Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

A román és gótikus építészet, a reneszánsz kultúra

Román kori művészet:

Romanika = római (romain).

Időbeli kiterjedése: XI-XIII. század.

Franciaország, Németország, Itália területén alakult ki, innen terjedt el Anglia és Közép-Európa felé (Cseh-, Lengyel- és Magyarország).

Stílusjegyek és példák az egyes művészeti ágakban:

  • Építészet
    • egyházi célra: püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostorok, erődtemplomok;
    • világi célra: várak, lakóházak, városházak, őrtornyok, céhházak;
    • stílusjegyek vaskos falak; félköríves boltívek; dongaboltozat; oszlopok (ókori oszlopfőkkel); lőrésszerű ablakok; ikerablakok, félkörívekkel fedett és befelé egyre szűkülő ún. bélletes kapuzat
    • egyhajós, háromhajós (oldalhajókkal) és kereszthajós templomok római kori bazilikák mintájára épültek;
    • példák: pisai dóm, speyeri dóm; wormsi dóm.
  • Szobrászat:
    • az épületek tartozékai a szobrok (kiegészítő, narratív, díszítő szerep);
    • elnagyolt egyszerű formák, sematikus, szimbolikus jellegűek, érzelmet nem fejeznek ki;
    • a példa: jáki templom főkapuja (XIII. sz), kalocsai királyfej (XIII. sz).
  • Festészet:
    • az építészetnek alárendelve – falfestészet (freskó)
    • miniatúrák, kódexillusztrációk, iniciálék;
    • aranyozott háttér, fény-árnyék hiányzik, főleg alapszíneket használtak
    • példa: veszprémi Gizella kápolna és a feldebrői altemplom freskói.
  • Textilművészet:
    • a bayeux-i kárpit (1073-83), magyar koronázási palást (1031).
  • Irodalom:
    • lovagénekek (Roland- ének, Nibelung-ének);
    • himnuszok, imádságok (Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom).
  • Zene:
    • polifónia megjelenése, Arezzoi Guido: vonalrendszerbe helyezett hangjegyírás;
    • kialakul a mise liturgiája;
    • misztériumjátékok (áhítat és vaskos népi humor);
    • Nyugat-Európában fejedelmi udvarokban színészi játék.

A gótika művészete:

Gótikus= barbár (itáliai elnevezés)

Általános jellemzői:

  • az építészettől elválik a szobrászat és a festészet – önálló szobrok és képek;
  • Szimbolikus, de egyben realisztikus ábrázolás
  • életszeretet és vallásosság – fény a templomokban, égbenyúló falak;
  • Albertus Magnus és Eckhardt mester középkori misztikája hatott.

Stílusjegyek és példák ez egyes művészeti ágakban:

  • Építészet:
    • katedrálisok (székesegyház), várak, templomok, polgárházak, árucsarnokok, kórházak, céhházak;
    • stílusjegyek: nagy, mérműves (kőrácsos), ólomüveg ablakok; támpillér, támív; a támíveken, a tornyok sarkain kisebb, gazdagon díszített ún. fiatornyok; csúcsíves boltozatok (csillag, háló, legyező alakú); bélletes kapuzat; kapuk és ajtók fölött csúcsív; szamárhátív; rémisztő figurákat formázó vízköpők;
    • a példák: Notre Dame de Paris, chartres-i, amiens-i, reimsi, székesegyház, milánói dóm, velencei Dózse-palota, kölni székesegyház, Stephanskirche (Bécs), prágai Szent Vitus székesegyház; Magyarországon: Mátyás-templom (XIII. sz.), kassai dóm, visegrádi királyi vár és palota, soproni középkori zsinagóga, Vajdahunyad vára.
  • Szobrászat:
    • anyaga: kő, bronz, fa;
    • épületszobrászat: oszlopszobrászat, szabadon álló szobrok – S-hajlat, ruharedők, érzelem kifejezése;
    • a névről ismert művészek;
    • példák: Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a sárkánnyal, Lőcsei Pál: A lőcsei Szent Jakab-templom főoltára; síremlékek, lovagszobrok, szentek, Madonnák.
  • Festészet, grafika:
    • lineáris gótika az Alpoktól északra, egyszínű háttér;
    • Itáliában bizánci hatások is, természetábrázolás;
    • freskó;
    • táblakép, kultuszkép, miniatúra, szárnyasoltárok, kódexek, mozaik;
    • üvegfestészet;
    • példák: Giotto de Bondone: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi); Limbourg testvérek; Berry herceg lakomája, Hórás-könyv; Hubert és Jan van Eyck: Genti oltár; Magyarország: Képes Krónika (miniatúrák, iniciálék; Kolozsvári Tamás Garamszentbenedeki oltár; M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása.
  • Iparművészet:
    • céhes keretek között;
    • bútorok: elefántcsont berakások;
    • gobelin, egyéb textil (selyem, brokát, bársony);
    • Ötvösség: sodronyzománc kelyhek, ereklyetartók (Szent László-herma – győri székesegyház).
  • Irodalom, zene:
    • trubadúrköltészet, Minnesang – Walter von der Vogelweide;
    • Dante (Isteni színjáték), Villon (Nagy Testamentum);
    • misztériumjátékok, moralitás (pl. az Akárki című erkölcsi példázat).
  • Tánc:
    • lovagi és népi táncok elválnak.

Humanizmus:

Humanizmus:

  • a fogalom a cicerói „studia humanitatis” (humán – az emberre vonatkozó – tudományok) és a „humanae letterae”-ből (az emberiségért való fáradozások) vezethető le;
  • először a merev skolasztikus hagyománnyal szemben kialakított, az antik szerzők iránt megnyilvánuló tudós érdeklődés megnevezésére használták;
  • ideálja a ,,homo universale”, azaz a sokoldalú, művelt ember, aki a világ minden jelensége iránt érdeklődik;
  • az antik eszmények újjászületése jellemezte;
  • a humanizmus mozgalma alapvetően irodalmi jellegű volt, ezért a nyelv (grammatika, retorika, dialektika) vált a gondolkodás központi témájává;

A humanizmus Itáliában kezdődött a XIV. században, innen terjedt el a kontinensen a XV-XVI. században.

Jeles képviselői: Petrarca, Rotterdami Erasmus, Melanchton, Thomas Morus.

Reneszánsz:

A reneszánsz (olasz: rinascimento; francia: renassaince = „újjászületés”) megjelenése:

  • Itáliából kiinduló korstílus, itt már a XIV. században megjelent
  • XV-XVI. században Európa-szerte elterjedt;
  • a középkort meghatározó, a túlvilágra tekintő életszemlélettel szemben az evilági életre koncentrál.

A reneszánsz jellemzői:

  • mércéje: az antik művészet, ezért elterjedt az antik szerzők és műemlékek tanulmányozása;
  • újfajta érdeklődés nyilvánult meg a természet iránt, amely nem csupán témája lett a művészeti alkotásoknak, hanem mércéje is (a természetes arányok, a természet harmóniájának és egyszerűségének eszménye);
  • a korszak ideológiája a humanizmus, saját filozófiai rendszere az újplatonizmus;
  • a kor eszménye a sokoldalúan képzett ember, a polihisztor volt (pl. Leonardo da Vinci);
  • a műveltség központjai a fejedelmi, királyi udvarok, jelentős szerepet játszottak a fejedelmek és királyok, mint megrendelők (mecénások).

Építészet:

  • A gótika függőleges tagolása helyett a vízszintes irány hangsúlyozása (párkányok, ablakkeretek).
  • Fontossá vált a világi építészet is (paloták, egyetemek, bérházak, színházak).
  • Újdonság az oszlopokon nyugvó boltív és a loggia (oszlopokra támaszkodó nyitott árkádos csarnok vagy galéria); az ókor óta ekkor emelnek újra kupolát.
  • Épületdíszítés: puttók (pufók, meztelen gyermekek); stukkó (gipszdíszítés); rozetták (rózsaalakú díszítőelemek); sgraffito (színes vakolatrétegekből rétegesen kikapart díszítés).

Festészet és grafika:

  • Portréfestészet.
  • A képeken feltűnik a természet (fák, folyók, sziklák); megjelenik az antik szépség-eszmény és harmóniára törekvés.
  • Perspektivikus ábrázolás:
    • térperspektíva;
    • vonal és színperspektíva (a közeli vonalak/színek erőteljesebbek, a távolabbiak halványabbak, tompábbak).
  • Teret nyer a grafika (réz és fametszetek), illetve a ceruza, tus- és szénrajz.

Szobrászat:

  • Az emberi test megjelenítése:
    • naturálisan történik (aktok);
    • anatómiailag pontos, valósághű szobrok.
  • Az arányos ábrázolás jellemző.

Zene: mise, madrigál (többszólamú, kis énekegyüttesre írt rövid dal).

Az itáliai reneszánsz:

Trecento: az 1300-as évek itáliai művészete:

  • Giotto: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi)

Quattrocento: az 1400-as évek művészete:

  • Botticelli: Vénusz születése

Cinquecento: az 1500-as évek művészete:

  • Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, Mona Lisa
  • Raffaello Santi: Athéni iskola, Esterházy Madonna
  • Michelangelo Buonarotti: Sixtus-kápolna mennyezetfreskói, Piéta, Dávid, Mózes

A németalföldi reneszánsz:

Realista szemlélet, aprólékos ábrázolási mód.

Az embereket felöltözve ábrázolták:

  • Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár
  • Albrecht Dürer: Apokalipszis
  • Hieronymus Bosch: Gyöngyök kertje, Pokol

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük