I. II. Rákóczi Ferenc családja, háttere
- II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
- Apja: I. Rákóczi Ferenc Kelet – magyarországi főnemesi család leszármazottja.
- Anyja: Zrínyi Ilona Nyugat – magyarországi nemesi család (Frangepán)
- Anyja összeházasodik Thököly Imrével kuruc neveltetés (Habsburg ellenes)
II. Előzmények
- A törökök kiűzése után a Habsburg kormányzat Magyarország visszafoglalt területeit saját szerzeményének tekintette.
- A magyar főurak megkérdezése nélkül döntöttek az ország dolgairól,
- Erdélyt külön tartományként kezelték,
- Hamis felségárulási pereket indítottak a gazdag földbirtokosok ellen,
- Súlyos adókkal sújtották a jobbágyokat 1697-ben lázadást eredményezett Tokaj-hegyalján. (A császári csapatok leverik)
- Ezt a lázadást Bercsényi Miklós (felvidéki főnemes) szervezte.
- Ezek után Bercsényi Miklós elkezdi szervezni II. Rákóczi Ferenccel a Habsburgok elleni szervezkedést
- Rákóczi látta, hogy külföldi segítség nélkül nem fog menni Kapcsolatot keresett a franciákkal, azonban XIV. Lajosnak írt levelét még magyar földön elfogták az osztrák kémek. börtönbe zárták 1701-ben felesége megszöktette majd Lengyelországba menekültek.
- A spanyol örökösödési háború következtében a császári sereget szinte teljesen kivonták az országból.
- 1701-1714: két jelentkező volt
- Anjou Fülöp és Habsburg Károly
- Csatával akarták ki vívni a trónt, de 1703-tól ausztriai erő ketté oszlik Ausztria elveszti a spanyolt trónt
- 1703-ban Rákóczi elfogadta a lengyelországi Brezánba érkező felső-Tisza-vidéki lázadó nép követeinek (Esze Tamás, Kis Albert) ajánlatát, és a mozgalom élére állt.
III. Rákóczi-szabadságharc
- A szabadságharc sikerei
- Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a breznai kiáltványt, melyben felsorolja a felkelés okait és céljait nem érvényes sem a szabad királyválasztás, sem az ellenállási záradék), az adóztatást, az Udvari Tanács mindenhatóságát, azt, hogy az országot idegen katonák irányítják, valamint a megalázó karlócai békét.
- Zászlókat küldött a felkelőknek (Felirata: Cum Deo pro patria et libertate – „Istennel a hazáért és szabadságért”).
- Vetési pátenst: melyben a hadba lépő katonáknak és közvetlen családtagjaiknak az állami és földesúri szolgáltatások alóli mentességet ígért.
- Egyúttal tiltotta a nemesség, a kastélyok, a templomok elleni fellépéseket.
- Gyulai kiáltványban megnyugtatta a nemességet is: a szokatlan jogokhoz jutott parasztok esetleges bűntettei ellen szigorúan fog fellépni, a fosztogatók komoly büntetésekre számíthatnak.
- Ezért gyorsan nőtt a felkelők tábora.
- 1704 elejéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét és a Felvidéket,
- 1705-ben megszerezték a Dunántúlt is.
- Erdélyben a gyulafehérvári országgyűlés 1704 nyarán választotta fejedelmévé Rákóczit, melynek azért volt jelentősége, mert innentől egy elvben független állam élén állva már tárgyalásokat kezdeményezhetett a külföldi hatalmakkal az esetleges katonai támogatás ügyében.
- A szécsényi országgyűlés (1705): A magyarországi rendek 1705-ben szövetséget kötöttek (rendi konföderáció), és Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották.
- a fejedelem mellé 24 tagú szenátusát állítottak köznemesekből, akik szakosodva készítették elő a fejedelem döntéseit,
- Gazdasági Tanács jött létre a kincstár és a hadellátás irányítására.
- Törvénybe foglalták a szabad vallásgyakorlást.
- A szabadságharc hanyatlása
- Bár 1704-ben valóban úgy tűnt, a szabadságharc eredményes lehet, azonban a kuruc törekvések sorsa alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el. A franciák 1704-es höchstadti veresége után a reális cél már csak a rendi jogok biztosítása lehetett.
- A francia pénzügyi segítség fokozatosan megszűnt,
- Császári csapatok érkeztek az országba, amely katonai vereségekhez vezetett:
- 1707 zsibói csata (Erdély elvesztését okozta)
- 1708 trencséni csata (döntő vereség)
- a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.
- Ellentétek alakultak ki a megoldatlan problémák miatt:
- nem teljesültek a jobbágyoknak tett ígéretek kiújult a jobbágy-nemes ellentét tömegesen hagyták el az elhúzódó háborút a jobbágykatonák.
- A válságot újabb országgyűlések összehívásával próbálták megoldani:
- 1707 Ónod
- Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását,
- Kikiáltották a Magyarország függetlenségét,
- A nemességet is adófizetésre kötelezték.
- 1708 Sárospatak
- A törvénybe iktatták a tovább harcoló jobbágyok adómentességét (a földesúri terhek alól)
- A szabadságharc bukása
- A trencséni vereség (1708) után a szabadságharc elbukott. Okai:
- Az I. Péter cár által ígért katonai segítség elmaradt,
- A francia segélypénzek megszűntek.
- Gazdaságilag összeomlott:
- Értéktelenné vált Rákóczi pénze, a libertás
- Pestisjárvány irtotta a lakosságot, ezért visszaesett a termelés
- Katonai téren a császári csapatok fölénybe kerültek:
- A kuruc hadsereg tisztikara képzetlen volt (Vak Bottyán elhunyt, Ocskay László és Bezerédi Imre átálltak a császáriakhoz),
- A kuruc katonák belefáradtak a harcokba
- A háború folytatásának feltételei 1711-re megszűntek:
- Rákóczi Lengyelországba ment Péter cárhoz segítségért,
- A magára maradt Károlyi Sándor a küzdelem méltó befejezésére törekedett,
- A császári udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürgető körök (I. József halála, III. Károly vitatott trónra kerülése) magyar főparancsnokot neveztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János személyében.
- 1711. április 30-án Károlyi és Pálffy Szatmáron aláírták a békét:
- Közkegyelmet adtak minden részvevőnek,
- Szabadságharcban résztvevő nemesek visszakapták birtokaikat,
- A magyar törvényeket a Habsburgoknak be kell tartaniuk
- A trencséni vereség (1708) után a szabadságharc elbukott. Okai:
IV. Rákóczi Ferenc sorsa
- A vereséget követően nem tért haza Magyarországra:
- Nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem,
- az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba leghűségesebb kísérőivel (pl. Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen).
- Emigrációban (külföldi száműzetésben) élte le életét a törökországi Rodostóban. Itt érte a halál 1735-ben.
