Történelem érettségi

Rákóczi- szabadságharc okai, főbb eseményei, eredményei

I. II. Rákóczi Ferenc családja, háttere

  • II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
  • Apja: I. Rákóczi Ferenc Kelet – magyarországi főnemesi család leszármazottja.
  • Anyja: Zrínyi Ilona Nyugat – magyarországi nemesi család (Frangepán)
    • Anyja összeházasodik Thököly Imrével kuruc neveltetés (Habsburg ellenes)

II. Előzmények

  • A törökök kiűzése után a Habsburg kormányzat Magyarország visszafoglalt területeit saját szerzeményének tekintette.
    • A magyar főurak megkérdezése nélkül döntöttek az ország dolgairól,
    • Erdélyt külön tartományként kezelték,
    • Hamis felségárulási pereket indítottak a gazdag földbirtokosok ellen,
    • Súlyos adókkal sújtották a jobbágyokat 1697-ben lázadást eredményezett Tokaj-hegyalján. (A császári csapatok leverik)
      • Ezt a lázadást Bercsényi Miklós (felvidéki főnemes) szervezte.
  • Ezek után Bercsényi Miklós elkezdi szervezni II. Rákóczi Ferenccel a Habsburgok elleni szervezkedést
  • Rákóczi látta, hogy külföldi segítség nélkül nem fog menni Kapcsolatot keresett a franciákkal, azonban XIV. Lajosnak írt levelét még magyar földön elfogták az osztrák kémek. börtönbe zárták 1701-ben felesége megszöktette majd Lengyelországba menekültek.
  • A spanyol örökösödési háború következtében a császári sereget szinte teljesen kivonták az országból.
    • 1701-1714: két jelentkező volt
    • Anjou Fülöp és Habsburg Károly
    • Csatával akarták ki vívni a trónt, de 1703-tól ausztriai erő ketté oszlik Ausztria elveszti a spanyolt trónt
  • 1703-ban Rákóczi elfogadta a lengyelországi Brezánba érkező felső-Tisza-vidéki lázadó nép követeinek (Esze Tamás, Kis Albert) ajánlatát, és a mozgalom élére állt.

III. Rákóczi-szabadságharc

  • A szabadságharc sikerei
    • Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a breznai kiáltványt, melyben felsorolja a felkelés okait és céljait nem érvényes sem a szabad királyválasztás, sem az ellenállási záradék), az adóztatást, az Udvari Tanács mindenhatóságát, azt, hogy az országot idegen katonák irányítják, valamint a megalázó karlócai békét.
    • Zászlókat küldött a felkelőknek (Felirata: Cum Deo pro patria et libertate – „Istennel a hazáért és szabadságért”).
    • Vetési pátenst: melyben a hadba lépő katonáknak és közvetlen családtagjaiknak az állami és földesúri szolgáltatások alóli mentességet ígért.
    • Egyúttal tiltotta a nemesség, a kastélyok, a templomok elleni fellépéseket.
    • Gyulai kiáltványban megnyugtatta a nemességet is: a szokatlan jogokhoz jutott parasztok esetleges bűntettei ellen szigorúan fog fellépni, a fosztogatók komoly büntetésekre számíthatnak.
    • Ezért gyorsan nőtt a felkelők tábora.
    • 1704 elejéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét és a Felvidéket,
    • 1705-ben megszerezték a Dunántúlt is.

 

    • Erdélyben a gyulafehérvári országgyűlés 1704 nyarán választotta fejedelmévé Rákóczit, melynek azért volt jelentősége, mert innentől egy elvben független állam élén állva már tárgyalásokat kezdeményezhetett a külföldi hatalmakkal az esetleges katonai támogatás ügyében.
    • A szécsényi országgyűlés (1705): A magyarországi rendek 1705-ben szövetséget kötöttek (rendi konföderáció), és Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották.
      • a fejedelem mellé 24 tagú szenátusát állítottak köznemesekből, akik szakosodva készítették elő a fejedelem döntéseit,
      • Gazdasági Tanács jött létre a kincstár és a hadellátás irányítására.
      • Törvénybe foglalták a szabad vallásgyakorlást.
  • A szabadságharc hanyatlása
    • Bár 1704-ben valóban úgy tűnt, a szabadságharc eredményes lehet, azonban a kuruc törekvések sorsa alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el. A franciák 1704-es höchstadti veresége után a reális cél már csak a rendi jogok biztosítása lehetett.
    • A francia pénzügyi segítség fokozatosan megszűnt,
    • Császári csapatok érkeztek az országba, amely katonai vereségekhez vezetett:
      • 1707 zsibói csata (Erdély elvesztését okozta)
      • 1708 trencséni csata (döntő vereség)
    • a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.
    • Ellentétek alakultak ki a megoldatlan problémák miatt:
      • nem teljesültek a jobbágyoknak tett ígéretek kiújult a jobbágy-nemes ellentét tömegesen hagyták el az elhúzódó háborút a jobbágykatonák.
    • A válságot újabb országgyűlések összehívásával próbálták megoldani:
    • 1707 Ónod
      • Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását,
      • Kikiáltották a Magyarország függetlenségét,
      • A nemességet is adófizetésre kötelezték.
    • 1708 Sárospatak
      • A törvénybe iktatták a tovább harcoló jobbágyok adómentességét (a földesúri terhek alól)
  • A szabadságharc bukása
    • A trencséni vereség (1708) után a szabadságharc elbukott. Okai:
      • Az I. Péter cár által ígért katonai segítség elmaradt,
      • A francia segélypénzek megszűntek.
      • Gazdaságilag összeomlott:
        • Értéktelenné vált Rákóczi pénze, a libertás
        • Pestisjárvány irtotta a lakosságot, ezért visszaesett a termelés
        • Katonai téren a császári csapatok fölénybe kerültek:
      • A kuruc hadsereg tisztikara képzetlen volt (Vak Bottyán elhunyt, Ocskay László és Bezerédi Imre átálltak a császáriakhoz),
      • A kuruc katonák belefáradtak a harcokba
    • A háború folytatásának feltételei 1711-re megszűntek:
      • Rákóczi Lengyelországba ment Péter cárhoz segítségért,
      • A magára maradt Károlyi Sándor a küzdelem méltó befejezésére törekedett,
      • A császári udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürgető körök (I. József halála, III. Károly vitatott trónra kerülése) magyar főparancsnokot neveztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János személyében.
      • 1711. április 30-án Károlyi és Pálffy Szatmáron aláírták a békét:
        • Közkegyelmet adtak minden részvevőnek,
        • Szabadságharcban résztvevő nemesek visszakapták birtokaikat,
        • A magyar törvényeket a Habsburgoknak be kell tartaniuk

IV. Rákóczi Ferenc sorsa

  • A vereséget követően nem tért haza Magyarországra:
    • Nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem,
    • az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba leghűségesebb kísérőivel (pl. Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen).
  • Emigrációban (külföldi száműzetésben) élte le életét a törökországi Rodostóban. Itt érte a halál 1735-ben.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük