Az 1920.június 4-én aláírt Trianoni békeszerződés hatására felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia.
Területi veszteségek:
- Horvátország nélkül, az ország 2/3 részét elcsatolták
- Csehszlovákia: Felvidék+Kárpátalja (Kassa, Pozsony,Nyitra stb.)
- Románia: Erdély+Partium (Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Arad stb.)
- Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság: Délvidék (Bácska, Bánát, Szabadka stb.)
- Ausztria: Őrvidék
- Népszavazás: Sopron és környéke, Sopron marad!
Etnikai következmény: A magyarság 1/3 része határon kívül. Ha 20-25 km-el kitolták volna a határt, felére csökkenhetett volna a külhonban rekedt magyarság részaránya (Teleki Vörös-térkép).
OMM szétesésének következményei:
MEGSZŰNIK
- Egységes piac
- Szabad munkaerő és tőkeáramlás
- Egységes vámterület
- Utódállamok protekcionista gazdaságpolitikát folytatnak (védővámok) és önellátásra rendezkednek be.
Magyarország gazdasági következményei:
Mezőgazdaság
- Hatalmas területveszteség
- Szántó, szőlő, legelő területe jelentősen nagyobb a magyarországi erdőkénél
- Gabona export lecsökken (olcsó, jó minőségű amerikai gabona+utódállamok nem veszik át)
- Állattartás és tenyésztés: ló/sertés tenyészet nő, míg a juh és a szarvasmarha csökken (szerepet játszott ebben a román megszállás is, mivel elvittek élő állatok is)
Ipar
- Bányászat
- Nemesfém, só, feketeszén bányák külföldre kerülnek
- Magyarországon csak Mecseken marad feketekőszén!
- Barnakőszén: Tatabánya, Salgótarján, Borsod (legjelentősebb kitermelőhelyek)
- Nyersanyag nagy része határon kívül, ezzel megnő az import szükséglete
- Nehézipar
- Acél/vaskohászat/gépgyártás voltak a legjelentősebb nehéziparágak
- Termelőkapacitás megnőtt a budapesti gyárak létrehozásával, de üresen álltak
- Termelés lecsökkent (kivéve élelmiszeripar, ott nem volt számottevő a változás)
Közlekedés: Vasúthálózat nagy része külföldre kerül
Településszerkezet: Nagyvárosok határszélen, így nincs vonzáskörzetük (pl. Debrecen)
Gazdasági konszolidáció:
1920. tavasz: OMM koronákat felülbélyegzik
Teleki kormány: szanálási kísérletek belső erőforrásokra akart építeni
- Takarékossági kísérletek, intézkedések
- Adóemelés
- 1x-i vagyonadó
- Nincs külső erőforrás, így a próbálkozások kudarcba fulladtak, mivel nem bővítésre, hanem a költségvetési hiány pótlására fordították a pénzt.
Szerkezetváltás szükséges – tőkét kell szerezni
Elindul a fedezetlen bankjegykibocsátás – inflációt eredményez
1922-ben Magyarország felvételt nyert a Népszövetségbe
1923-ban 600-700 millió aranykorona Népszövetségi kölcsönért folyamodunk, külföldi tőkeszerzés céljából
1924-ben francia nyomásra 300 millió aranykorona megítélése
- Kedvezőtlen feltételekkel (i=7.5 %)
- Ténylegesen 250 milliót kapunk (20 év alatt 600 millió kamat!)
- + vállalni kell 180 millió jóvátétel fizetését
1924. Az infláció utolsó éve
MNB létrejötte:
- Jegybank – pénznyomtatás joga (államtól független intézmény)
- Államadósságot menedzseli
- Új pénznem: Pengő
1924-1926. Gazdasági konszolidáció
- Népszövetségi főbiztos ellenőrzi a költségvetést
- Állami szuverenitás tovább csorbul
- Adóemelések
1925-re „névtelen adófizetőnek köszönhetően” sikeres stabilizáció + közalkalmazottak számának csökkentése
Új vámpolitika – protekcionista, hazai ipar védelmének érdekében. A nehézipari cikkekre alacsony vám, a nyersanyag behozatal vámmentes.
1926. Megszűnik a Népszövetségi ellenőrzés
- Bizalom a NY-i pénzügyi körökben
- Magánhitelek felvétele 1929-re 3.5 milliárd adósságállomány
Magyarországon ekkor a legintenzívebb a gazdasági fejlődés.
Politikai konszolidáció:
Egységes kormánypárt megteremtése:
1922. február Egységes Párt – kormánypárt
- KNEP-KISGAZDA – Bethlen kilépett a KNEP-ből, belépett a FKGP-be és létrehozta a pártot
- Terv: Olyan erős kormánypárt, mint a Szabadelvű Párt a dualizmus idején
1921. Bethlen-Peyer egyezmény: (Peyer Károly MSZDP vezetője)
- Belső nyugalom
- NY-i világ elismerése végett
- Biztosítja a parlamenti képviseletet
- Párt szabad működés – ha: lemond a közalkalmazottak/vasutasok szervezéséről
- 1922. Magyarország a Népszövetség tagja
Korlátozott parlamentáris rendszer alakul ki
1922. Lex Bethlen választójogi rendelet – csökkenteni akarta a választók számát
- Parlament nem fogadta el törvényként – rendelet
- 1925-ben lesz ebből törvény
- Nők korhatárát 30 évre növeli
- Férfiaknál 24 év
- Műveltségi cenzus: 6 év elemire emeli
- Vidéken nyílt szavazást rendel el, BP-n és megyeszékhelyeken titkos szavazás,
Fellendülés:
Mezőgazdaság
- Gépesítés (cséplő alkalmazása)
- Műtrágya gyártás – 1928 Péti Nitrogénművek
- Probléma: Nagyobb birtokrendszer dominál, illetve az amerikai búza térnyerése, aminek következtében nő a gyümölcs és kenyérgazdaságok száma
Ipar – kb 70%-os fellendülés (leginkább a textil és papíriparban)
Nehézipar
- Mezőgazdasági gépek gyártása
- Közlekedésfejlesztés
- Villanymozdonyok
- Dízelmotorok
- 1928. Csepeli szabad kikötő
- Vasúthálózat növelése
- Villamos ipar, elektrotechnika fejlődése
Bauxit bányászat fellendülése Alumínium gyártás alapja
Turizmus, vendéglátóipar fellendülése
1928-1929-re a GDP 30%-al magasabb, mint az első világháború előtt.
De az életszínvonal mértéke és növekedési üteme alacsonyabb, mivel a pénzt a jóvátétel kifizetésére és a hitel visszafizetésére kell fordítani.