Történelem érettségi

Az iszlám állam kialakulása és főbb tanításai

  • Az iszlám a nagy világvallások egyike, hívei a muszlimok. Az Arab-félszigeten alakult ki, napjainkban fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, valamint Malajzia és Indonézia, de más térségekben is megtalálható.
  • Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. Szent könyve a Korán, melyben Mohamed tanításai olvashatók. Ezeket tilos megváltoztatni.
  • Monoteista vallás, elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. Pl.:
    • szent könyvének tekinti az Ószövetséget is;
    • elismeri a zsidó vallás prófétáit (pl. Ábrahámot, Mózest) és Jézussal együtt Mohamed előfutárának tekinti őket
  1. A vallás kialakulása
  • Az arabok egy része kereskedelemmel foglalkozott. A karavánutak mentén kialakult nagyobb városok egyike volt Mekka.
  • Az arabok másik része félnomád állattenyésztő volt, ők jelentős katonai erőt képviseltek
  • VI. században válságjelenségek:
    • túlnépesedés 
    • városokban gazdag-szegény ellentét

ezekre nyújtott megoldást az iszlám

  • megteremtette a hóditások ideológiáját (hit védelme)
  • új, vagyoni különbségek nélküli közösség
  • Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként utazva ismerte meg a zsidó, a keresztény és a pogány arab vallást és 610 körül új tanokkal lépett fel.
    • Követői elsősorban a szegények voltak, mert ellenezte az uzsorát, támogatta az elesettek gyámolítását.
    • Tanításai miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel, ezért híveivel együtt 622-ben Mekkából Medinába vonult (hidzsra). Ez a mohamedán időszámítás kezdete.
  1. A vallás legfőbb tanításai
  • „A hit 5 oszlopa”: az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit foglalja össze:
    • Hitvallás, miszerint egyetlen Isten van (Allah), és Mohamed az ő prófétája.
    • Naponta ötszöri kötelező ima Mekka felé fordulva.
    • Alamizsnaadás a szegények számára.
    • A reggeltől estig kötelező egy hónapig tartó böjt, azaz a Ramadán.
    • Zarándoklás Mekkába a Kába-kőhöz, minden muszlimnak életében legalább egyszer.
  • Az öt fő előírás mellett további kötelességek pl:
    • a sertéshús és a szeszesitalok fogyasztásának tilalma,
    • a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet, amennyit el tud tartani)
  • dzsihad (szent háború a hit terjesztéséért) minden iszlám hitű számára feladat. Ez jelentheti az emberben magában vívott küzdelmet a világi lét sokféle csábítása ellen, de a fegyveres harcot is. Aki a hitért vívott harcokban halt meg, az azonnal a Paradicsomba jut.
  • Az iszlám tiltja Allah és Mohamed ábrázolását, s általában véve az emberábrázolást a szent helyeken
  • A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) jelenti a vallás alapját. Ehhez való viszony alapján különülnek el az iszlám fő irányzatai:
    • Síiták: (10-14%) csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként.
    • Szunniták: (85-87%) Mohamed halála után nem a leszármazottait, hanem az uralkodó kalifákat is elfogadták imámnak, szerintük a szunna nem zárult le Mohamed halálával.

Összegzés:

  • Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást, despotikus uralkodókká váltak. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér, bíró és a Korán első értelmezője egy személyben.
  • Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt, a vallásnak és a kötelező Korán olvasásnak a központosítást segítő szerepe volt.
  • Az arab kultúra az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta, ezért jelentős eltérések alakulhattak ki, amit a vallás toleránsan kezel, ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük