Történelem érettségi

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései

Az 1920.június 4-én aláírt Trianoni békeszerződés hatására felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia.

Területi veszteségek:

  • Horvátország nélkül, az ország 2/3 részét elcsatolták
  • Csehszlovákia: Felvidék+Kárpátalja (Kassa, Pozsony,Nyitra stb.)
  • Románia: Erdély+Partium (Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Arad stb.)
  • Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság: Délvidék (Bácska, Bánát, Szabadka stb.)
  • Ausztria: Őrvidék
  • Népszavazás: Sopron és környéke, Sopron marad!

Etnikai következmény: A magyarság 1/3 része határon kívül. Ha 20-25 km-el kitolták volna a határt, felére csökkenhetett volna a külhonban rekedt magyarság részaránya (Teleki Vörös-térkép).

 

OMM szétesésének következményei:

MEGSZŰNIK

  1. Egységes piac
  2. Szabad munkaerő és tőkeáramlás
  3. Egységes vámterület
  4. Utódállamok protekcionista gazdaságpolitikát folytatnak (védővámok) és önellátásra rendezkednek be.

Magyarország gazdasági következményei:

Mezőgazdaság

  • Hatalmas területveszteség
  • Szántó, szőlő, legelő területe jelentősen nagyobb a magyarországi erdőkénél
  • Gabona export lecsökken (olcsó, jó minőségű amerikai gabona+utódállamok nem veszik át)
  • Állattartás és tenyésztés: ló/sertés tenyészet nő, míg a juh és a szarvasmarha csökken (szerepet játszott ebben a román megszállás is, mivel elvittek élő állatok is)

Ipar

  1. Bányászat
  • Nemesfém, só, feketeszén bányák külföldre kerülnek
  • Magyarországon csak Mecseken marad feketekőszén!
  • Barnakőszén: Tatabánya, Salgótarján, Borsod (legjelentősebb kitermelőhelyek)
  • Nyersanyag nagy része határon kívül, ezzel megnő az import szükséglete
  1. Nehézipar
  • Acél/vaskohászat/gépgyártás voltak a legjelentősebb nehéziparágak
  • Termelőkapacitás megnőtt a budapesti gyárak létrehozásával, de üresen álltak
  • Termelés lecsökkent (kivéve élelmiszeripar, ott nem volt számottevő a változás)

 

Közlekedés: Vasúthálózat nagy része külföldre kerül

Településszerkezet: Nagyvárosok határszélen, így nincs vonzáskörzetük (pl. Debrecen)

 

Gazdasági konszolidáció:

1920. tavasz: OMM koronákat felülbélyegzik

Teleki kormány: szanálási kísérletek belső erőforrásokra akart építeni

  • Takarékossági kísérletek, intézkedések
  • Adóemelés
  • 1x-i vagyonadó
  • Nincs külső erőforrás, így a próbálkozások kudarcba fulladtak, mivel nem bővítésre, hanem a költségvetési hiány pótlására fordították a pénzt.

Szerkezetváltás szükséges – tőkét kell szerezni

Elindul a fedezetlen bankjegykibocsátás – inflációt eredményez

1922-ben Magyarország felvételt nyert a Népszövetségbe

1923-ban 600-700 millió aranykorona Népszövetségi kölcsönért folyamodunk, külföldi tőkeszerzés céljából

1924-ben francia nyomásra 300 millió aranykorona megítélése

  • Kedvezőtlen feltételekkel (i=7.5 %)
  • Ténylegesen 250 milliót kapunk (20 év alatt 600 millió kamat!)
  • + vállalni kell 180 millió jóvátétel fizetését

1924. Az infláció utolsó éve

MNB létrejötte:

  • Jegybank – pénznyomtatás joga (államtól független intézmény)
  • Államadósságot menedzseli
  • Új pénznem: Pengő

1924-1926. Gazdasági konszolidáció

  • Népszövetségi főbiztos ellenőrzi a költségvetést
  • Állami szuverenitás tovább csorbul
  • Adóemelések

1925-re „névtelen adófizetőnek köszönhetően” sikeres stabilizáció + közalkalmazottak számának csökkentése

Új vámpolitika – protekcionista, hazai ipar védelmének érdekében. A nehézipari cikkekre alacsony vám, a nyersanyag behozatal vámmentes.

1926. Megszűnik a Népszövetségi ellenőrzés

  • Bizalom a NY-i pénzügyi körökben
  • Magánhitelek felvétele 1929-re 3.5 milliárd adósságállomány

Magyarországon ekkor a legintenzívebb a gazdasági fejlődés.

Politikai konszolidáció:

Egységes kormánypárt megteremtése:

1922. február Egységes Párt – kormánypárt

  • KNEP-KISGAZDA – Bethlen kilépett a KNEP-ből, belépett a FKGP-be és létrehozta a pártot
  • Terv: Olyan erős kormánypárt, mint a Szabadelvű Párt a dualizmus idején

1921. Bethlen-Peyer egyezmény: (Peyer Károly MSZDP vezetője)

  • Belső nyugalom
  • NY-i világ elismerése végett
  • Biztosítja a parlamenti képviseletet
  • Párt szabad működés – ha: lemond a közalkalmazottak/vasutasok szervezéséről
  • 1922. Magyarország a Népszövetség tagja

Korlátozott parlamentáris rendszer alakul ki

1922. Lex Bethlen választójogi rendelet – csökkenteni akarta a választók számát

  • Parlament nem fogadta el törvényként – rendelet
  • 1925-ben lesz ebből törvény
  • Nők korhatárát 30 évre növeli
  • Férfiaknál 24 év
  • Műveltségi cenzus: 6 év elemire emeli
  • Vidéken nyílt szavazást rendel el, BP-n és megyeszékhelyeken titkos szavazás,

Fellendülés:

Mezőgazdaság

  • Gépesítés (cséplő alkalmazása)
  • Műtrágya gyártás – 1928 Péti Nitrogénművek
  • Probléma: Nagyobb birtokrendszer dominál, illetve az amerikai búza térnyerése, aminek következtében nő a gyümölcs és kenyérgazdaságok száma

Ipar – kb 70%-os fellendülés (leginkább a textil és papíriparban)

Nehézipar

  • Mezőgazdasági gépek gyártása
  • Közlekedésfejlesztés
  • Villanymozdonyok
  • Dízelmotorok
  • 1928. Csepeli szabad kikötő
  • Vasúthálózat növelése
  • Villamos ipar, elektrotechnika fejlődése

Bauxit bányászat fellendülése Alumínium gyártás alapja

Turizmus, vendéglátóipar fellendülése

 

1928-1929-re a GDP 30%-al magasabb, mint az első világháború előtt.

De az életszínvonal mértéke és növekedési üteme alacsonyabb, mivel a pénzt a jóvátétel kifizetésére és a hitel visszafizetésére kell fordítani.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük