A világháborúhoz vezető út:
1938-1941 közötti éveket nevezzük Magyarország háborúba sodródásának. 1938-ban az Anschluss következményeként a kisantant megengedi Magyarországnak, hogy újra fegyverkezzen. Darányi Kálmán beindítja a győri fegyverkezési programot. Magyarországon megerősödik a szélső jobboldal. Ezt mutatja, hogy 1938-ban kiadják az első zsidótörvényt. 1935-ben már Szálasi vezetésével létrejön a Nyilaskeresztes Párt. Darányi után Imrédy lesz a miniszterelnök, aki német orientációt folytatott. 1938. november 2-án az első bécsi döntésben Magyarország visszakapja a Felvidék magyarlakta területét.
1939-ben Teleki Pál lesz a miniszterelnök. Teleki célja a fegyveres semlegesség megőrzése és egyúttal német segítséggel a magyar revíziós törekvések megvalósítása. Ennek a politikának nincs realitása, mert a nyugati hatalmak Hitlernek szabad mozgásteret adnak Közép-Kelet-Európában. Teleki semlegességét bizonyítja, hogy nem engedi át a németeknek a kassai vasútvonalakat. Lengyelország megtámadása után 160 000 katonai és polgári lengyel menekültet fogad be az országba. 1940-ben Jugoszláviával örökbarátsági szerződést köt. A német orientációt bizonyítja, hogy 1939-ben bevezetik a második zsidótörvényt. Magyarország kilép a Népszövetségből, csatlakozik az Antikomitern paktumhoz és 1940-ben a Háromhatalmi egyezményhez. További revíziós sikereink, hogy a magyar csapatok bevonulnak Kárpátaljára és 1940-ben a második bécsi döntésben visszakapjuk Észak-Erdélyt.
1941-ben Hitler felszólítja Magyarországot, hogy engedje át a német csapatokat Jugoszlávia felé. Teleki tudta, hogy ezzel Magyarország belép a második világháborúba és felrúgja a jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződést, így Teleki tehetetlenségében öngyilkos lett. A szélső jobboldali körök a Jugoszlávia elleni hadműveletben lehetőséget láttak a revíziós törekvések megvalósítására. Az új miniszterelnök Bárdossy teljesítette a németek követelését és a magyarok visszakapták Muraközt, Bácskát és a Baranyai-háromszöget.
Magyarország be akart lépni a második világháborúba, mert úgy látták, hogy a német hadsereg Európa legerősebb hadserege és féltek attól, hogy a semlegesség miatt a revízió veszélybe kerül. 1941 júniusában Németország megtámadja a Szovjetuniót. A kassai bombázást a szovjet hadserege fogták, ezért Magyarország 1941 június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak.
Magyarország részvétele a második világháborúban:
1941-ben elfogadják a harmadik zsidótörvényt. 1942-ben Kállai Miklós lesz Magyarország miniszterelnöke. Több háborúellenes tüntetés is zajlik Teleki Pál sírjánál és a Petőfi szobornál. 1942-ben német nyomásra 200 000 magyar katonát és 50 000 munkaszolgálatost vezényeltek a keleti frontra. 1943 januárjában Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedtek a magyarok. A doni katasztrófa okai, hogy Jány Gusztáv vezérkari főnök a végsőkig való kitartásra szólította fel a magyarokat. A németekhez hű tisztikar, a hideg és a rossz felszerelés. Már a doni katasztrófa előtt titkos tárgyalásokba kezd a nyugati hatalmakkal, hogy Magyarország háborúból való kijutást előkészítse. Kállainak ezt a politikáját nevezzük hintapolitikának. A tárgyalások nem vezettek eredményre, de a németek tudomást szereztek róla és megszállták Magyarországot.
Magyarország német megszállása és a kiugrási kísérlet:
Kállai hintapolitikája miatt a németek 1944. március 19-én a Margaréta-terv keretében megszállták Magyarországot. Magyarország katonailag gyenge volt, ezért Horthy az együttműködést választotta. A németek rendelkezésére bocsátotta a magyar közigazgatást és a hadsereget is. Német nyomásra Sztójay Döme lett a miniszterelnök. A zsidókat kötelezte a sárga csillag viselésére és gettóba kényszerítették őket. Mivel 1944. április 16-án állítják fel Kárpátalján az első gyűjtőtábort, ezért a magyar holokauszt emléknapját ezen a napon ünnepeljük. 1944 augusztusában Románia átáll a Szövetségesek oldalára és ez lehetőség ad Hortynak a háborúból való kiugrásra. Horthy leállította a budapesti zsidóság deportálását. 1944. október 15-én Horthy rádióbeszédében bejelentette a fegyverszünetet, de nem adott parancsot a hadseregnek a fegyverletételre. A helyzetet súlyosbította, hogy a németek a kormányzó fiát elrabolták és a kiugrási kísérlet sikertelen maradt. 1944. október 16-án Horthy német nyomásra kinevezi Szálasi Ferencet miniszterelnöknek.
A Nyilas rémuralom:
A nyilasok rémuralma 1944 október 16-tól 1945 áprilisáig tartott. A Nyilaskeresztes Pártot 1935-ben alapította Szálasi Ferenc. Ideológiája a humanizmus, amely a nemzetszocializmus magyar változata és célja a nemzet érdekeinek védelme. Horthy kiugrási kísérlete után kényszerből mondott le és nevezi ki Szálasit miniszterelnöknek. Az ellene elkövetett sikertelen puccs után nemzetvezető lesz, egyesítve a miniszterelnöki és kormányzói tisztséget, az ország felett korlátlan hatalmat gyakorolt.
A nyilasok hozzáállnak a budapesti zsidóság kiirtásához. A vasútvonalakat szétbombázták, ezért már nem lehetett a zsidókat deportálni, a gettókban, elhagyott gyárakban, a Duna parton 22 000 zsidót gyilkoltak meg. Erőltetett menetben gyalog vitték a zsidókat a Német Birodalom felé. Megpróbálták a zsidókat megmenteni, Angelo Rotta és Paul Wallenberg svéd diplomata menlevelekkel mentett meg sok zsidót.
Magyarország a Nyilas rémuralom alatt hadszíntérré vált. Budapest ostroma 1945 december és február között zajlott. Debrecenben volt az ország egyik legnagyobb tankcsatája. A visszavonuló német hadsereg Székesfehérvárnál ellentámadást kísérelt meg. Magyarország 1945 áprilisában szabadult fel a náci megszállás alól.