Reformáció kibontakozása és főbb tanításai - Történelem érettségi

I. Egyház és a reformáció

A katolikus egyház többszöri válsága miatt elindult a reformáció a XV. században Nyugat Európában
A mozgalom célja az egyház megújítása a hibák kijavítása.
Egyház hibái
- A római katolikus papok világias életet élnek, nagy a vagyonuk. (pl. nem tartották be a cölibátust)
- Szimonia: papi méltóság pénzért való árusítása
- Búcsúcédulák: bűnbocsánat pénzért  A belőlük származó jövedelemből fedezték a Szent Péter Bazilika építési költségeit.
- Eretnek mozgalmak  vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
- Konstanzi zsinat nem hozott reformot

II. Németországi reformáció Luther Mátyás egyháza

A romlott egyház megújulásért lép fel ( pl búcsúcédula)
1517. október. 31. Wittenberg kapujára kitűzi a 95 pontos tanait (egyház nem fogadja el)
De támogatóival (lutheránusok/evangélikusok) új felekezetet hoz létre.
- A földesurak meg akarták szerezni az egyházi birtokokat.
- A jobbágyok nem akartak egyházi adót fizetni
- A polgárok olcsóbb egyházat akartak.
Legfontosabb tanai
- Bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg  egyedül a hit által üdvözül az ember.
- A hit egyedüli forrás a Biblia.
- Nincs szükség költséges szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, a pápai hatalomra.
1521. Worms birodalmi gyűlés: V. Károly hívja össze és Luthert eretneknek nyilvánítják
Bölcs Leó 10 hónap látszatfogságra ítéli Luthert: Wartburg várába zárja, itt fordítja le németre a Bibliát.
Az 1529-es speyeri birodalmi gyűlés határozata alapján Luther és hívei megmaradhattak hitükön, azonban nem terjeszthették azt. A lutheránusok tiltakozásba kezdte ezért kapták a protestáns nevet.
1529-1555-ig vallásháborúk voltak Németországba
1555 augsburgi vallásbéke
- Kimondta, hogy „cuius regio, eius religio” = „akié a föld, azé a vallás“: a jobbágyoknak földesuraik vallását kell követni, vagy szabadon elvándorolhatnak
Németországban többségbe kerültek az evangélikusok.

III. Svájci reformáció Kálvin János egyháza

A kezdeményező – még az 1510-es évek legvégén – egy zürichi lelkész, Ulrich Zwingli volt, aki eltörölte a papi nőtlenséget, semmisnek nyilvánította a misét, a templomokból eltávolíttatta az ereklyéket és a szentképeket
Kálvin János Genfbe kerül, ahol prédikátor lesz, majd megkezdi egyháza szervezését
Egyháza a Biblián alapul.
Tanai
- Predesztináció: eleve elrendelés tana: Isten már születése előtt eldöntötte minden ember sorsát (üzleti vállalkozás sikere a kiválasztottság jele is lehet)
- „Zsarnokölés tana“: a királyok hatalma Istentől ered, de ha azt nem népük érdekében gyakorolják, akkor hatalmuktól megfoszthatóak.
- Szorgalomból való meggazdagodás lehetősége: Isten nem ítéli el azt a vagyonszerzést, amit az ember szorgalmas munkával, tisztességesen ér el.
- Olcsó egyház, nincs fényűzés, a templomokat nem díszítik.
A keresztény államot Kálvin megpróbálta megvalósítani 1541-től Genfben.
Az állam a négy fő hivatásra épült.
- A tanítók (doktorok) feladata az volt, hogy a híveket az egészséges tanításra oktassák.
- A lelkipásztorok dolga az Evangélium hirdetése.
- A presbiterek (vének) őrködtek a polgárok viselkedése felett, vigyáztak a jó erkölcsre.
- A diakónusok feladata pedig a szegények és betegek segítése, az egyházi javak kezelése volt.

IV. A reformáció irányzatai

V. Ellenreformáció