Nemzetiszocializmus Németország

Kezdetek:

  • 1919-ben megalakul a Német Munkáspárt Anton Dexler vezetésével

Bázis:

  • Társadalom perifériáján élő
  • Háborúból hazatérő
  • Baloldali/kapitalistaellenes csoportok

1920. Adolf Hitler csatlakozik Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP)

Eszköz:

  • Nemzeti és szociális ígéretek
  • Tőrdöfés legendája: a baloldali kommunista/zsidó emberek miatt kapott ki Németország az I.VH-ban

NSDAP programja:

  1. Versailles-i békeszerződések hatályon kívül helyezése (demilitarizálás, Anschluss)
  2. Német nép Nagy-Németországban egyesüljön
  3. Élettér=Lebensraum a németeknek
  4. Állampolgár csak a néptárs mindenki, aki nem zsidó
  5. Népjólét a néptársak számára
  6. Kamatszolgálat megtörése
  7. Nagyüzemek államosítása
  8. Német sajtó centralizálása

 

Nemzetiszocializmus eszmei gyökerei:

  • Nietzsche hatalom akarása igazi élet nyers, hatalomvágyó, erős
  • Übermensch fogalma
  • Fajelmélet magasabb rendű faj hivatott uralkodni
  • Szociáldarwinizmus erősebb és életképesebb nemzetek győznek
  • Pángermán messianizmus valaki, aki kivételes vezető, aki egyesíti a német népeket
  • Antiszemitizmus ELLENTMONDÁSOS

 

Németséget pusztulással fenyegetik, pozíciókat foglalnak el német érvényesülés csökken

 

Alacsonyabb rendűek, a német vér és a Föld védelmében elpusztítandó faj

 

Bankok és a nemzetközi pénzvilág élén helyezkednek el

 

A nemzetközi pénzvilágot megdöntő mozgalmak élén is zsidók helyezkednek el (kommunista)

 

NSDAP

Führer elvre épül

  • Élén teljhatalmú vezető
  • Megszabja a célt és az eszközt
  • Személyes felelősségvállalás

Elutasít

  • Parlamentarizmust
  • Liberalizmust (alkotmányosság, népszuverenitás, polgári és emberi szabadságjogok)
  • Pacifizmust (békére való törekvés)

Katonai szervezettségű párt

 

Náci hatalom

  1. 1934. június 30. Hosszú kések éjszakáján leszámol párton belüli ellenfeleivel (SA)

Ok: sürgetik a forradalmat

Végrehajtók: SS, Gestapo

  1. 1934. augusztus Hindenburg meghal

Következmény: vezér és kancellár, államfő és kormányfő: Hitler, akit megválasztanak

  1. Állami szintű antiszemitizmus:
  • 1935. Nürnbergi faji törvények zsidók állampolgárságtól való megfosztása
  • 1938. november 9. „kristályéjszaka”, antiszemita pogrom

 

  1. Német közösség megteremtése
  • Társadalom bekerítése (Jungvolk, Hitlerjugend) általános iskolák, gimnáziumok, egyetemek
  • Nürnbergi pártnapok népközösséghez tartozás ünnepe
  • Goebbels propaganda: népi élet tisztaságának hirdetése
  • Dekadens, német szellemiségtől idegen művek megsemmisítése
  • Művészet a propaganda szolgálatában
  • 1936. berlini olimpia egészséges, életerős nép látszatának keltése

 

  1. Gazdaságpolitika

Cél: válságkezelés, felfegyverkezés

Állam irányító szerepe nő:

  • Tervgazdálkodás (4 év)
  • Állami megrendelések (pl. autópálya építési program)
  • Közmunkaszervezés
  • Tőke engedményekre kényszerül: társadalombiztosítás, fizetett szabadság
  • Szakszervezet felszámolás Német Munkafront

Eredmény:

  • Termelés nő
  • Munkanélküliség csökken
  • Aranyalap/tartalék megnő (aranykivitel tilalom)
  • Infrastruktúra fejlődik
  • Fegyverkezés „vaj helyett ágyút”
  • Államadósság nő lehetséges kiút belőle a háború

 

 

  1. Német külpolitika 1933 után:
  • Agresszív, revíziós (Versailles-i béke)
  • Cél: élettér biztosítása
  • 1933. október kilépés a Népszövetségből elszigetelődnek (külpolitikai sikerekkel ellensúlyoz)

Előny:

  • Hitler mögött hadsereg
  • NY-i hatalmak nem hoznak preventív döntést!

 

 

 

 

Hasonló

  • Az invesztitúra-küzdelem

    Az invesztitúra-küzdelem alatt a pápák és a német-római császárok harcát értjük. Az invesztitúra-jog a középkorban a tisztviselôk kinevezésének jogát jelentette, esetünkben a püspökökét. A pápák sérelme az volt, hogy a püspököket a császár nevezte ki arra hivatkozva, hogy ô adományozta az egyháznak a birtokait, ezért ô a pápa hûbérura, ô adta a püspöknek a hûbérbirtokot,…

  • Tavaszi hadjárat

    A magyar főerők döntő, bekerítő hadműveletet indítottak Windischgrätz ellen. Görgey Hatvan felé tört, s a csatát megnyerve el tudta hitetni a császári hadvezetéssel, hogy a főerők törnek Pest felé. Eközben a honvédség főerői délről átkarolták a hadsereget. Damjanich, Klapka és a többi fiatal tábornok Tápióbicskénél (április 4.), majd Isaszegnél (április 6.) ismételten vereséget mért a…

  • A kereszténység tanai

    A kereszténység Kr. u. I. században alakult ki Palesztinában. A kereszténység kialakulásának közvetlen előzményei a zsidó valláson belül kialakult szekták voltak, mint például az esszénusok, akik az “újszövetség közösségének” nevezték magukat. Igehirdetők léptek fel, mint például Keresztelő János, aki a Megváltó eljövetelét és bűnbánatot hirdetett, míg a názáreti Jézus már a megváltást hirdette. A vallást…

  • A középkori város és a céhes ipar

    A városok kialakulása: A városok kialakulását, azaz jelentős, nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülését, a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, illetve utak találkozásánál, folyami átkelőknél. Könyvajánló Érettségi felkészítő – Történelem közép- és emelt szint Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold…

  • Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

    Koronázás Hunyadi János[1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pestis tört ki a táborban) idősebbik fia, Hunyadi László vette át a családi birtokokat + apja főkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akarta befolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává. Hunyadi Lászlót pedig felszólította, hogy a címhez tartozó birtokokat…

  • Mária Terézia és II. József reformjai

    I. Mária Terézia III. Károlynak (1711-1740) nem volt fiú örököse, ezért még életében el kellett fogadtatnia a Birodalomban a leány-ág öröklését. Ez volt a Pragmatica Sanctio Apja halála után Mária Terézia (1740-80) lett az uralkodó, ezt a szomszédos országok nem akarták elfogadni Habsburg örökösödési háború, mely 1740-48-ig tartott. II. Frigyes porosz uralkodó hadüzenet nélkül megrohanta…