket

A háború után

  • A háború alatt tovább erősödött egy polgárosodó társadalmi réteg
  • 1947-ben a Kongresszus Párt jelöltje Nehru alakított kormányt
  • A legnagyobb problémát a hinduk és muzulmánok ellentéte okozta

Mivel a két vallás hívői keverten éltek állandósultak az összetűzések

   1947 India függetlensége

                                         ↙                      ↓               ↘

                         India                          Pakisztán         Ceylon

                 hindu többség                     iszlám             buddhista

A kevert vallási területekről milliók vándoroltak el, hogy a vallásuknak megfelelő országba kerüljenek.

Az összetűzéseknek kb. 1 millió áldozata volt.

Gandhi is merénylet áldozata lett. (1948)

Indiai Köztársaság→←Pakisztán

Háború Kasmír birtoklásáért (1947, 1965)

India külpolitikája:

Jó viszonyt ápoltak a Szovjetunióval (fejlesztési tervek) DE! nem számolták fel a magántulajdont és demokráciára törekedtek.

III. Kína

Előzmények:

A Kuomintang (nemzeti oldal) harcai:

  • A Kínai Kommunista Párttal (A Szu. támogatta)
  • A japánokkal

Események:

1945-ben a Vörös Hadsereg elfoglalta Mandzsúriát → a Kuomintang visszaszorulását eredményezte.

A kommunisták a földosztás ígéretével megnyerték maguknak a parasztság széles tömegét → a Csang Kaj-sek vezette nemzeti erők Tajvanra szorultak vissza.

  1. 1949. okt. 1-jén Mao Ce-tung vezetésével kikiáltották a Kínai Népköztársaságot

A kommunista tömb részévé váltak. 

  1. A Közel-Kelet

1948-ra megszűnt a térségben a gyarmati uralom.

Helyette a térséget az arab-izraeli konfliktus uralta.

Az arab országok belső →← zsidó bevándorlás Palesztinába

feszültségei

Konfliktuskezelés:                                                                              ↗arabok lakta Palesztina               

Az ENSZ határozata alapján két részre osztották Palesztinát: 

                                                                                                             ↘zsidó állam

Ben Gurion 1948-ban kinyilvánította Izrael függetlenségét. (elkezdték egy demokratikus állam kiépítését)

Arab reakció:

Háborút indítottak a független Izrael ellen, (vereséget szenvedtek), a palesztinok menekülttáborokban telepedett le. 

A szemben álló nagyhatalmak:

A két szuperhatalom itt is térnyerésre törekedett. Előnyt jelentett számukra, hogy korábban nem voltak elnyomói pozícióban, tehát elfogadhatóak voltak mindenki számára.

Az USA gazdasági és katonai segítség nyújtásával próbálta maga mellé állítani az arab országokat, mert nem kívánta a Szovjetunió megjelenését a geostratégiai fontosságú térségben.

1956 a Szuezi válság

Izrael angol francia támogatással támadást indított Egyiptom ellen.

Az USA nem támogatta az európai nagyhatalmak önálló törekvéseit.

A Szovjetunió is nyomást gyakorolt az angolokra és a franciákra

Igaz, a háborút megnyerték, de a nagyhatalmak nyomására visszavonultak.

  1. Vietnam

Hogyan hívták más néven a Vietnámot is magába foglaló térséget?

Melyik európai nagyhatalom gyarmata volt és melyik ázsiai nagyhatalom szállta meg a háború alatt?

Kik és milyen külső segítséggel indítottak a japánok, majd a franciák ellen és hol mértek rájuk döntő vereséget?

A genfi konferencián milyen országoknak adták vissza a szabadságukat a franciák?

Hogyan osztották részekre Vietnamot?

  1. A harmadik világ

A gyarmati világ függetlenedése:

1950-es évek: az ázsiai gyarmatok többsége 

1960-as évek közepe Afrika gyarmatai is felszabadultak

A függetlenedő országok helyzete:

  • Törzsi vagy vallási alapú konfliktusok nehezítették az új országok helyzetét,
  • Szegénység, elmaradottság

A nagyhatalmak hol egyik, hol másik ország oldalára álltak a konfliktusokban.

Gyakran rá voltak utalva az egykori gyarmattartó országok gazdasági segítségére, ezek az országok igyekeztek ezen országok kiszolgáltatottságát kihasználva a belpolitikai életükre is befolyást gyakorolni → újgyarmatosítás

Új irányvonal kialakítása:

1955-ben az indonéziai Bandungban a „harmadik világ” indult el az el nem kötelezettek mozgalma:

  • Elítélték a gyarmatosítást
  • Megfogalmazták az országok békés együttélésének terveit

A mozgalom vezetői az indiai Nehru és az egyiptomi Nasszer

A mozgalom:

Az 1960-as években kiszélesedik, de nem születtek komoly eredmények.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük