Történelem érettségi

Forradalom és válság Magyarországon – Őszirózsás forradalom

  1. Nehéz helyzetbe került ország

Mo. számára a kilátások kedvezőtlenek voltak az antant a nemzetiségi törekvések mellé állt 

A nemzetiségi vezetők a nemzeti álmok megvalósítását, a saját ország gyarapítását ígérték.

Ezzel szemben a magyar vezetés a háborús szenvedésekért kárpótlást nem ígérhetett.

Miközben a magyar elit kezéből kicsúszni látszott az irányítás, a nemzetiségi vezetők egyre határozottabban irányították az eseményeket. 

Segítette őket, hogy az anyaországaik az antant szövetségesei voltak. 

A bolgár kapituláció után délről franciák és szerb hadseregek közeledtek. Keleten a románok álltak készenlétben Mo. elfoglalására.

  1. Az őszirózsás forradalom
  2. október 25-én megalakult ellenzéki erőkből (Függetlenségi és 48-as Párt – Károlyi Mihály, Országos Polgári Radikális Párt – Jászi Oszkár, MSZDP) a Magyar Nemzeti Tanács, vezetője Károlyi Mihály.

A Nemzeti Tanács programja: 

  • A háború azonnali befejezése
  • Demokratikus jogok (pl. választójog) kiterjesztése
  • Földreform

1918 október 31-én győzött az őszirózsás forradalom. 

Károlyi Mihályt kinevezte József főherceg miniszterelnöknek.

III. A Károlyi-kormány 

Belpolitikája:

Első intézkedései a köztársaság kikiáltása, a polgári szabadságjogok kiterjesztése.

Bevezették az általános választójogot. (férfiak 21, a nők 24 éves koruktól választhattak).

Az országot hivatalosan Magyar Népköztársaságnak nevezték. 

Az ellátás javításában nem sikerült eredményeket elérnie a kormánynak, ezért csökkent a népszerűsége.

A megkésve kiadott földosztásról szóló törvények nem jutottak érvényre.

Külpolitikája:

A háborús vereségek következményeinek a megoldását az antant elvárásainak megfelelő politikában és a nemzetiségieknek nyújtandó széles körű autonómia biztosításában látta a kormány.

Az antant tartva a bolsevik forradalom elterjedésétől nem a széles demokráciát, hanem a bolsevizmust feltartóztatni képes államot részesítette előnyben. 

Károlyi nem ismerte fel, hogy a béketárgyalásokra az antant szövetségeseként a szerb, a cseh és a román állam kész helyzetet akarnak teremteni.

Az 1918. november 3.-i padovai fegyverszünet nem tért ki Mo-ra, ezért Károlyi Belgrádba utazott, hogy tárgyaljon a feltételek pontosításáról. Itt kiderült, hogy Károlyi nem számíthat támogatásra.

Az országot a Maros vonaláig megszállták az antant erők.

Károlyi nem változtatott politikáján, annak ellenére sem, hogy a szerbek, a románok és a csehek is hódító szándékkal vonulnak be a magyarországi területekre, az antant jóváhagyásával. 

  1. A területvesztés

A magyar hadsereg újjászervezésére, megerősítésére nem tett hatékony lépéseket a Károlyi-kormány. 

A katonák hajlandóak lettek volna harcolni az ország területi egységéért, de Károlyi kerülte a katonai konfliktusokat, mert nem akart szembe kerülni az antanttal.

A régi tisztekkel nem akart együttműködni a kormány.

Az antant újabb és újabb területek elszakítását hagyta jóvá. 

Masaryk kérésére az antant jegyzékben szólította fel Mo.-t a Felvidék és a Kisalföld északi részének átadására. 

A román nemzetiségi vezetők kimondták egész Erdély csatlakozását Romániához, Gyulafehérváron.

Károlyi megkésve elfogadta az ellenállás gondolatát, a védelem megszervezésének szükségességét. De már késő volt, mert nem állt rendelkezésre katonai erő. 

A külpolitikai kudarcok aláásták Károlyi és a polgári berendezkedés tekintélyét az országban. 

A kormány eredménytelen külpolitikája hozzájárult a demokrácia helyett a mindenre megoldást ígérő bolsevik típusú diktatúra utáni vágyakozást.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük