- Román megszállás – az ország kirablása, változó kormányok
A román csapatok bevonultak Budapestre + a Dunántúl északi részének megszállása + Tiszántúl
A román megszállás következményei:
- Az ország módszeres kirablása (pl. vasúti kocsik, gyári berendezések, élelmiszer)
- A Tanácsköztársaság bukása után egy kormány sem tudta tartósan magához ragadni a hatalmat
- Ellenforradalom
A szerveződő ellenforradalom:
Bécs:
Gróf Teleki Pál vezetésével megalakult az ABC (Antibolsevista Comité)
Kevés lehetőség nyílt a hatékony szervezkedésre
Szeged (francia megszállás alatt volt a város):
Károlyi Gyula vezetésével megalakult az ellenforradalmi kormány → középosztálybeli tisztekből Nemzeti Hadsereget szerveztek, vezetője Horthy Miklós lett
A Dunántúl középső és nyugati területei:
Tiszti szabadcsapatok szerveződtek → a lakosság terror alatt tartása (fehérterror)
↑
Horthy függetlenítette magát a szegedi kormánytól és áttette székhelyét a Dunántúlra és a tiszti különítményeseket beolvasztotta a Nemzeti Hadseregbe
Az ellenforradalom hatalomra kerülése
A Forradalmi Kormányzótanács lemondása utáni állapot:
Magyarország:
- határok nélkül – demarkációs vonalak között
- államforma Ø
- államfő Ø
- törvényhozás Ø
Két árnyékkormány működött:
Szeged → ellenforradalmi kormány gr. Károlyi Gyula vezetésével
Horthy Miklós hadügyminiszterként létrehozta a Nemzeti Hadsereget
Budapest → néhány napig Peidl Gyula szakszervezeti vezető, szociáldemokrata politikusokkal
- aug. 4-én a román hadsereg bevonult Budapestre + ABC Bécs gr. Bethlen István vezetésével szerveződő kommünellenes csoport
III. 1919 augusztustól 1920-ig
Három hatalmi centrum van jelen az országban
- A megszálló román haderő:
Megszervezi az ország kirablását, elősegítették a Vörös Hadsereg lefegyverzését
1919 novemberében vonultak ki Budapestről
1920 márciusában kiürítették a Tiszántúlt
- Horthy és a Nemzeti Hadsereg → tiszti különítményesek:
Fehér terror, dél-dunántúli területen rendezkedett be
Siófokon volt a parancsnokság
1920-ra elérte a 80 ezer főt → a közigazgatást is ellenőrizték működési területük a román csapatok visszavonulásával folyamatosan nőtt.
Horthy katonai diktatúrája felszámolta a forradalmak „örökségét”
- Hatalmi centrum – Friedrich István kormánya:
A leggyengébb volt.
1919 ősze a Clerk-misszió:
Sir G. R. Clerk angol diplomata közvetítésével elérték:
- A románok teljes kivonulását az országból
- Egyértelművé tette, hogy az antant Horthyt fogadja csak el legitim vezetőnek.
- Segítségnyújtás egy koalíciós kormány létrehozásában, amely aláírhatja a békeszerződést.
- nov. 16-án Horthy bevonul Budapestre
- nov. 24-én megalakul Huszár Károly koalíciós kormánya az antant is elismeri
Horthy ígéretet tett a fehérterror befejezésére (ez volt a bevonulás és az államfővé emelkedés ára)
- A törvényesség helyreállítása
1920 január nemzetgyűlési választások (általános, titkos és nőkre is kiterjedő választójog alapján)
- Az államforma meghatározása: király nélküli királyság
- 1920. március 1-én Horthyt kormányzóvá választották (a királyhoz képest korlátozott jogkörrel)
- Kialakult egy korlátozott parlamentáris rendszer
- június 04-én az új kormány írta alá a trianoni békeszerződést
Lehetővé tette Magyarország beilleszkedését az új európai viszonyok közé.
A trianoni békediktátum
- A békekötés körülményei:
1920 júniusában érkezett a gr. Apponyi Albert vezette küldöttség Párizsba
Felkészült szakemberek próbáltak érvelni a történelmi Magyarország egysége mellett
Pl. gr. Teleki Pál „vörös térkép”
A magyar küldöttségnek volt véleményezési joga, de a béke ettől függetlenül diktátum jellegű volt
Az új határvonalak meghúzásánál nem vették figyelembe az etnikai határokat.
A nemzetiségi kérdést ezzel nem sikerült megoldani, hiszen újból soknemzetiségű államok jöttek létre.
A békét a Simonyi-Semadam Sándor által vezetett kormány képviselői írták alá:
Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd
- Területi és etnikai változások
Az utódállamok területi igényei:
A román, cseh, délszláv befolyás a békekonferencián
az „utódállamok” területéhsége jellemző (túlzó igények)
Terület:
282 000 km2 → 93000 km2
(2/3-os területi veszteség)
Elveszítettük a Kárpátokat, a Kisalföld és az Alföld egy részét.
Lakosság:
21 millióról → 7,6 millióra csökkent a lakosság száma
3 millió magyar került a határokon túlra
↙ ↓ ↘
1,6 millió 1 millió 500 ezer
Románia Csehszlovákia Jugoszlávia
Az elkerült magyarok kb. fele zárt etnikai tömbben a határok mentén élt.
A kisebbségvédelmi törvényt nem tartották be.
425 ezer menekült érkezett Magyarországra
III. A béke következményei
Széttörte a Monarchia szerves gazdasági egységét, nem gondoskodott az államok együttélési lehetőségéről.
Pl. Mezőgazdasági szempontból: a búza vetésterületének 45%-a maradt a trianoni határok között
De! a környező országokhoz került termőterületeken nem volt ehhez mérhető kapacitású malomipar.
Felbomlott a nyersanyagok és a feldolgozóipar közötti kapcsolat.
Pl. hazánk jelentős mennyiségű ásványkincslelőhelyet veszített el
sóbányák ø
vasércbányák
egyéb fűtőanyagkészlet
fa
Megszakadtak a kereskedelem összekötő csatornái: út, vasút és telefonhálózat.
Budapest hatalmas feldolgozó kapacitásai piac és nyersanyag nélkül maradt.
Katonai előírások:
Cél: alkalmatlanná tenni az országot a katonai visszavágásra
Korlátozták Magyarország védelmi képességeit:
- Általános hadkötelezettség tilalma
- Fegyvergyártás korlátozása
- A magyar haderőnek belső rendfenntartó szerepet szántak (35 ezer főben korlátozták)
Hazánk katonailag kiszolgáltatottá vált
- Trianon hatásai
Lélektani hatások:
Mivel a Szent Istváni magyar állam elveszítette ezer éven át birtokolt területének 2/3 részét a nemzeti önállóság nem sikerélményként, hanem kudarcként, nemzeti tragédiaként tudatosult.
- június 4. a békeszerződés aláírása nemzeti gyásznap
- A nemzeti lobogó félárbócon volt
- A magyar hiszekegy → az oktatásban
Politikai hatások:
A béke felülvizsgálatának (revízíójának) igénye általános volt
↙ ↓ ↘
Békés revízió csak a béke igazságtalanságainak teljes revízió
korrigálása, magyarlakta
területek visszacsatolása