Történelem érettségi

A gazdaság fejlődése a dualizmus korában

A gazdasági fejlődés feltételei:

Ausztria és Magyarország 10 évre szóló gazdasági kiegyezést kötött, amely eltörölte a belső vámhatárt, védővámokat alkalmazott, közös valutát és jegybankot hozott létre. A védővámok a magyar ipart, a vámhatár eltörlése a mezőgazdaságot támogatta. A fejlődés érdekében ipart támogató törvényeket is bevezettek.

Valutareform:

1892-ben Wekerle Sándor kezdeményezte az arany-alapra való áttérést, az ehhez szükséges aranyat hitelből, valamint a gabona-exportból befolyt összegekből fedezték.

Az infrastruktúra fejlesztése:

Szabályozták a folyókat, mely már a Reformkorban elkezdődött (Széchenyi, Vásárhelyi). Ekkor épült Európa leghosszabb gátrendszere, ez lehetővé tette újabb területek művelés alá vonását. A gátépítés és folyószabályozás kubikusok ezreinek adott munkát.

1846-ban Pest és Vác között indult el az első vonat. A vasútfejlesztések célja: a gabonatermő területek és nyersanyag-lelőhelyek elérése. Baross Gábor közlekedési miniszter a vasútvonalakat államosította, létrehozta a Magyar Királyi Államvasutakat. Ezzel a kormány alacsonyan tarthatta a szállítási költségeket, be tudta vezetni a zónatarifát, ami elősegítette a személyszállítás fejlődését. Bevezették a kamatbiztosítási törvényt: a magántőke által épített vasútvonalak árát az állam saját kárára is kénytelen volt kifizetni. 1914-re a vasútvonalak hossza eléri a 22.000 km-t. A vasútfejlesztés hozzájárult a vaskohászat és gépgyártás fejlődéséhez, a munkahelyfejlesztéshez, új területeket kapcsolt be a gazdaság vérkeringésébe. A vasútfejlődéshez a technikai újítások is hozzájárultak: Ganz Ábrahám kocsikereke, Kandó Kálmán villanymozdonya.

A hitelszervezet fejlődése:

Új bankok alapulnak külföldi tőkebefektetéssel. A bankok bekapcsolódnak a vállalatok fejlesztésébe (Magyar Állami Hitelbank).

Mezőgazdaság fejlődése:

A magyar mezőgazdasági termékek a Monarchia bővülő piacára kerültek. Megindul a modernizáció a nagybirtokokon, a növénytermesztésben korszerű eljárásokat alkalmaztak (alapcsövezés, műtrágya). Megjelenik a vetésforgó, gépesítik a munkálatokat.

Állattenyésztés: megjelent a fajtanemesítés, a magyar szürke marha és a német Holsteinfries keresztezéséből jött létre a magyar tarka. A sertéstenyésztésben a bakonyi sertést felváltja a mangalica, amit kereszteznek az angol húsdisznóval, ebből lesz a magyar hússertés.

Problémák: a gabonakonjunktúra 1873-ig éreztette hatását, majd átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt. 1884-ben újabb válság, amikor az olcsó amerikai gabona és az ausztrál gyapjú lenyomta az árakat. A filoxéra tönkretette a szőlőtermést, ekkor hozta létre Mathias János az alföldi szőlőtelepítést.

Az ipar fejlődése:

Feltételek: ipartámogató politika, olcsó munkaerő, külföldi tőke. Nehézipar: vaskohászat, bányászat, acéltermelés. Okai: közlekedés fejlesztése (Ózd, Miskolc, Salgótarján), Ganz gépgyár, Óbudai Hajógyár, Weiβ Manfréd csepeli gépgyára, MÁVAG gépgyárak. Élelmiszer- és malomipar: cukor és szesz, Mechwart András kéregöntésű hengerszéke.

A termelés felfutása nehézipari központok létrejöttéhez vezetett (Borsod, Szörény, Budapest). A magyar mérnöki munkát és találékonyságot ekkoriban világszerte elismerték. Bánki Donát és Csonka János feltalálja a karburátort/porlasztót, Kandó Kálmán pedig a villamos mozdonyt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.