Történelem érettségi

A poliszrendszer válsága (kr.e. 404-355)

A harmincak uralma

Spárta győzelme azt jelentette, hogy az athéni politikai rendszer megváltozott. Athén életét innentől kezdve az ún. harmincak (a harminc zsarnok) irányította. Hatalmukat a Spártából küldött hadsereg biztosította. A harmincak terrorisztikus uralmat vezettek be. Egyre többen kezdték ezt az uralmat ellenezni. A spártai vezér, Pauszaniasz megegyezésre szólított fel. A szembenállók megegyeztek egymással: visszaállították a demokratikus alkotmányt.

A poliszrendszer válsága

A peloponnészoszi háborúval sem a győztes, sem a vesztes poliszok problémáit nem sikerült megoldani. A békekötés után nemhogy elcsitultak volna a küzdelmek, hanem szinte megállás nélkül tovább folytak. A rendet csak egy külső hatalom, a felemelkedő Makedónia lesz képes helyreállítani, de ez már egy új korszak kezdetét jelenti a görögség történetében.

Gazdasági változások

Megváltoztak a termelési módszerek, átalakult a kereskedelem. A mezőgazdaságban az egyik legfontosabb változás, hogy a kisparaszti birtokok tönkrementek. Ok: az állandó katonáskodás egyrészt a földművelőket elvonta földjeiktől, másrészt a háború pusztítása a földeket is tönkretette. A kisparaszti birtokok tulajdonosai kénytelenek voltak áron alul eladni földjeiket. A földeket gazdagabb rabszolgatartók vásárolták meg. Nagybirtokok jöttek létre, ahol a rabszolgamunka került előtérbe.

Az iparban is hasonló változások mentek végre. A kis műhelyek háttérbe szorultak, és helyettük rabszolgatartó nagyüzemek jöttek létre. Ezek már 20-30 vagy akár ennél is több rabszolgát foglalkoztathattak.

A háború következtében a kereskedelem szinte megbénul. Lehetetlenné vált a gyarmatokra történő szállítás, a kiépített kereskedelmi útvonalak bizonytalanná váltak. Miután nem volt kereskedelem, bizonyos termékekből áruhiány lépett fel. Ez lehetővé tette a spekulációt. A gabonakereskedők készleteiket tudatosan visszatartották, álhíreket terjesztettek, hogy növeljék az árakat. A gabonaspekulációk eddig szokatlan hatalmas vagyonok felhalmozódását eredményezték.

Meggazdagodtak azok is, akik pénzügyletekkel foglalkoztak. Kölcsönhöz jutni csak igen magas kamat mellett lehetett (18-36%).

Összefoglalva: a gazdasági változások következtében egyesek (a társadalom egy szűk rétege) nagyon meggazdagodott, míg az emberek többsége tönkrement. A hatalmas vagyoni különbségek aláásták a poliszdemokrácia társadalmi és gazdasági alapjait.

Társadalmi változások

A gazdagok kezén felhalmozódott vagyon jelentős része a kistermelők tönkremeneteléből származott, ami jelentősen növelte a feszültségeket.

Akik tönkrementek, azok nincstelenné, ún. lumpenproletárrá lettek. Ebben az időszakban az athéni nincstelen polgárok száma meghaladta a város lakosságának felét. Munka híján a városi proletariátus előtt két lehetőség állt:

  1. A politikai vezetéstől kikényszerítik ellátásukat.

  2. Katonáskodás.

Ebből következően a hadsereg összetétele is megváltozott. Előtérbe kerültek a zsoldosok. Ezek a katonák már bármikor és bárhol felhasználhatóak voltak, akár a poliszok belső politizálásában is.

Kiszélesedik a rabszolgamunka alkalmazása. A poliszok közötti háborúskodás megnövelte a rabszolgák számát. Nagy üzletté válik a rabszolgakereskedelem.

Összefoglalva: a változások átalakították a közgondolkodást. Míg eddig a szabad polgárok munkájára épülő gazdaság és társadalom megbecsülte a munkát, most ez a szemlélet alaposan megváltozott. A munka lenézése aláásta a hagyományos poliszdemokrácia erkölcsi alapját.

A politika változásai

A vagyoni differenciálódás megváltoztatta az emberek gondolkodását. A gazdagabbak egyre kevésbé voltak hajlandóak áldozatokat hozni a nincstelenek eltartására, és egyre kevésbé óhajtották az aktív politikai jogokat megosztani a szegény szabadokkal. Saját kezükbe akarták venni az államhatalmat. Hatalmuk érvényesítéséhez a legegyszerűbb eszköz a zsoldosok felhasználása volt. Megnőtt a zsoldosparancsnokok politikai szerepe, a gazdagok közül sokan saját egyéni érvényesülésükhöz használták fel az állandó katonaságot.

Az egyre több nincstelen is másképpen gondolkodott, mint a demokrácia virágkorában. Az embereknek tulajdonképpen nem lett veszítenvalójuk. Amíg az állam eltartotta őket, addig hívei voltak az alkotmánynak, addig béke volt. Amint azonban problémák merültek fel, a társadalmi ellentétek azonnal felszínre kerültek, akár polgárháború formájában is. A politikai csoportok harca ezért jóval kíméletlenebbé vált. Kölcsönös leszámolások. Mindezt kihasználták egyes politikai kalandorok is, és a nincstelenek lázadásain emelkedtek uralomra a késő görög türannoszok.

A válság a demokrácia intézményeit is aláásta. A népgyűlések egyre formálisabbá váltak, hiszen a nincstelenek jelentős része jó pénzért eladta szavazatait a gazdagabbaknak.

A kivándorló hatalmas tömegek szintén a szavazóképes polgárok létszámát csökkentették.

A poliszok pedig továbbra is harcoltak egymással.

A peloponnészoszi háború Spártára is hatással volt. A perzsa pénzeken kívül a gazdg hadizsákmány is az egyes csoportok gazdagodását segítette. Az állandó hadjáratok megszüntették a polgárok mesterséges elszigetelését a külvilágtól. Megismerték a határon túli viszonyokat és a pénz hatalmát.

Mindezek hatására a régi típusú törvényeket hivatalosan is eltörölték. Ennek következménye a vagyoni különbségek kialakulása lett. Az eladósodott spártaiak eladogatták földjeiket. A hagyományos társadalmi csoportok helyett új csoportok jelentek meg.

Itt is kialakult a zsoldos hadsereg.

A belső problémák mellett Spártának külső gondokkal is szembe kellett néznie. Bár vezető szerepét egyetlen görög polisz sem merészelte kétségbe vonni, barátokat, szövetségeseket sem sikerült szereznie.

Küzdelmek a poliszok között

Spártának a legnagyobb gondot a Perzsiával megromlott viszony jelentette. A háborúban Spárta ígeretet tett, hogy a pénzért cserébe lemond a kis-ázsiai ión poliszokról. Most mindenáron igyekezett ezt elhalasztani. Ezért avatkozott be Spárta a perzsa trónviszályokba: a „tízezer görög hadjárata”: siker, de a sereg negyede odaveszett.

A győzelem ellenére a spártaiak helyzete továbbra sem volt könnyű. A perzsák a jól bevált módszerhez folyamodva pénzelni kezdték a Spártával ellenséges görög államokat. Ezzel megkezdődött a korinthoszi háború.

A korinthoszi háború (kr.e. 395-386)

A perzsa aranyak megtették a hatásukat. Kr.e. 395-ben az addigi ellenségek összefogtak Spárta ellen: létrejött Korinthosz, Athén, Thébai és Argosz koalíciója. A spártaiak helyzete igen nehézzé vált.

Spárta először tengeren vesztette el vezető szerepét. A szárazföldi csatározások az Iszthmoszon folytak. A győzelmek eredményeként ismét egyre több város lépett szövetségre Athénnal. A perzsák nem akartak egy újabb nagyon erős ellenfelet maguknak, ezért politikát váltottak, és ismét Spártát kezdték el támogatni. Az erők ezzel kiegyenlítődtek, aminek az eredménye a kr.e. 386-os békekötés lett.

A szerződés értelmében a kis-ázsiai görögség ismét a perzsák fennhatósága alá került. Feloszlatták a háború folyamán létrejött koalíciókat, egyedül a peloponnészoszi szövetséget tartották fenn. A béke nem növelte Spárta népszerűségét, de katonai erejével szemben nem tudtak fellépni a poliszok.

A 370-es évek elején a szárazföldön a felemelkedő Thébai vetett véget Spárta hegemóniájának. A tengeren pedig Athén. Athén kr.e. 378-ban felújította a déloszi szövetséget.

A spártaiak kr.e. 371-ben Leuktránál megsemmísítő vereséget szenvedtek a thébaiaktól. (Ferde hadrend alkalmazása). Ezt követően sorra indultak meg a Spárta-ellenes küzdelmek a Peloponnészoszi-félszigeten.

A 360-as évektől Thébai lett a görög világ vezető állama. Ez csak átmeneti állapot volt, mert a poliszok egyik állam megerősödését sem nézték jó szemmel. A poliszok így Thébai ellen fordultak.

Az utolsó poliszok közötti nagy háború kr.e. 357-355 között folyt. Ez volt az ún. szövetséges háború, melynek végeredménye az lett, hogy a legfőbb szövetségesek elfordultak Athéntól. Ezzel szétesett az utolsó komolyabb szövetség, amely talán képes lett volna összefogni a görög területeket. Felemelkedhetett Makedónia.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük