Hétköznapok, művelődés a középkorban

Hétköznapok, művelődés a középkorban

Lovagi kultúra

A kora középkor végére kifejlődött a nehéz páncélos harcos, a lovag felszerelése. Fegyverzete: páncélzat, pajzs, dárda, kard, nagy teherbírású ló, melyen kengyel segítségével ültek a harcosok. A lovag apródként kezdte, erőpróbák után lehetett lovag. A francia, német, spanyol nagyúri központokban, a lovagi tornák légkörében alakult ki a lovagi eszmény, ami a harcosok erényein, az erőn, bátorságon, ügyességen és az elesettek, nők és gyengék védelmén alapult. A lovagi költészet, a francia trubadúrok, a német minnesängerek énekeiben, a harcok hősei és az imádott nő jelent meg, ami elindította világköltészetet.

A román stílus

• XI-XII sz. Nyugat- és Közép- Európa fellendülése
• tömör formák, falak
• egyszerű áttekinthető szerkezet
• római bazilikát utánzó templomok (kiemelkedő főhajó és két vagy több oldalhajó)
• római mintát követték a félköríves dongaboltozatok (födémek, ajtók, boltozatok)
• az ajtók és ablakok kis méretűek: sötétség
• a teher a falakon van
• monumentális emléke: a wormsi székesegyház

Élet a középkorban

A gótika

XII. sz. végétől

  • A teher az oszlopokra kerül át
  • Támívek és támpillérek használata, először Párizsban és Reimsben használták
  • Falak: vékonyak magasak, áttörhetők
  • Hatalmas ablakok: világosság, színes ólomüvegek
  • Jellegzetes formák: csúcsíves boltozatok és ablakok, rózsaablakok, magas, gazdagon csipkézett karcsú tornyok
  • Kölni dóm, chartres-i katedrális az 1. tisztán gótikus épület
  • A munkát céhes kőműves mesterek végezték, akár több évtizeden keresztül
  • Kézművesek készítették a szobrokat, oszlopokat, freskókat és festményeket
  • Az írástudatlan emberek számára a képek és szobrok közvetítették a hitélet szimbólumait, a szentek életét

A hétköznapi élet

  • A középkori ember életkörülményeit a vagyoni helyzete befolyásolta
  • A bútorzat még a leggazdagabbaknál is csak: ágy, pad, asztal, karosszék
  • ingóságaikat ládákban tartották, amik ülésre is alkalmasak voltak
  • világítás: fáklyák és mécsesek
  • étkezés:
    1. a jobbágyoknál gabonából készült ételek
    2. a jómódúaknál húsételek
  • keresztes hadjáratok hatására: keleti pompaszeretet, finomabb ételek, díszes bútorok utáni igény
  • a középkori gondolkodásmód: az egyházhoz való tartozás, a kor társadalmában elfoglalt helye, milyen joghatóság alá tartozik, mik a kiváltságai
  • alacsony átlagéletkor, óriási volt a csecsemő- és gyermekhalandóság (gyerekek fele meghalt 5 évesen, az asszonyok az első születést követően)
  • gyógyíthatatlan betegségek, járványok
  • sok volt az árva
  • mindennapos a családban a halál
  • a nők a férfiakkal szemben alárendelt szerepet játszottak, nem lehettek a politika, a kultúra és a vagyon részei
  • a gyerekeket kicsi koruk óta „furcsa felnőttként” kezelték őket, ezt jól kifejez: például a felnőttek azonos ruha viselése, családjuktól elszakadva nőttek fel, a nemesek apródjaként főúri udvarokban, az iparosok inasaként

Hasonló

  • Az utak kettéválása

    A kolerafelkelés 1830-ban Magyarország területeit elérte a kolerajárvány.                                                          ↓                                                     1831                A Felvidéken a feszültségek felkeléshez vezettek Könyvajánló Érettségi Last minute – Történelem Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, neked ugyanannyiba kerül. A…

  • Az első ipari forradalom kibontakozása

    Ipari forradalom alatt a termelés technikai átalakulását értjük, mely most is tart. Az első ipari forradalom a 18. századi Angliában alakult ki, és onnét terjedt el egész Kelet-Európába. Az első ipari forradalom a 18. század végétől a 19. század első feléig tartott. Energiaforrása a szén volt, legjelentősebb találmánya James Watt gőzgépe. Legjelentősebb iparágai a textilipar…

  • A reformmozgalom kibontakozása

    A reformkor Magyarországon 1830-1848-ig tartott. 1830-at tekintjük kezdőpontnak, mivel az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség jellemezte. De fontos megemlíteni, hogy ezen az országgyűlésen érték el a rendek jogaik megerősítését, ami biztosította a keretet a következő évtizedekben kibontakozó reformmozgalomnak. A reformkor egyik legnagyobb alakja kétségkívül Széchenyi István gróf volt. Beutazta…

  • Holokauszt Európában

    A náci ideológia alapjai, a fajelmélet A fasizmus szélsőséges formája, a nácizmus Németországban alakult ki. 1933-ban Hitler jutott hatalomra, s vele együtt a fasizmus is. Az olasz fasizmus alapmintájához a fajelméletet, az antiszemitizmust és az ehhez kapcsolódó Lebensraum (élettér)- elméletet, a militarizmust és a szélsőséges rasszizmust is hozzáadja. A fajelmélet nem Hitler “találmánya”. Angliában jelent meg először. Felsőbbségi tudat, mely szerint Angliának kell viselni a fehér ember terhét, azaz…

  • XIV. Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

    Népesedési viszonyok a 18. században Mátyás uralkodása alatt, az ország lakossága 4 millió, aztán 1600 körül a török pusztítás miatt visszaesik 3 millióra (törökök, járványok + a gyerekeket rabszolgának elviszik a gyerekeket (17)). 1720-körül megint 4 millió lesz a lakosság (Rákóczi után), és 1790-re ez a 4 9 millióra nő. A török kiűzése után, az ország…

  • A Kádár-rendszer gazdaság és társadalompolitikája

    Előzmények (1956) Az 1956-os magyar forradalom október 23-án robbant ki, és győzelme sikerrel kecsegtetett. A szovjet vezetés azonban a „nyugat” és az USA hallgatólagos beleegyezésével november 4-én támadást indított ellene. A magára hagyott (lásd: szuezi válság) szabadságharcot november 11-re a szovjet haderő vérbe fojtotta. Moszkvában Nagy Imre miniszterelnök helyére Kádár Jánost jelölték ki, aki november…