Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Ismertesse 1945 és 1949 között az egypártrendszer megszületésének fontosabb állomásait!

Magyarázza meg, hogy a belpolitikai és külpolitikai viszonyok miként kedveztek a hatalom kisajátításában a kisebbségben levő Magyar Kommunista Pártnak!

Vázlat:

1. Az egypártrendszer megszületésének fontosabb állomásai:

  • Jaltai konferencia: érdekszféra-felosztása

  • 1944-45: Magyarország megszállása

  • A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) hátrahagyása

  • 1947: Párizsi béke, a SZEB kivonul, a Szovjetunió marad

  • Szovjet-nyugati ellentét (Churchill Fulton-i beszéde; Truman-elv ; Marshall-segély visszautasítása)

  • 1947: kékcédulás választások

  • Teljes átalakítás a szovjet ideológia szerint (ellenzék, majd minden párt felszámolása, államosítás, szervezetek feloszlatása, ipar erőszakos növelése, stb.)

2. Az események kimenetelének értelmezése: a Magyar Kommunista párt térnyerése a Szovjetunió segítségével

1. A második világháború végén Magyarország a vesztesek oldalán állt. Németország hátvédének tekintette Magyarországot, és amikor a szövetséges seregek átlépték a keleti határokat, azzal párhuzamosan Budapesten dúlt a nyilas terror. Magyarország „felszabadítása” igazából egy újabb megszállás volt. 1945 januárjában a szövetséges nagyhatalmak (USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió) Jaltánál felosztották az érdekszférákat, itt volt Európa kettéosztásának kiindulópontja. A kettéosztás nagyjából a Curzon-vonal mentén történt, így Magyarország a szovjet érdekszféra része lett.

1944. december 2-án alakult Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, tagjai: Független Kisgazdapárt (FKgP), Magyar Kommunista Párt (MKP), Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP). December 21-én létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és másnap az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Moszkvában előkészített lista alapján. December 28-án megküldték a hadüzenetet Németországnak, és 1945 január 20-án Moszkvában aláírták a fegyverszüneti egyezményt, ahol a Trianoni határok visszaállítására és 300 millió dollár jóvátétel fizetésére kötelezték Magyarországot.

A fegyverszüneti egyezmény betartására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felügyelt, ami elvileg a három szövetséges nagyhatalom képviselőiből állt volna, de gyakorlatilag Magyarország szovjet felügyelet alá került. Ellenőrzése volt a pártok és intézmények fölött, a kormány is köteles volt az utasításait betartani. 1945-46-ban a nemzeti jövedelem 30%-a a Szovjetunióhoz került. A háborús bűnösöket népbíróság elé állították. Az Ideiglenes Kormány egyik programja a földosztás volt. Két irányzat alakult ki, a kevesebb embernek több földet (ez a SZDP irányzata) és a több embernek kevesebb földet (ezt a MKP és a Szovjetunió szorgalmazta); az utóbbi valósult meg, ebből viszont nem lehetett rendesen megélni. A SZEB szorgalmazására választásokat tartottak, én minden eszközzel a kommunistáknak kedveztek, a többséget mégis a FKgP nyerte el, a négy nagy párt lett kormánypárt. A kommunisták mégis több fontos posztot szereztek meg, mint ami a szavazati arányukból következett volna. A belügyi tárca is az övék lett, a gazdaság fölött is ellenőrzést szereztek (Gazdasági Főtanács). A miniszterelnök Tildy Zoltán (FKgP) lett, az államforma köztársaság. 1946. február 1-én Tildy-t köztársasági elnökké tették, a miniszterelnök Nagy Ferenc lett.

Közben nemzetközi ellentét alakult ki Szovjetunió és a nyugat között, ami fegyverkezési versenybe, hidegháborúba torkollt. Az Egyesült Államok a Truman-elv szerint a szovjetek feltartóztatására törekszik, de az érdekszférákat nem bolygatják, a Nyugat sorsára hagyta a kelet-európai országokat. A vesztes államok talpraállitására szánt Marshall-segély Magyarországnak is jól jött volna, de a szovjetek visszautasították.

Magyarországon a kisgazdák próbáltak javítani a helyzeten, de a kommunisták keresztbe tettek nekik. Az egyes országok kommunista pártjainak már bevett módszerük volt arra, hogyan kell elbánni a többi párttal. Ezeket az eszközöket nálunk is alkalmazták. 1946. március 5-én kommunista kezdeményezésre megalakult a Baloldali Blokk (MKP, SZDP, NPP), akik védték a földreformot, és tulajdonképp azt tették, amit a kommunisták akartak. Minden pártban akadtak úgynevezett kriptokommunisták, akiknek az volt a feladata, hogy az adott párton belül, ahova beépültek, feszültséget, ellentéteket keltsenek. Ez hozzá tartozott a felszeletelés politikájához (vagyis: Oszd meg, és uralkodj!). A kisgazdák pedig engedményeket tettek, mert féltek, hogy a szovjet katonai csapatok különben nem vonulnak ki.

1946. július 4-én Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatta a Magyar Cserkész Szövetséget, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületét (KALOT) és összesen 1500 társadalmi egyesületet és egyházi ifjúsági szervezetet. Ennek célja az volt, hogy meggátoljanak minden olyan tevékenységet, ami nem a szovjet ideológiát követte. Ezzel megsemmisítették a demokrácia alapegységeit, a civil társadalom szervezeteit. A kollektív büntetés elvén megindult a németek kitelepítése is.

1947. február 10-én a Párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, valamint Csehszlovákia a Duna felénk eső oldalán három falut megkapott, így néhány kilométeres szakaszon csak az övé lett a folyó. Mindemellett Magyarország szuverenitása se állt helyre, mert a megszállott Ausztria miatt Szovjetunió „tetszőleges” létszámú haderőt tarthatott itt. Volt kísérlet a kommunisták visszaszorítására, Nagy Ferenc próbált a nyugattól is segítséget kérni, de nem kapott. Ekkor azonban megkezdődtek az első koncepciós perek, koholt vádakkal, ami ismét a kommunistáknak kedvezett. A felszeletelő politika miatt a FKgP több, kisebb pártra szakadt, Nagy Ferencet pedig lemondatták zsarolással, fenyegetéssel, amíg Svájcban volt távol (nem is tért haza). 1947. február 25-én a KGB elhurcolta Kovács Bélát, az országgyűlés elnökét, ez a kommunizmus áldozatainak emléknapja.

Ekkor következett a kékcédulás választás néven elhíresült eset. A választást erőszakosan előrehozták. A szavazáson három olyan új párt vett részt, akinek szavazói korábban a FKgP-re szavaztak. A kék cédulákat azoknak lehetett adni, akik valahol máshol akartak szavazni, mint ahova be voltak jelentve. A kommunisták ilyen kék cédulákkal egy csomó helyen szavaztak. Így is csak 22%-ot sikerült szerezniük, de ezzel már győztek.

Ezután a SZDP-t beolvasztották, államosították a nagyvállalatokat, és kiszorítottak a politikából minden jelentős, demokráciát képviselő politikust. 1948-ban lemondatták Tildy Zoltánt, és 1949-ben megrendezték az első „egypárti választást”. A parlament elfogadta az új, szovjet típusú alkotmányt. A parasztokat kolhozosították, vagyis szövetkezetekbe tömörítették, az egyház életét ellehetetlenítették, megszűnt a demokratikus jogrend. A gazdaságok tönkrementek, a termés is rossz volt, ezek az évek voltak a diktatúra mélypontja.

2. A Magyar Kommunista párt térnyerése nem valósulhatott volna meg, ha Magyarország független állam lett volna a háború után, térnyerésük egyértelműen csak a Szovjetuniónak volt köszönhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük