Román kori művészet:
Romanika = római (romain).
Időbeli kiterjedése: XI-XIII. század.
Franciaország, Németország, Itália területén alakult ki, innen terjedt el Anglia és Közép-Európa felé (Cseh-, Lengyel- és Magyarország).
Stílusjegyek és példák az egyes művészeti ágakban:
- Építészet
- egyházi célra: püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostorok, erődtemplomok;
- világi célra: várak, lakóházak, városházak, őrtornyok, céhházak;
- stílusjegyek vaskos falak; félköríves boltívek; dongaboltozat; oszlopok (ókori oszlopfőkkel); lőrésszerű ablakok; ikerablakok, félkörívekkel fedett és befelé egyre szűkülő ún. bélletes kapuzat
- egyhajós, háromhajós (oldalhajókkal) és kereszthajós templomok római kori bazilikák mintájára épültek;
- példák: pisai dóm, speyeri dóm; wormsi dóm.
- Szobrászat:
- az épületek tartozékai a szobrok (kiegészítő, narratív, díszítő szerep);
- elnagyolt egyszerű formák, sematikus, szimbolikus jellegűek, érzelmet nem fejeznek ki;
- a példa: jáki templom főkapuja (XIII. sz), kalocsai királyfej (XIII. sz).
- Festészet:
- az építészetnek alárendelve – falfestészet (freskó)
- miniatúrák, kódexillusztrációk, iniciálék;
- aranyozott háttér, fény-árnyék hiányzik, főleg alapszíneket használtak
- példa: veszprémi Gizella kápolna és a feldebrői altemplom freskói.
- Textilművészet:
- a bayeux-i kárpit (1073-83), magyar koronázási palást (1031).
- Irodalom:
- lovagénekek (Roland- ének, Nibelung-ének);
- himnuszok, imádságok (Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom).
- Zene:
- polifónia megjelenése, Arezzoi Guido: vonalrendszerbe helyezett hangjegyírás;
- kialakul a mise liturgiája;
- misztériumjátékok (áhítat és vaskos népi humor);
- Nyugat-Európában fejedelmi udvarokban színészi játék.
A gótika művészete:
Gótikus= barbár (itáliai elnevezés)
Általános jellemzői:
- az építészettől elválik a szobrászat és a festészet – önálló szobrok és képek;
- Szimbolikus, de egyben realisztikus ábrázolás
- életszeretet és vallásosság – fény a templomokban, égbenyúló falak;
- Albertus Magnus és Eckhardt mester középkori misztikája hatott.
Stílusjegyek és példák ez egyes művészeti ágakban:
- Építészet:
- katedrálisok (székesegyház), várak, templomok, polgárházak, árucsarnokok, kórházak, céhházak;
- stílusjegyek: nagy, mérműves (kőrácsos), ólomüveg ablakok; támpillér, támív; a támíveken, a tornyok sarkain kisebb, gazdagon díszített ún. fiatornyok; csúcsíves boltozatok (csillag, háló, legyező alakú); bélletes kapuzat; kapuk és ajtók fölött csúcsív; szamárhátív; rémisztő figurákat formázó vízköpők;
- a példák: Notre Dame de Paris, chartres-i, amiens-i, reimsi, székesegyház, milánói dóm, velencei Dózse-palota, kölni székesegyház, Stephanskirche (Bécs), prágai Szent Vitus székesegyház; Magyarországon: Mátyás-templom (XIII. sz.), kassai dóm, visegrádi királyi vár és palota, soproni középkori zsinagóga, Vajdahunyad vára.
- Szobrászat:
- anyaga: kő, bronz, fa;
- épületszobrászat: oszlopszobrászat, szabadon álló szobrok – S-hajlat, ruharedők, érzelem kifejezése;
- a névről ismert művészek;
- példák: Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a sárkánnyal, Lőcsei Pál: A lőcsei Szent Jakab-templom főoltára; síremlékek, lovagszobrok, szentek, Madonnák.
- Festészet, grafika:
- lineáris gótika az Alpoktól északra, egyszínű háttér;
- Itáliában bizánci hatások is, természetábrázolás;
- freskó;
- táblakép, kultuszkép, miniatúra, szárnyasoltárok, kódexek, mozaik;
- üvegfestészet;
- példák: Giotto de Bondone: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi); Limbourg testvérek; Berry herceg lakomája, Hórás-könyv; Hubert és Jan van Eyck: Genti oltár; Magyarország: Képes Krónika (miniatúrák, iniciálék; Kolozsvári Tamás Garamszentbenedeki oltár; M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása.
- Iparművészet:
- céhes keretek között;
- bútorok: elefántcsont berakások;
- gobelin, egyéb textil (selyem, brokát, bársony);
- Ötvösség: sodronyzománc kelyhek, ereklyetartók (Szent László-herma – győri székesegyház).
- Irodalom, zene:
- trubadúrköltészet, Minnesang – Walter von der Vogelweide;
- Dante (Isteni színjáték), Villon (Nagy Testamentum);
- misztériumjátékok, moralitás (pl. az Akárki című erkölcsi példázat).
- Tánc:
- lovagi és népi táncok elválnak.
Humanizmus:
Humanizmus:
- a fogalom a cicerói „studia humanitatis” (humán – az emberre vonatkozó – tudományok) és a „humanae letterae”-ből (az emberiségért való fáradozások) vezethető le;
- először a merev skolasztikus hagyománnyal szemben kialakított, az antik szerzők iránt megnyilvánuló tudós érdeklődés megnevezésére használták;
- ideálja a ,,homo universale”, azaz a sokoldalú, művelt ember, aki a világ minden jelensége iránt érdeklődik;
- az antik eszmények újjászületése jellemezte;
- a humanizmus mozgalma alapvetően irodalmi jellegű volt, ezért a nyelv (grammatika, retorika, dialektika) vált a gondolkodás központi témájává;
A humanizmus Itáliában kezdődött a XIV. században, innen terjedt el a kontinensen a XV-XVI. században.
Jeles képviselői: Petrarca, Rotterdami Erasmus, Melanchton, Thomas Morus.
Reneszánsz:
A reneszánsz (olasz: rinascimento; francia: renassaince = „újjászületés”) megjelenése:
- Itáliából kiinduló korstílus, itt már a XIV. században megjelent
- XV-XVI. században Európa-szerte elterjedt;
- a középkort meghatározó, a túlvilágra tekintő életszemlélettel szemben az evilági életre koncentrál.
A reneszánsz jellemzői:
- mércéje: az antik művészet, ezért elterjedt az antik szerzők és műemlékek tanulmányozása;
- újfajta érdeklődés nyilvánult meg a természet iránt, amely nem csupán témája lett a művészeti alkotásoknak, hanem mércéje is (a természetes arányok, a természet harmóniájának és egyszerűségének eszménye);
- a korszak ideológiája a humanizmus, saját filozófiai rendszere az újplatonizmus;
- a kor eszménye a sokoldalúan képzett ember, a polihisztor volt (pl. Leonardo da Vinci);
- a műveltség központjai a fejedelmi, királyi udvarok, jelentős szerepet játszottak a fejedelmek és királyok, mint megrendelők (mecénások).
Építészet:
- A gótika függőleges tagolása helyett a vízszintes irány hangsúlyozása (párkányok, ablakkeretek).
- Fontossá vált a világi építészet is (paloták, egyetemek, bérházak, színházak).
- Újdonság az oszlopokon nyugvó boltív és a loggia (oszlopokra támaszkodó nyitott árkádos csarnok vagy galéria); az ókor óta ekkor emelnek újra kupolát.
- Épületdíszítés: puttók (pufók, meztelen gyermekek); stukkó (gipszdíszítés); rozetták (rózsaalakú díszítőelemek); sgraffito (színes vakolatrétegekből rétegesen kikapart díszítés).
Festészet és grafika:
- Portréfestészet.
- A képeken feltűnik a természet (fák, folyók, sziklák); megjelenik az antik szépség-eszmény és harmóniára törekvés.
- Perspektivikus ábrázolás:
- térperspektíva;
- vonal és színperspektíva (a közeli vonalak/színek erőteljesebbek, a távolabbiak halványabbak, tompábbak).
- Teret nyer a grafika (réz és fametszetek), illetve a ceruza, tus- és szénrajz.
Szobrászat:
- Az emberi test megjelenítése:
- naturálisan történik (aktok);
- anatómiailag pontos, valósághű szobrok.
- Az arányos ábrázolás jellemző.
Zene: mise, madrigál (többszólamú, kis énekegyüttesre írt rövid dal).
Az itáliai reneszánsz:
Trecento: az 1300-as évek itáliai művészete:
- Giotto: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi)
Quattrocento: az 1400-as évek művészete:
- Botticelli: Vénusz születése
Cinquecento: az 1500-as évek művészete:
- Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, Mona Lisa
- Raffaello Santi: Athéni iskola, Esterházy Madonna
- Michelangelo Buonarotti: Sixtus-kápolna mennyezetfreskói, Piéta, Dávid, Mózes
A németalföldi reneszánsz:
Realista szemlélet, aprólékos ábrázolási mód.
Az embereket felöltözve ábrázolták:
- Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár
- Albrecht Dürer: Apokalipszis
- Hieronymus Bosch: Gyöngyök kertje, Pokol