Görög:
Politeizmus: több istenhit
A görög vallás a görögség elotti oslakók (termékenység, anyaistennok, tavasz isten tisztelete) valamint az északról 2000-1100 között bevándorolt indoeurópai görög törzsek vallásainak összegyulésébol keletkezett.
Kr.e. 1600 után került elotérbe az indo-európai ( akháj) istenfelfogás. Ez a vallás a mükénei paloták hierarchikusan tagolódó társadalmát tükrözi. Olimposzi istenek. Ezek az istenek az Olümposz hegyén laktak. Boldogságban, pompában éltek, emberi hibáktól, gyarlóságoktól nem voltak mentesek ok sem, de halhatatlanok voltak.Eredetileg mind természeti erok és jelenségek megszemélyesítoi, késobb emberi tulajdonságok isteni hordozói. Fontos szerepe volt a görög vallásban Moirának ( Végzet), amely már születéskor megszabta minden ember sorsát. Az istenek is kénytelenek voltak alávetni magukat hatalmának.
A görög vallásnak nincs szent könyve. A nagy irodalmi alkotásokból ismerhetjük meg: Homérosz, Hészio és Hérodotosz muveibol.
Hésziodosz: Theogónia címu muve: az istenek és a világ születésének mítosza.
Szerinte minden – a világ és az istenek – az Oskáoszból jött létre. Belole születtek a Föld (Gaia) tole meg az Ég (Uranosz). Házasságukból származtak a Titánok. Uranosz gyulölte oket, akik közül Kronosz szembefordult apjával és legyozte ot. Ezután feleségül vette Reát. O gyermekük Zeusz, aki felnove atyja és testvérei ellen fordult és legyozte oket. Ettol kezdve lett a foisten, az istenek atyja.
Római:
A rómaiak vallása szintén politeista (többistenhitű) volt. Különleges jelentősége volt Mars istennek, hiszen a római mondák szerint az ő fia Romulus alapította Rómát.kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas által táplált Romulus és Remus történetével)
istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus
etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele
a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest
pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét)
papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király), augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok), Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és egész életre szóló megbízatást jelentettek
a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz-Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza
vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve