Történelem érettségi

Horthy-korszak (1920-1944)

Az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság bukása után mély társadalmi és politikai válság következett be. Számolni kellett a Monarchia felbomlásából adódó gazdasági hátrányokkal és a területvesztésből adódó problémákkal.

Előzmények:

1919. augusztus 1-én a Tanácsköztársaság kormánya lemond, a románok bevonultak Budapestre, végigrabolták az országot, a Tiszántúlon megkezdik saját közigazgatásuk kiépítését. Két kormány alakul: Szociáldemokrata Kormány Peidl Gyula vezetésével, majd a Friedrich Kormány (román-barát). Ezeket a kormányokat az Antant nem fogadta el. Három ellenforradalmi központ alakul ki már a Tanácsköztársaság idején: Antibolsevista Comité (ABC) Bécsben, Szegedi Ellenforradalmi Kormány, Nemzeti Hadsereg Horthy Miklós vezetésével.

1919 őszén Clark angol diplomata Budapestre érkezik, követeli a katonai diktatúra és a zsidóüldözések felszámolását. 1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre, megalakul a Huszár-kormány. Ezt a kormányt a Párizsi Békekonferencia is elfogadta.

1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartanak, amelyet a Független Kisgazdapárt nyer. Magyarország államformája király nélküli királyság lett, mert az Antant nem értett egyet a Habsburg hatalom visszaállításában. Horthyt 1920. március 1-én kormányzóvá választják, a róla elnevezett politikai rendszer 1944-ig tartott. (Az ország 3 kormányzója: Hunyadi János, Kossuth Lajos, Horthy Miklós.)

Konszolidáció:

A konszolidáció feltétele a Trianoni békeszerződés aláírása volt 1920. június 4-én azért, mert a békeszerződés az ország nemzetközi elismerését jelentette. A rendszer megszilárdulása (konszolidációja) Teleki Pál és Bethlen István nevéhez fűződik.

Teleki Pál megalkotja a rendszer megszilárdulásának elemeit: Rendtörvény, földreform, Numerus Clausus, Vitézi Rend. A Rendtörvény súlyos fegyházbüntetéssel és halálbüntetéssel sújtotta a rendszer ellenségeit. Célja: a fehérterror felszámolása és a kommunisták elleni fellépés. A földreform Teleki mellett Nagyatádi-Szabó Istvánhoz köthető. Ez a reform nem volt számottevő, mert a 16 millió kasztrális holdból csak 1 milliót osztottak szét, amellyel élettelen kisparaszti birtokok jöttek létre. A Numerus Clausus az egyetemre felvehetők arányát a nemzetiségiek arányához igazította, a zsidó hallgatók arányát 6%-ban maximálta. A Vitézi Rendet maga Horthy alapította 1920-ban azzal a céllal, hogy a kormányzóhoz hű embereket egy szervezetbe tömörítse. Vitézi címet háborús érdemekért és a hazáért teljesített szolgálatért lehetett kapni, amihez még földterület is járt.

Teleki konszolidációját megakasztotta IV. Károly két visszatérési kísérlete, amelyeket királypuccsnak nevezünk. A királypuccs következménye: a Kisantant közbezárja Magyarországot, és külpolitikailag teljesen elszigeteli. Az első puccs után Teleki lemondásra kényszerül, az új miniszterelnök Bethlen István lesz (1921-1931), ezért a Horthy-rendszer megszilárdítása is hozzá fűződik. 1920. november 6-án kimondják a Habsburg-ház trónfosztását.

Bethleni konszolidáció:

Politikai stabilizáció: Bethlen létrehozza az Egységes Pártot, amely a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártból és az Országos Kisgazdapártból jött létre. Kiegyezett a Szociáldemokrata párttal (SZDP), ezt Bethlen-Peyer Paktumnak nevezzük. Az egyezmény kimondja, hogy a szocialisták gyülekezési joggal rendelkezhetnek, de a közalkalmazottak, vasutasok és földművesek körében nem szervezkedhetnek. A kormány biztosítja az SZDP parlamenti képviseletét.

Választójogi rendelet: mivel lejárt a választójogi törvény, a kormány ennek pótlására választójogi rendeletet vezetett be. A választók életkora férfiaknál 24, nőknél 30 év. Budapesten és a törvényhatósági városokban titkos szavazás volt, vidéken nyílt. A rendelet műveltségi cenzust írt elő, azaz a választójogot a 4 elemi elvégzéséhez kötötték. Bethlen intézkedései nyomán korlátozott parlamentarizmus alakult ki, a demokratikus jogok csak korlátozottan érvényesültek.

Gazdasági konszolidáció:

A következő tényezők tették szükségessé: felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, térségi együttműködés helyett egymástól elzárkózó kisállamok jöttek létre. Párhuzamos kapacitások alakultak ki, minden állam ugyanazt az iparágat fejlesztette. A Monarchia idején kiépült közlekedési összeköttetések megtörtek, a malomipar és gépgyártás elveszítette korábbi piacait, túlméretezetté váltak, tőkehiány alakult ki. A tőkehiány miatt új inflációs politikába kezdtek: növelik a pénzkibocsátást, hiteleket adnak a vállalkozóknak.

1922-ben Magyarország belép a Népszövetségbe, 1924-ben Népszövetségi kölcsönt vesz fel (250 millió korona). Felhasználása: szerkezetváltás finanszírozása, értékálló valuta bevezetése (1927., pengő), infrastruktúra-fejlesztés, középréteg életkörülményeinek javítása. Támogatták a betelepülő külhoni magyarok beilleszkedését, felállítják a Magyar Nemzeti Bankot.

Bethlen tevékenysége nyomán a gazdaság stabilizálódott, 1929-re elérte az utolsó békeév eredményeit, az elektronikában és textiliparban pedig túl is szárnyalta azokat.

Külpolitikai konszolidáció:

Az első világháború után Magyarország külpolitikailag elszigetelődött. Az 1924-ben létrejött Kisantant Magyarország ellen irányult. Bethlen célja Magyarország külpolitikai elszigeteltségének megszűntetése volt. Ennek első eredménye az 1927-ben megkötött olasz-magyar Örökbarátsági Szerződés volt. 1926-ban Magyarország Jugoszlávia felé közeledett, ennek fontos állomása Horthy Mohácsi-beszéde, amelyben megemlékezik a szerbek és a magyarok közös harcairól. Örökbarátsági Szerződés született még Lengyelországgal és Ausztriával is.

Oktatási reform:

A magyar oktatási reform Klebelsberg Kunó nevéhez fűződik. Koncepciója: Magyarország elveszítette területeinek nagy részét, ezért a magyarság csak úgy tudja megőrizni tekintélyét a Kárpát-medencében, ha felemelik a népesség kulturális szintjét.

Cél: a magyarság kultúrfölényének megtartása. Ennek érdekében háromezer elemi iskolai tantermet építettek, valamint minden faluba tanítói lakást. A hat elemi elvégzése kötelező volt, a korszak végén kezdték el bevezetni a nyolc osztályos általános iskolát. Következmény: az analfabetizmus harmadára esik vissza.

A középfokú oktatásban korszerűsítették a tananyagot, a gimnáziumokban magasan képzett tanári gárda dolgozott, akik maguk is foglalkoztak kutatómunkával. A Pozsonyi Egyetem Pécsre költözött, a Kolozsvári Egyetem pedig Szegedre. További nagy egyetemi központ volt még Debrecen. A magyar diákok Berlinbe, Bécsbe és Párizsba is továbbtanulhattak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük