Történelem érettségi

Mohácsi vész és az ország három részre szakadása

I. Trónutódlás

  • Magyarországon viszont a királyi hatalom meggyengült Mátyás halála (1490) után.
  • A rendek feltételekhez kötötték Jagelló Ulászló „Dobzse László” (1490-1516) megválasztását (nem szed rendkívüli hadiadót, saját költségén védi meg az országot, a rendekkel együtt kormányoz.
  • a királyi birtokok területe tovább csökkent, a királyi jövedelmek csökkentek nem volt elegendő a végvárvonal fenntartásához, így a várak állapota romlott.
  • A zsoldos haderő felbomlott nem volt pénz a fekete sereg fenntartásához. (Kinizsi Pálnak kell szétvernie)
  • 1505 rákosi végzés: kimondták, hogy csak magyar születésű királyt emelnek a trónra ezután. (Szapolyai vezeti és rendek mögötte sorakoznak fel)
  • II. Ulászló a Habsburgokhoz közeledett, és Miksától várt támaszt, ez azonban a nemesség ellenállását váltotta ki.
  • Fia II. Lajos szintén szembefordult a rendekkel. A királyi reformtervek megbuktak, és miközben a király a belviszályokkal volt elfoglalva Szulejmán hadai megindultak Magyarország belseje felé.

II. Dózsa György féle parasztháború

  • Problémás volt a jobbágyság helyzete is. Mátyás uralkodása alatt is sok teher hárult a jobbágyokra, ám a Jagelló-korban tovább romlott a helyzetük.
    • Szigorították a jobbágyok szabad költözését.
    • A mezővárosok esetében eltörölték az egyösszegű adózást, helyette személyenkénti adózást vezettek be.
    • Korlátozták a jobbágyok halászati, vadászati jogait.
  • A rendelkezések eredménye a jobbágyság lassú tönkremenetele lett: többen elveszítették földjüket, zsellérekké váltak. Emellett pedig az elégedetlenség is nőtt a jobbágyság körében. Ez is közrejátszott abban, hogy 1514-ben parasztfelkelés tört ki Dózsa György vezetésével.
  • Egy mindössze néhány hónapig tartó (1514. április – július), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
  • Bakócz Tamás szervezte meg a keresztes hadat a török ellen fővezér: Dózsa György
  • Tagjai: jobbágyok + régi fekete sereg zsoldosai
  • Török helyett magyar bárókat öltek meg, illetve lángba borították az országot szinte
  • Megtorlás nagy brutális volt

III. II. Lajos uralkodása (1516-1526)

  • II. Ulászló 1516-ban hunyt el, utóda akkor 10 éves fia, II. Lajos lett. bábként kezelték.
  • A törökökkel nagyjából Mátyás uralkodásának utolsó évei óta nem volt komoly baja a Jagellóknak.
  • Mátyás 1483-ban kötött békét a törökökkel, amelyet időről-időre meghosszabbítottak. Kisebb határ menti csetepatékat leszámítva nagy összetűzés évtizedekig nem is volt.
  • 1520-ban került a Török Birodalom élére II. Szulejmán. A szultán ajánlatot tett a béke meghosszabbítására II. Lajosnak, a magyar uralkodó azonban ezt visszautasította.
    • Oka
      • II. Lajos házassága révén (Habsburg Mária) a Habsburg-családdal rokonságba került. Bízott a Habsburg támogatásba.
      • De a Habsburgok Franciákkal csatáztak 1520-ban

IV. Mohácsi vész

  • Előzmények
    • Szulejmán a béke visszautasítását követően 1521-ben hadjáratot indít a Magyar Királyság ellen. legsúlyosabb vesztesége Nándorfehérvár
    • Nincs magyar hadsereg.
    • Királyi hatalom meggyengült.
    • Belpolitikai zűrzavar.
  • A vész
    • 1523-tól a védelem megszervezése a Kalocsai Pál feladata volt (Kalocsai érsek)
    • Újabb török támadás 1526-ban királyi parancsra a jobbágyokat fel kellett fegyverezni (csak 25.000 fős)
    • II. Lajos és Tomori Pál seregei 1526 augusztus 29-én ütköztek meg a mohácsi síkságon a 60 ezres hatalmas török sereggel.
    • Menekülés során meghalt a király (belefulladt a Csele patakba)
    • Győztes csatát követően Szulejmán bevonul a vereség hírére kiürített Budára, de ekkor még nem foglalja el tartósan. Októberben a törökök kivonultak az országból.
  • Következményei
    • Az ország védelme gyakorlatilag összeroppant, csak idő kérdése volt a törökök újabb hadjárata
    • A király halála miatt trónharcok kezdődnek, melyek eredménye a középkori Magyar Királyság felbomlása lesz: előbb 2, majd 3 részre szakad az ország
    • Kettős királyság
      • 1526. novemberében a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János
      • 1526. decemberében azonban a Habsburg-párti főurak Pozsonyban másik királyt választottak Habsburg I. Ferdinándot, akinek bátyja a nagyhatalmú V. Károly volt (jogalapja az 1506-os Habsburg-Jagelló házassági szerződés volt)
      • A kettős királyválasztás trónviszályt szült: Magyarország mindkét királya külföldi segítséggel próbálta megszilárdítani hatalmát. I. Ferdinánd bátyját, V. Károlyt hívta segítségül, 1527-ben meg is szerezte Budát, Szapolyai királysága az ország keleti részére szorult vissza.
      • Szapolyai ellenben Szulejmánnal kötött egyezséget, hogy támogatja őt Ferdinánd ellen.
      • 1529-ben az ország két részre szakadt
        • Nyomában Ferdinánd visszavette a várakat, az Észak- Dunántúl az ő kezébe került, míg az ország többi részét Szapolyai uralta.
      • 1538-ban megkötötték a váradi egyezményt, melyben elismerik egymás hatalmát. Megállapodtak abban is, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd örökli az országot. DE egyik fél sem tartotta be
      • 1540-ben meghalt Szapolyai, de híveit megkérték, hogy fiát támogassák.
        • OGY. elismerte királynak a csecsemőt.
        • II. János gyámja Fráter György.

V. Az ország három részre szakad

  • 1541-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. Szapolyai János a törököktől kért segítséget
  • Török elfoglalta Budát 1541. aug. 29-án az ország három részre szakadt

 

  • A királyi Magyarország
    • Dunántúl nagy része és a Felvidék, valamint Horvátország és Szlavónia területe
    • A Habsburg-dinasztia uralma alatt áll Magyarország ezen része tehát perszonálunióba kerül a Habsburg Birodalom többi részével
  • A Török Hódoltság
    • Az ország középső területei, a Török Birodalom része D-Dunántúl, Duna-Tisza köze, alföldi régiók Közigazgatását török mintára szervezik meg: vilajetekre oszlik, melyek élén a pasa áll
  • Az Erdélyi Fejedelemség
    • 1541 előtt Erdély nem volt önálló állam, a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt.
    • 1526-tól Szapolyai királyságának része volt, a három részre szakadás után Szulejmán meghagyta a terület önállóságát János Zsigmondnak.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük