Történelem érettségi

Pest-Buda fejlődése az 1848-as forradalomig

ELNEVEZÉSE

Budapestről 1873 óta Pest, Buda, Óbuda egyesülése után beszélhetünk.

Már a római korban katonai erődítmény és hozzákapcsolódó település épült meg Aquincumban, a mai Óbudán. S az első várat is a római katonai erőd romjaira építették.

  1. Buda elnevezés személynévből származik, feltehetően Attila testvérét hívták így (Buda/ Bleda), másik feltevés, hogy a magyar királyok udvarispánjának a nevéből származik.

  2. Pest a Duna keleti partján fekvő síkság volt. Elnevezését a bolgár-szláv népektől veszik át, a honfoglaló magyaroknak nincs szavuk a barlangok megnevezésére.(pest=barlang, kemenceüreg, pest-hegy=barlangos-hegy, ma Gellért-hegy) Mivel a mai Gellért-hegynél átkelő rév volt, így a rév mindkét oldalán létrejövő várost hívják Pestnek. Németül Ofen (barlang, kemenceüreg) a város megnevezése.

TÖRTÉNETE A 18. SZÁZADBAN

1686-ban Budavár visszahódítása után új korszak kezdődik el a város történetében.

  • 1703-ban I. Lipót szabad királyi várossá teszi Pestet. De 1710-re a városnak mindössze 300 lakosa van, részben a Rákóczi szabadságharc, részben a pestisjárvány miatt. A város azonban gyorsan kiheveri a csapásokat. S így III. Károly a hétszemélyes királyi táblát Pestre helyezi

  • Buda a 18. századra az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. József intézkedései nyomán. A királynő az újjáépíttetett királyi-várba helyezte el nagyszombati egyetemet, II. József pedig a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba 1784-ben, majd az egyetemet Pestre hozza (ma az Egyetemi Könyvtár épülete).

Buda országos közigazgatási központ, Pest a gazdasági és a kulturális élet központja lesz.

Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte.
Buda szabad királyi város polgársága és Óbuda mezőváros lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban, míg Pesten kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból.

A VÁROS A REFORMKORBAN 1830-48


A napóleoni háborúk újabb lökést adnak a fejlődésnek, s a Dunának köszönhetően Pest a terménykereskedelem központja lesz. A fejlődő piac idevonzotta az ipart, szinte minden iparág meghonosodott. 19. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. A kereskedelemnek a közlekedés fejlődése adott lendületet.

  • A gőzhajózást Széchenyi szorgalmazta. 1835-ben megalakul a Dunai Gőzhajózási Társaság, amely 1835-47 között megnyolcszorozta hajóállományát, s míg kezdetben 36 mázsa árut szállítottak évente, 1847-re több mint 3 milliót. Balatoni gőzhajózás is.

  • 1846-ban megépül a Pest-Vác vasútvonal, de a vasút, amely Pest centrikusan épül ki Széchenyi javaslatára (Kossuth Fiume központút akart), csak a század 2. felében érezteti hatását.

A vásárok a kereskedelem legfontosabb tényezői, 1831-ben jön létre a tőzsde elődje, a kereskedelmi csarnok. A beinduló gazdaságnak szüksége van a hitelélet megszervezésére is. Ezt segíti az 1840-es váltótörvény, s az első pénzintézetek létrejötte:

  • 1841. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank

  • 1839.Pesti Hazai Első Takarékpénztár.

IPARI BERUHÁZÁSOK

A gabonakereskedelemben felhalmozódott tőkéket kamatoztatják az ipari beruházásokban. Eddig az ipari termelés alapja a céhes kézműipar, az 1840-es gyáralapítási törvény megingatja a céhek kiváltságos helyzetét, hiszen az új üzemek szabadon alkalmazhatnak szakmunkásokat, s mivel magyar szakemberekből hiány van, így elsősorban német mesterek érkeznek. Ekkor jönnek létre a következő ipari létesítmények: Pesti Hengermalom, Ganz Ábrahám vasöntödéje, Óbudai Hajógyár, Kőbányai Téglagyár, Valero és a Goldberger textilüzem.

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN

Szükség volt egy olyan átfogó programra, amely a modernizálás összes területét magába foglalta. Ezt a programot gróf Széchenyi István hozta létre. Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. 1832-ben megalakította a Budapesti Hídegyletet, és megnyerte tervének József nádort is. Az első állandó Duna-hidat 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. Az ő neve fémjelzi a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, Nemzeti Kaszinó, az Alagút megépülését, a folyamszabályozás, a gőzhajózás, vagy a lóversenyek elindulását (1827).

ÉPÍTKEZÉSEK

A fellendülő gazdaság szívóereje a népességet is megnövelte, 100ezer lakosa van 1846-ra.

A lakossággal együtt a területe is nőtt, hatalmas építkezések révén nagyvárosias külsőt öltött. A gabonakereskedelemből származó hasznot építkezésekre fordították. Tervszerű városfejlesztés indult meg, különösen az 1838-as pusztító árvíz után. A munkálatokat József nádor vezetésével a Szépítési Bizottmány (1808-1856) irányította. A liberális vezető réteg alapvető nemzeti érdeknek tekintette Pest-Buda fejlesztését, s e célért áldozni is hajlandó volt: Lánchíd (1842 alapkő), Nemzeti Múzeum, Ludovika Akadémia (1830-38), Nemzeti Színház (1837).

KLASSZICISTA STÍLUS

A mai Nagykörúton belüli terület rendezése Hild János tervei alapján készült el: városmag+külváros, országutakból kialakuló sugárutak, a Hatvani kapu (Astoriánál) és a városfal lebontása. 1839-ben építészeti szabályzat készül el, mely alapján szabályozták a házmagasságot, az ablakhely távolságokat stb., azért hogy egységes legyen a városkép. A klasszicizmus egyeduralkodó vált Pesten, 30 mester dolgozott, köztük a legnevezetesebb Pollack Mihály: Deák-téri evangélikus templom, Festetich-palota, az 1849-ben leégett pesti Vigadó, Ludovika, Nemzeti Múzeum. Meg kell említeni Hild Józsefet, Zitterbach Mátyást (Vármegyeház). Pest ténylegesen klasszicista külsőt öltött a barokk Budával szemben.

KULTURÁLIS FELLENDÜLÉS

A gazdasági fellendülést kulturális fellendülés követte. Pest az irodalmi élet központjává vált: Kisfaludy Társaság, folyóiratok (Életképek, Pesti Divatlap) jelentek meg. A magyar nyelvű színjátszás hőskora ez. Kezdetben a német színjátszás virágzott, a német színház a Vörösmarty téren állt. 1790-ben a Várszínházban, 92-96 között a Rondellában (Erzsébet-hídnál) játszottak alkalmanként magyar nyelven. Azonban a reformkorban nemzeti kérdésnek számított, hogy a magyar nyelvű színjátszásnak legyen kőszínháza. 1837-ben megépült az első magyar nyelvű kőszínház, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház (Astória-Burger king)

A Magyar Tudós Társaság (alapítva 1827. Széchenyi indítványára) 1831-ben tartja első ülését a mai MTA épületében. Célja: a nemzeti fejlődés, nyelvművelés, gazdasági, társadalmi fejlődés elősegítése.

A város klasszicista stílusú bérpalotákkal gazdagodott, új elővárosok jöttek létre: Teréz-, József-, Lipótváros, tért hódított a városias életforma. Burkolattal látták el a forgalmas utcákat, megkezdték a közvilágítás kiépítését, sorra nyíltak a kávéházak, üzletek. A város gyorsan magyarosodott. A német polgárok a magyar szellemi mozgalomba is bekapcsolódtak.

A két város összetartozásának és egymásrautaltságának első megfogalmazója is Széchenyi volt, aki 1829-ben javasolta először nyilvánosan, (Világ) hogy Pestnek és Budának, Budapest néven kellene egyesülnie. (honderű=honte de rue= az utca szégyene) Pest-Budán összpontosult a magyar gazdasági és szellemi élet java


1848-ban a forradalom idején Pest Magyarország központja lett. Az 1848-ban született törvények kimondták, hogy évente Pesten kell összehívni az Országgyűlést, és Buda-Pesten lesz a magyar kormány székhelye is. Pesten összpontosult a függetlenségi mozgalom is: ott alakult meg a szabadságharc vezetésére a Honvédelmi Bizottmány, és Kossuth Lajos is ott kezdte el toborozni a honvédsereget.


1849. június 24-én Szemere Bertalan miniszterelnök rendeletet adott ki Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről. Ekkorra azonban a császári csapatok már Pest felé nyomultak. A pesti polgárok közül több mint 30.000 elmenekültek, és július 8-án Kossuth és a magyar kormány is eltávozott Pestről.

1849. július 19-én Haynau táborszernagy, Magyarország katonai parancsnoka kiáltványban hirdette ki a rendkívüli állapotot. A katonai parancsnokság pedig hozzálátott Pest-Buda erődítménnyé való kiépítéséhez. Ekkor készült el a Gellért-hegyen a Citadella és megerősítették a Budai vár támfalait is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük