Mohácsi vész és az ország három részre szakadása

I. Trónutódlás

• Magyarországon viszont a királyi hatalom meggyengült Mátyás halála (1490) után.
• A rendek feltételekhez kötötték Jagelló Ulászló „Dobzse László” (1490-1516) megválasztását (nem szed rendkívüli hadiadót, saját költségén védi meg az országot, a rendekkel együtt kormányoz.
• a királyi birtokok területe tovább csökkent, a királyi jövedelmek csökkentek  nem volt elegendő a végvárvonal fenntartásához, így a várak állapota romlott.
• A zsoldos haderő felbomlott  nem volt pénz a fekete sereg fenntartásához. (Kinizsi Pálnak kell szétvernie)
• 1505 rákosi végzés: kimondták, hogy csak magyar születésű királyt emelnek a trónra ezután. (Szapolyai vezeti és rendek mögötte sorakoznak fel)
• II. Ulászló a Habsburgokhoz közeledett, és Miksától várt támaszt, ez azonban a nemesség ellenállását váltotta ki.
• Fia II. Lajos szintén szembefordult a rendekkel. A királyi reformtervek megbuktak, és miközben a király a belviszályokkal volt elfoglalva Szulejmán hadai megindultak Magyarország belseje felé.

II. Dózsa György féle parasztháború

• Problémás volt a jobbágyság helyzete is. Mátyás uralkodása alatt is sok teher hárult a jobbágyokra, ám a Jagelló-korban tovább romlott a helyzetük.
  • Szigorították a jobbágyok szabad költözését.
  • A mezővárosok esetében eltörölték az egyösszegű adózást, helyette személyenkénti adózást vezettek be.
  • Korlátozták a jobbágyok halászati, vadászati jogait.
• A rendelkezések eredménye a jobbágyság lassú tönkremenetele lett: többen elveszítették földjüket, zsellérekké váltak. Emellett pedig az elégedetlenség is nőtt a jobbágyság körében. Ez is közrejátszott abban, hogy 1514-ben parasztfelkelés tört ki Dózsa György vezetésével.
• Egy mindössze néhány hónapig tartó (1514. április – július), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
• Bakócz Tamás szervezte meg a keresztes hadat a török ellen  fővezér: Dózsa György
• Tagjai: jobbágyok + régi fekete sereg zsoldosai
• Török helyett magyar bárókat öltek meg, illetve lángba borították az országot szinte
• Megtorlás nagy brutális volt

III. II. Lajos uralkodása (1516-1526)

• II. Ulászló 1516-ban hunyt el, utóda akkor 10 éves fia, II. Lajos lett.  bábként kezelték.
• A törökökkel nagyjából Mátyás uralkodásának utolsó évei óta nem volt komoly baja a Jagellóknak.
• Mátyás 1483-ban kötött békét a törökökkel, amelyet időről-időre meghosszabbítottak. Kisebb határ menti csetepatékat leszámítva nagy összetűzés évtizedekig nem is volt.
• 1520-ban került a Török Birodalom élére II. Szulejmán. A szultán ajánlatot tett a béke meghosszabbítására II. Lajosnak, a magyar uralkodó azonban ezt visszautasította.
  • Oka
    • II. Lajos házassága révén (Habsburg Mária) a Habsburg-családdal rokonságba került.  Bízott a Habsburg támogatásba.
    • De a Habsburgok Franciákkal csatáztak 1520-ban

IV. Mohácsi vész

• Előzmények
  • Szulejmán a béke visszautasítását követően 1521-ben hadjáratot indít a Magyar Királyság ellen.  legsúlyosabb vesztesége Nándorfehérvár
  • Nincs magyar hadsereg.
  • Királyi hatalom meggyengült.
  • Belpolitikai zűrzavar.
• A vész
  • 1523-tól a védelem megszervezése a Kalocsai Pál feladata volt (Kalocsai érsek)
  • Újabb török támadás 1526-ban  királyi parancsra a jobbágyokat fel kellett fegyverezni (csak 25.000 fős)
  • II. Lajos és Tomori Pál seregei 1526 augusztus 29-én ütköztek meg a mohácsi síkságon a 60 ezres hatalmas török sereggel.
  • Menekülés során meghalt a király (belefulladt a Csele patakba)
  • Győztes csatát követően Szulejmán bevonul a vereség hírére kiürített Budára, de ekkor még nem foglalja el tartósan. Októberben a törökök kivonultak az országból.
• Következményei
  • Az ország védelme gyakorlatilag összeroppant, csak idő kérdése volt a törökök újabb hadjárata
  • A király halála miatt trónharcok kezdődnek, melyek eredménye a középkori Magyar Királyság felbomlása lesz: előbb 2, majd 3 részre szakad az ország
  • Kettős királyság
    • 1526. novemberében a székesfehérvári országgyűlés  Szapolyai János
    • 1526. decemberében azonban a Habsburg-párti főurak Pozsonyban másik királyt választottak  Habsburg I. Ferdinándot, akinek bátyja a nagyhatalmú V. Károly volt (jogalapja az 1506-os Habsburg-Jagelló házassági szerződés volt)
    • A kettős királyválasztás trónviszályt szült: Magyarország mindkét királya külföldi segítséggel próbálta megszilárdítani hatalmát. I. Ferdinánd bátyját, V. Károlyt hívta segítségül, 1527-ben meg is szerezte Budát, Szapolyai királysága az ország keleti részére szorult vissza.
    • Szapolyai ellenben Szulejmánnal kötött egyezséget, hogy támogatja őt Ferdinánd ellen.
    • 1529-ben az ország két részre szakadt
      • Nyomában Ferdinánd visszavette a várakat, az Észak- Dunántúl az ő kezébe került, míg az ország többi részét Szapolyai uralta.
    • 1538-ban megkötötték a váradi egyezményt, melyben elismerik egymás hatalmát. Megállapodtak abban is, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd örökli az országot.  DE egyik fél sem tartotta be
    • 1540-ben meghalt Szapolyai, de híveit megkérték, hogy fiát támogassák.
      • OGY. elismerte királynak a csecsemőt.
      • II. János gyámja Fráter György.

V. Az ország három részre szakad

• 1541-ben Ferdinánd Buda ellen vonult.  Szapolyai János a törököktől kért segítséget
• Török elfoglalta Budát 1541. aug. 29-án  az ország három részre szakadt

 

• A királyi Magyarország
  • Dunántúl nagy része és a Felvidék, valamint Horvátország és Szlavónia területe
  • A Habsburg-dinasztia uralma alatt áll Magyarország ezen része tehát perszonálunióba kerül a Habsburg Birodalom többi részével
• A Török Hódoltság
  • Az ország középső területei, a Török Birodalom része D-Dunántúl, Duna-Tisza köze, alföldi régiók Közigazgatását török mintára szervezik meg: vilajetekre oszlik, melyek élén a pasa áll
• Az Erdélyi Fejedelemség
  • 1541 előtt Erdély nem volt önálló állam, a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt.
  • 1526-tól Szapolyai királyságának része volt, a három részre szakadás után Szulejmán meghagyta a terület önállóságát János Zsigmondnak.