A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra

Román kori művészet:

Romanika = római (romain).

Időbeli kiterjedése: XI-XIII. század.

Franciaország, Németország, Itália területén alakult ki, innen terjedt el Anglia és Közép-Európa felé (Cseh-, Lengyel- és Magyarország).

Stílusjegyek és példák az egyes művészeti ágakban:

• Építészet
  • egyházi célra: püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostorok, erődtemplomok;
  • világi célra: várak, lakóházak, városházak, őrtornyok, céhházak;
  • stílusjegyek vaskos falak; félköríves boltívek; dongaboltozat; oszlopok (ókori oszlopfőkkel); lőrésszerű ablakok; ikerablakok, félkörívekkel fedett és befelé egyre szűkülő ún. bélletes kapuzat
  • egyhajós, háromhajós (oldalhajókkal) és kereszthajós templomok római kori bazilikák mintájára épültek;
  • példák: pisai dóm, speyeri dóm; wormsi dóm.
• Szobrászat:
  • az épületek tartozékai a szobrok (kiegészítő, narratív, díszítő szerep);
  • elnagyolt egyszerű formák, sematikus, szimbolikus jellegűek, érzelmet nem fejeznek ki;
  • a példa: jáki templom főkapuja (XIII. sz), kalocsai királyfej (XIII. sz).
• Festészet:
  • az építészetnek alárendelve – falfestészet (freskó)
  • miniatúrák, kódexillusztrációk, iniciálék;
  • aranyozott háttér, fény-árnyék hiányzik, főleg alapszíneket használtak
  • példa: veszprémi Gizella kápolna és a feldebrői altemplom freskói.
• Textilművészet:
  • a bayeux-i kárpit (1073-83), magyar koronázási palást (1031).
• Irodalom:
  • lovagénekek (Roland- ének, Nibelung-ének);
  • himnuszok, imádságok (Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom).
• Zene:
  • polifónia megjelenése, Arezzoi Guido: vonalrendszerbe helyezett hangjegyírás;
  • kialakul a mise liturgiája;
  • misztériumjátékok (áhítat és vaskos népi humor);
  • Nyugat-Európában fejedelmi udvarokban színészi játék.

A gótika művészete:

Gótikus= barbár (itáliai elnevezés)

Általános jellemzői:

• az építészettől elválik a szobrászat és a festészet – önálló szobrok és képek;
• Szimbolikus, de egyben realisztikus ábrázolás
• életszeretet és vallásosság – fény a templomokban, égbenyúló falak;
• Albertus Magnus és Eckhardt mester középkori misztikája hatott.

Stílusjegyek és példák ez egyes művészeti ágakban:

• Építészet:
  • katedrálisok (székesegyház), várak, templomok, polgárházak, árucsarnokok, kórházak, céhházak;
  • stílusjegyek: nagy, mérműves (kőrácsos), ólomüveg ablakok; támpillér, támív; a támíveken, a tornyok sarkain kisebb, gazdagon díszített ún. fiatornyok; csúcsíves boltozatok (csillag, háló, legyező alakú); bélletes kapuzat; kapuk és ajtók fölött csúcsív; szamárhátív; rémisztő figurákat formázó vízköpők;
  • a példák: Notre Dame de Paris, chartres-i, amiens-i, reimsi, székesegyház, milánói dóm, velencei Dózse-palota, kölni székesegyház, Stephanskirche (Bécs), prágai Szent Vitus székesegyház; Magyarországon: Mátyás-templom (XIII. sz.), kassai dóm, visegrádi királyi vár és palota, soproni középkori zsinagóga, Vajdahunyad vára.
• Szobrászat:
  • anyaga: kő, bronz, fa;
  • épületszobrászat: oszlopszobrászat, szabadon álló szobrok – S-hajlat, ruharedők, érzelem kifejezése;
  • a névről ismert művészek;
  • példák: Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a sárkánnyal, Lőcsei Pál: A lőcsei Szent Jakab-templom főoltára; síremlékek, lovagszobrok, szentek, Madonnák.
• Festészet, grafika:
  • lineáris gótika az Alpoktól északra, egyszínű háttér;
  • Itáliában bizánci hatások is, természetábrázolás;
  • freskó;
  • táblakép, kultuszkép, miniatúra, szárnyasoltárok, kódexek, mozaik;
  • üvegfestészet;
  • példák: Giotto de Bondone: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi); Limbourg testvérek; Berry herceg lakomája, Hórás-könyv; Hubert és Jan van Eyck: Genti oltár; Magyarország: Képes Krónika (miniatúrák, iniciálék; Kolozsvári Tamás Garamszentbenedeki oltár; M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása.
• Iparművészet:
  • céhes keretek között;
  • bútorok: elefántcsont berakások;
  • gobelin, egyéb textil (selyem, brokát, bársony);
  • Ötvösség: sodronyzománc kelyhek, ereklyetartók (Szent László-herma – győri székesegyház).
• Irodalom, zene:
  • trubadúrköltészet, Minnesang – Walter von der Vogelweide;
  • Dante (Isteni színjáték), Villon (Nagy Testamentum);
  • misztériumjátékok, moralitás (pl. az Akárki című erkölcsi példázat).
• Tánc:
  • lovagi és népi táncok elválnak.

Humanizmus:

Humanizmus:

• a fogalom a cicerói „studia humanitatis” (humán – az emberre vonatkozó – tudományok) és a „humanae letterae”-ből (az emberiségért való fáradozások) vezethető le;
• először a merev skolasztikus hagyománnyal szemben kialakított, az antik szerzők iránt megnyilvánuló tudós érdeklődés megnevezésére használták;
• ideálja a ,,homo universale”, azaz a sokoldalú, művelt ember, aki a világ minden jelensége iránt érdeklődik;
• az antik eszmények újjászületése jellemezte;
• a humanizmus mozgalma alapvetően irodalmi jellegű volt, ezért a nyelv (grammatika, retorika, dialektika) vált a gondolkodás központi témájává;

A humanizmus Itáliában kezdődött a XIV. században, innen terjedt el a kontinensen a XV-XVI. században.

Jeles képviselői: Petrarca, Rotterdami Erasmus, Melanchton, Thomas Morus.

Reneszánsz:

A reneszánsz (olasz: rinascimento; francia: renassaince = „újjászületés”) megjelenése:

• Itáliából kiinduló korstílus, itt már a XIV. században megjelent
• XV-XVI. században Európa-szerte elterjedt;
• a középkort meghatározó, a túlvilágra tekintő életszemlélettel szemben az evilági életre koncentrál.

A reneszánsz jellemzői:

• mércéje: az antik művészet, ezért elterjedt az antik szerzők és műemlékek tanulmányozása;
• újfajta érdeklődés nyilvánult meg a természet iránt, amely nem csupán témája lett a művészeti alkotásoknak, hanem mércéje is (a természetes arányok, a természet harmóniájának és egyszerűségének eszménye);
• a korszak ideológiája a humanizmus, saját filozófiai rendszere az újplatonizmus;
• a kor eszménye a sokoldalúan képzett ember, a polihisztor volt (pl. Leonardo da Vinci);
• a műveltség központjai a fejedelmi, királyi udvarok, jelentős szerepet játszottak a fejedelmek és királyok, mint megrendelők (mecénások).

Építészet:

• A gótika függőleges tagolása helyett a vízszintes irány hangsúlyozása (párkányok, ablakkeretek).
• Fontossá vált a világi építészet is (paloták, egyetemek, bérházak, színházak).
• Újdonság az oszlopokon nyugvó boltív és a loggia (oszlopokra támaszkodó nyitott árkádos csarnok vagy galéria); az ókor óta ekkor emelnek újra kupolát.
• Épületdíszítés: puttók (pufók, meztelen gyermekek); stukkó (gipszdíszítés); rozetták (rózsaalakú díszítőelemek); sgraffito (színes vakolatrétegekből rétegesen kikapart díszítés).

Festészet és grafika:

• Portréfestészet.
• A képeken feltűnik a természet (fák, folyók, sziklák); megjelenik az antik szépség-eszmény és harmóniára törekvés.
• Perspektivikus ábrázolás:
  • térperspektíva;
  • vonal és színperspektíva (a közeli vonalak/színek erőteljesebbek, a távolabbiak halványabbak, tompábbak).
• Teret nyer a grafika (réz és fametszetek), illetve a ceruza, tus- és szénrajz.

Szobrászat:

• Az emberi test megjelenítése:
  • naturálisan történik (aktok);
  • anatómiailag pontos, valósághű szobrok.
• Az arányos ábrázolás jellemző.

Zene: mise, madrigál (többszólamú, kis énekegyüttesre írt rövid dal).

Az itáliai reneszánsz:

Trecento: az 1300-as évek itáliai művészete:

• Giotto: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi)

Quattrocento: az 1400-as évek művészete:

• Botticelli: Vénusz születése

Cinquecento: az 1500-as évek művészete:

• Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, Mona Lisa
• Raffaello Santi: Athéni iskola, Esterházy Madonna
• Michelangelo Buonarotti: Sixtus-kápolna mennyezetfreskói, Piéta, Dávid, Mózes

A németalföldi reneszánsz:

Realista szemlélet, aprólékos ábrázolási mód.

Az embereket felöltözve ábrázolták:

• Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár
• Albrecht Dürer: Apokalipszis
• Hieronymus Bosch: Gyöngyök kertje, Pokol