I. Trónutódlás
- Magyarországon viszont a királyi hatalom meggyengült Mátyás halála (1490) után.
- A rendek feltételekhez kötötték Jagelló Ulászló „Dobzse László” (1490-1516) megválasztását (nem szed rendkívüli hadiadót, saját költségén védi meg az országot, a rendekkel együtt kormányoz.
- a királyi birtokok területe tovább csökkent, a királyi jövedelmek csökkentek nem volt elegendő a végvárvonal fenntartásához, így a várak állapota romlott.
- A zsoldos haderő felbomlott nem volt pénz a fekete sereg fenntartásához. (Kinizsi Pálnak kell szétvernie)
- 1505 rákosi végzés: kimondták, hogy csak magyar születésű királyt emelnek a trónra ezután. (Szapolyai vezeti és rendek mögötte sorakoznak fel)
- II. Ulászló a Habsburgokhoz közeledett, és Miksától várt támaszt, ez azonban a nemesség ellenállását váltotta ki.
- Fia II. Lajos szintén szembefordult a rendekkel. A királyi reformtervek megbuktak, és miközben a király a belviszályokkal volt elfoglalva Szulejmán hadai megindultak Magyarország belseje felé.
II. Dózsa György féle parasztháború
- Problémás volt a jobbágyság helyzete is. Mátyás uralkodása alatt is sok teher hárult a jobbágyokra, ám a Jagelló-korban tovább romlott a helyzetük.
- Szigorították a jobbágyok szabad költözését.
- A mezővárosok esetében eltörölték az egyösszegű adózást, helyette személyenkénti adózást vezettek be.
- Korlátozták a jobbágyok halászati, vadászati jogait.
- A rendelkezések eredménye a jobbágyság lassú tönkremenetele lett: többen elveszítették földjüket, zsellérekké váltak. Emellett pedig az elégedetlenség is nőtt a jobbágyság körében. Ez is közrejátszott abban, hogy 1514-ben parasztfelkelés tört ki Dózsa György vezetésével.
- Egy mindössze néhány hónapig tartó (1514. április – július), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
- Bakócz Tamás szervezte meg a keresztes hadat a török ellen fővezér: Dózsa György
- Tagjai: jobbágyok + régi fekete sereg zsoldosai
- Török helyett magyar bárókat öltek meg, illetve lángba borították az országot szinte
- Megtorlás nagy brutális volt
III. II. Lajos uralkodása (1516-1526)
- II. Ulászló 1516-ban hunyt el, utóda akkor 10 éves fia, II. Lajos lett. bábként kezelték.
- A törökökkel nagyjából Mátyás uralkodásának utolsó évei óta nem volt komoly baja a Jagellóknak.
- Mátyás 1483-ban kötött békét a törökökkel, amelyet időről-időre meghosszabbítottak. Kisebb határ menti csetepatékat leszámítva nagy összetűzés évtizedekig nem is volt.
- 1520-ban került a Török Birodalom élére II. Szulejmán. A szultán ajánlatot tett a béke meghosszabbítására II. Lajosnak, a magyar uralkodó azonban ezt visszautasította.
- Oka
- II. Lajos házassága révén (Habsburg Mária) a Habsburg-családdal rokonságba került. Bízott a Habsburg támogatásba.
- De a Habsburgok Franciákkal csatáztak 1520-ban
- Oka
IV. Mohácsi vész
- Előzmények
- Szulejmán a béke visszautasítását követően 1521-ben hadjáratot indít a Magyar Királyság ellen. legsúlyosabb vesztesége Nándorfehérvár
- Nincs magyar hadsereg.
- Királyi hatalom meggyengült.
- Belpolitikai zűrzavar.
- A vész
- 1523-tól a védelem megszervezése a Kalocsai Pál feladata volt (Kalocsai érsek)
- Újabb török támadás 1526-ban királyi parancsra a jobbágyokat fel kellett fegyverezni (csak 25.000 fős)
- II. Lajos és Tomori Pál seregei 1526 augusztus 29-én ütköztek meg a mohácsi síkságon a 60 ezres hatalmas török sereggel.
- Menekülés során meghalt a király (belefulladt a Csele patakba)
- Győztes csatát követően Szulejmán bevonul a vereség hírére kiürített Budára, de ekkor még nem foglalja el tartósan. Októberben a törökök kivonultak az országból.
- Következményei
- Az ország védelme gyakorlatilag összeroppant, csak idő kérdése volt a törökök újabb hadjárata
- A király halála miatt trónharcok kezdődnek, melyek eredménye a középkori Magyar Királyság felbomlása lesz: előbb 2, majd 3 részre szakad az ország
- Kettős királyság
- 1526. novemberében a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János
- 1526. decemberében azonban a Habsburg-párti főurak Pozsonyban másik királyt választottak Habsburg I. Ferdinándot, akinek bátyja a nagyhatalmú V. Károly volt (jogalapja az 1506-os Habsburg-Jagelló házassági szerződés volt)
- A kettős királyválasztás trónviszályt szült: Magyarország mindkét királya külföldi segítséggel próbálta megszilárdítani hatalmát. I. Ferdinánd bátyját, V. Károlyt hívta segítségül, 1527-ben meg is szerezte Budát, Szapolyai királysága az ország keleti részére szorult vissza.
- Szapolyai ellenben Szulejmánnal kötött egyezséget, hogy támogatja őt Ferdinánd ellen.
- 1529-ben az ország két részre szakadt
- Nyomában Ferdinánd visszavette a várakat, az Észak- Dunántúl az ő kezébe került, míg az ország többi részét Szapolyai uralta.
- 1538-ban megkötötték a váradi egyezményt, melyben elismerik egymás hatalmát. Megállapodtak abban is, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd örökli az országot. DE egyik fél sem tartotta be
- 1540-ben meghalt Szapolyai, de híveit megkérték, hogy fiát támogassák.
- OGY. elismerte királynak a csecsemőt.
- II. János gyámja Fráter György.
V. Az ország három részre szakad
- 1541-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. Szapolyai János a törököktől kért segítséget
- Török elfoglalta Budát 1541. aug. 29-án az ország három részre szakadt
- A királyi Magyarország
- Dunántúl nagy része és a Felvidék, valamint Horvátország és Szlavónia területe
- A Habsburg-dinasztia uralma alatt áll Magyarország ezen része tehát perszonálunióba kerül a Habsburg Birodalom többi részével
- A Török Hódoltság
- Az ország középső területei, a Török Birodalom része D-Dunántúl, Duna-Tisza köze, alföldi régiók Közigazgatását török mintára szervezik meg: vilajetekre oszlik, melyek élén a pasa áll
- Az Erdélyi Fejedelemség
- 1541 előtt Erdély nem volt önálló állam, a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt.
- 1526-tól Szapolyai királyságának része volt, a három részre szakadás után Szulejmán meghagyta a terület önállóságát János Zsigmondnak.