Történelem érettségi

A vég beteljesülése

  1. Román megszállás – az ország kirablása, változó kormányok

A román csapatok bevonultak Budapestre + a Dunántúl északi részének megszállása + Tiszántúl

A román megszállás következményei:

  • Az ország módszeres kirablása (pl. vasúti kocsik, gyári berendezések, élelmiszer)
  • A Tanácsköztársaság bukása után egy kormány sem tudta tartósan magához ragadni a hatalmat
  1. Ellenforradalom

A szerveződő ellenforradalom:

Bécs:

Gróf Teleki Pál vezetésével megalakult az ABC (Antibolsevista Comité)

Kevés lehetőség nyílt a hatékony szervezkedésre

Szeged (francia megszállás alatt volt a város):

Károlyi Gyula vezetésével megalakult az ellenforradalmi kormány → középosztálybeli tisztekből Nemzeti Hadsereget szerveztek, vezetője Horthy Miklós lett

A Dunántúl középső és nyugati területei:

Tiszti szabadcsapatok szerveződtek → a lakosság terror alatt tartása (fehérterror)

Horthy függetlenítette magát a szegedi kormánytól és áttette székhelyét a Dunántúlra és a tiszti különítményeseket beolvasztotta a Nemzeti Hadseregbe

Az ellenforradalom hatalomra kerülése

A Forradalmi Kormányzótanács lemondása utáni állapot:

Magyarország: 

  • határok nélkül – demarkációs vonalak között
  • államforma Ø
  • államfő Ø
  • törvényhozás Ø

Két árnyékkormány működött:

Szeged → ellenforradalmi kormány gr. Károlyi Gyula vezetésével

Horthy Miklós hadügyminiszterként létrehozta a Nemzeti Hadsereget

Budapest → néhány napig Peidl Gyula szakszervezeti vezető, szociáldemokrata politikusokkal

  1. aug. 4-én a román hadsereg bevonult Budapestre + ABC Bécs gr. Bethlen István vezetésével szerveződő kommünellenes csoport

III. 1919 augusztustól 1920-ig

Három hatalmi centrum van jelen az országban

  1. A megszálló román haderő:

Megszervezi az ország kirablását, elősegítették a Vörös Hadsereg lefegyverzését

1919 novemberében vonultak ki Budapestről

1920 márciusában kiürítették a Tiszántúlt

  1. Horthy és a Nemzeti Hadsereg → tiszti különítményesek:

Fehér terror, dél-dunántúli területen rendezkedett be

Siófokon volt a parancsnokság

1920-ra elérte a 80 ezer főt → a közigazgatást is ellenőrizték működési területük a román csapatok visszavonulásával folyamatosan nőtt.

Horthy katonai diktatúrája felszámolta a forradalmak „örökségét”

  1. Hatalmi centrum – Friedrich István kormánya:

A leggyengébb volt.

1919 ősze a Clerk-misszió:

Sir G. R. Clerk angol diplomata közvetítésével elérték:

  • A románok teljes kivonulását az országból
  • Egyértelművé tette, hogy az antant Horthyt fogadja csak el legitim vezetőnek.
  • Segítségnyújtás egy koalíciós kormány létrehozásában, amely aláírhatja a békeszerződést.
  1. nov. 16-án Horthy bevonul Budapestre
  2. nov. 24-én megalakul Huszár Károly koalíciós kormánya az antant is elismeri

Horthy ígéretet tett a fehérterror befejezésére (ez volt a bevonulás és az államfővé emelkedés ára)

  1. A törvényesség helyreállítása

1920 január nemzetgyűlési választások (általános, titkos és nőkre is kiterjedő választójog alapján)

  • Az államforma meghatározása: király nélküli királyság
  • 1920. március 1-én Horthyt kormányzóvá választották (a királyhoz képest korlátozott jogkörrel)
  • Kialakult egy korlátozott parlamentáris rendszer
  1. június 04-én az új kormány írta alá a trianoni békeszerződést

Lehetővé tette Magyarország beilleszkedését az új európai viszonyok közé.

A trianoni békediktátum

  1. A békekötés körülményei:

1920 júniusában érkezett a gr. Apponyi Albert vezette küldöttség Párizsba

Felkészült szakemberek próbáltak érvelni a történelmi Magyarország egysége mellett

Pl. gr. Teleki Pál „vörös térkép”

A magyar küldöttségnek volt véleményezési joga, de a béke ettől függetlenül diktátum jellegű volt

Az új határvonalak meghúzásánál nem vették figyelembe az etnikai határokat.

A nemzetiségi kérdést ezzel nem sikerült megoldani, hiszen újból soknemzetiségű államok jöttek létre.

A békét a Simonyi-Semadam Sándor által vezetett kormány képviselői írták alá:

Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd

  1. Területi és etnikai változások

Az utódállamok területi igényei:

A román, cseh, délszláv befolyás a békekonferencián

     az „utódállamok” területéhsége jellemző (túlzó igények)

Terület:

282 000 km2 → 93000 km

(2/3-os területi veszteség)

Elveszítettük a Kárpátokat, a Kisalföld és az Alföld egy részét.

Lakosság:

21 millióról → 7,6 millióra csökkent a lakosság száma

3 millió magyar került a határokon túlra

                           ↙                                    ↓                             ↘

                     1,6 millió                          1 millió                        500 ezer

                    Románia                      Csehszlovákia                Jugoszlávia

Az elkerült magyarok kb. fele zárt etnikai tömbben a határok mentén élt.

A kisebbségvédelmi törvényt nem tartották be.

425 ezer menekült érkezett Magyarországra

III. A béke következményei

Széttörte a Monarchia szerves gazdasági egységét, nem gondoskodott az államok együttélési lehetőségéről.

Pl. Mezőgazdasági szempontból: a búza vetésterületének 45%-a maradt a trianoni határok között

De! a környező országokhoz került termőterületeken nem volt ehhez mérhető kapacitású malomipar.

Felbomlott a nyersanyagok és a feldolgozóipar közötti kapcsolat.

Pl. hazánk jelentős mennyiségű ásványkincslelőhelyet veszített el

           sóbányák ø

           vasércbányák

           egyéb fűtőanyagkészlet

           fa

Megszakadtak a kereskedelem összekötő csatornái: út, vasút és telefonhálózat.

Budapest hatalmas feldolgozó kapacitásai piac és nyersanyag nélkül maradt.

Katonai előírások:

Cél: alkalmatlanná tenni az országot a katonai visszavágásra

Korlátozták Magyarország védelmi képességeit:

  • Általános hadkötelezettség tilalma
  • Fegyvergyártás korlátozása
  • A magyar haderőnek belső rendfenntartó szerepet szántak (35 ezer főben korlátozták)

Hazánk katonailag kiszolgáltatottá vált

  1. Trianon hatásai

Lélektani hatások:

Mivel a Szent Istváni magyar állam elveszítette ezer éven át birtokolt területének 2/3 részét a nemzeti önállóság nem sikerélményként, hanem kudarcként, nemzeti tragédiaként tudatosult.

  1. június 4. a békeszerződés aláírása nemzeti gyásznap
  • A nemzeti lobogó félárbócon volt
  • A magyar hiszekegy → az oktatásban

Politikai hatások:

A béke felülvizsgálatának (revízíójának) igénye általános volt

         ↙                                                 ↓                                         ↘

Békés revízió              csak a béke igazságtalanságainak              teljes revízió

                                     korrigálása, magyarlakta

                                     területek visszacsatolása

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük