Történelem érettségi

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai

Az iszlám kialakulásának feltételei:

Földrajzi tér: Arab-félsziget

  • korlátozott eltartóképességű terület
  • sivatagok: tevés nomád beduinok;
  • partvidéki városok (tömjénút mentén): kereskedők, kézművesek.

Válságjelenségek a VI. században:

  • túlnépesedés: a terület eltartóképességét meghaladó módon növekedett a népesség, amely elvándorolni sem nagyon tudott, mert a Szaszanida Birodalom és Bizánc lezárta a kivándorlási útvonalakat;
  • a városokban gyorsan növekedett a vagyoni különbség, kiéleződött a gazdag-szegény ellentét.

Az iszlám segítséget nyújtott e válságjelenségek mérséklésében:

  • megteremtette a hódítások ideológiáját (a hit védelme), azaz a félszigetről való kitörés kereteit (túlnépesedés levezetése);
  • új, vagyoni különbségeket nem ismerő közösség megteremtését hirdette (társadalmi különbségek mérséklése).

Mohamed élete:

Mohamed (kb. 570-632)

  • Mekkában született a várost vezető Kurais törzs egyik elszegényedett nemzetségében.
  • Korán árvaságra jutott, tevehajcsár, karavánvezető lett, majd házassága révén gazdag karavántulajdonos.
  • 40 éves korában látomásai támadtak, ennek hatására kezdett Mekkában prédikálni olyan törzsi alapon nyugvó vallási közösségről, amelyben nincsen helye (vagyoni) megkülönböztetésnek.
  • 622-ben a mekkai előkelők tanait elutasítva Mohamedet elűzték a városból. Mohamed Jathribba (később Medina=a Próféta városa) költözött (ez volt a Hidzsra, amely a mohamedán időszámítás kezdete lett).
  • 630-ban, miután katonák élén visszatért Mekkába, megegyezett a mekkai vezetőkkel: megígérte, hogy fenntartja a Kába kövének tiszteletét, és ezzel továbbra is biztosítja a város kultikus központ jellegét.
  • 632-ben meghalt. 2 fia és 4 lánya közül már csak lányai éltek ekkor. Mohamedet Medinában temették el.

Az iszlám tanításai:

Az iszlám arab szó, jelentése: engedelmesség, odaadás, belenyugvás Allah akaratába.

Az iszlám a zsidó, a keleti keresztény, a perzsa vallásokból és pogány kultuszokból jött létre. Tanításaiban:

  • Ádám és Éva az első emberpár;
  • Az arabok ősapja Ábrahám próféta egyik fia, Iszmael;
  • Mózes és Jézus is próféta, Mohamed elődei stb.

Az iszlám vallásnak 3 fő dogmája van:

  • A vallás középpontjában az egy isten, Allah áll (monoteizmus);
  • Allah kinyilatkoztatása a Korán(=tanítás): ez 114 szúrából (=fejezet) áll;
  • utolsó ítélet tana: Allah döntése nyomán a bűnösök a pokolba, az igazhívők a mennyországba kerülnek.

A „hit 5 oszlopa”:

  • hit az egyetlen istenben, Allahban és az ő prófétájában, Mohamedben;
  • napi öt ima Mekka felé fordulva;
  • Ramadán havi böjt (holdév 9. hónapja) – ekkor napkeltétől napnyugtáig tilos az evés-ivás;
  • alamizsnálkodás a szegényeknek (zakat: a szegény hívők megsegítésére a termés egy tizedét, 5 teve után 1 juhot be kellett szolgáltatni);
  • mekkai zarándoklat az életben legalább egyszer.

Életrendi és egyéb szabályok, kötelességek:

  • sertéshús evésének tilalma;
  • bor és részegítő italok fogyasztásának tilalma;
  • az iszlám hit védelme, később az iszlám területek kiterjesztése (dzsihád=szent háború).

Szertartáshelyek: kisebb imaház a mecset, nagyobb a dzsámi. A híveket imára a külön épített toronyból (minaret) a müezin éneke hívja.

Az iszlám irányzatai:

Mohamednek nem volt törvényes örököse, utódai a kalifák (=helyettesek). Az első négy kalifa Mohamed családjából származott. A negyedik kalifát, Alit, aki Mohamed vérszerinti leszármazottja (unokaöccse) volt, letaszították a trónról. Így került hatalomra az Omajjád család (661). Ekkor szakadt részekre, irányzatokra az iszlám:

  • Szunniták:
    • az iszlám legnépesebb irányzata;
    • elnevezés: az Omajjád kalifák alatt összeállították a Mohamed életéről és tanításairól szóló hagyományokat, a szunnát, amit a Koránnal egyenértékűnek ismertek el.
  • Síiták („Ali pártját követők”):
    • nem ismerték el az Omajjádok uralmát és az ő idejükben összeállított szunnát;
    • törvényes vezetőjüknek Ali leszármazottait (imám) tartották;
    • attól függően, hogy hány imámot ismertek el, kialakult az ötösök, a tizenkettesek (1572 óta ez Perzsia, ma Irán államvallása) és hetesek (izmaeliták) szektája.
  • (K)haridzsiták („kilépők”);
    • a szunnita-síita vitában nem álltak egyik fél mellé sem;
    • szerintük az iszlám világ vezetőjét, a kalifát a hívők közösségének kell megválasztania.

Vezető tisztségek:

Az arab birodalomban az állam vezetője a kalifa.

A tartományok urai az emírek.

A hódítás szakaszai:

Az első kalifák

  • Abu Bekr (632-634) és “korbácsos” Omár (634-644) alatt:
    • Szíria elfoglalása (Damaszkuszt 635-ben);
    • Palesztina elfoglalása (Jeruzsálemet 638-ban);
    • Perzsia meghódítása (636-642);
    • Mezopotámia meghódítása (635-641);
    • Egyiptom elfoglalása (639-642).
  • Az arab hódítók kezdetben elkülönülve telepedtek le, nem kényszerítették a meghódítottakra az iszlám vallást, de adóztatták őket (haradzs).

Az Omajjádok kora (661-750)

  • A birodalom székhelye Damaszkusz lett (Damaszkuszi Kalifátus).
  • Hódítások:
    • Bizáncot háromszor is sikertelenül ostromolták, utoljára 717-ben.
    • Közép-Ázsiát és az Indus-völgyét elfoglalták, azonban 751-ben a Talasz folyónál a kínai seregek megállították őket.
    • Elfoglalták Észak-Afrikát is, ahonnan a Gibraltári-szoroson átkelve Európába (Tarik vezér, 711-ben) felügyeletük alá vonták Hispánia nagy részét. Innen indultak Gallia területére, ahol 732-ben Poitiers-nál Martell Károly állította meg előretörésüket.
  • Abbaszida vagy Bagdadi Kalifátus (750-1258)
    • Véres Abbasz legyőzte az utolsó Omajjád uralkodót és megalapította a Bagdad székhelyű új kalifátust.
    • Az Omajjád család kiírtását egyetlen herceg, Abd ar Rahman élte túl úgy, hogy Hispániába menekült, ahol megalapította és Bagdadtól függetlenítette a Cordobai Omajjád Emirátust (929-től teljesen önállósult és kalifátus lett).
    • A Bagdadi Kalifátus virágkora: az Ezeregyéjszaka meséiből is ismert Harún ar-Rashid uralkodása (786-809) volt.
    • Később gyors hanyatlás következett be:
      • a peremterületek függetlenedtek;
      • a bagdadi kalifa hatalma csökkent, a birodalom bomlásnak indult;
      • 1258-ban a mongolok döntötték meg a Kalifátust.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük