Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Budapest fejlődése a Hosszú XIX. században

A század elejére már nagy kereskedelmi, közigazgatási, és kulturális szerep

  • Rendszeres vásárok

  • 1724-től Királyi Kúria (akkori legfelsőbb bíróság) Pesten

  • Központi kormányhatóságok (Helytartótanács, Kamara) 1784-től (így a nádor székhelye Buda)

  • Pest megye megyegyűlései Pesten

  • Nagyszombati egyetem először (1777) Budára, majd (1784) Pestre

(A fejlesztését leginkább Mária Terézia kezdte meg, utódai folytatták)

Első fejlesztések:

  • Nem királyi udvari székhely, és a polgárság tőkeszegény -> tervszerű városrendezés részlegesen indul csak meg.

  • II. József: Újépület és környékének kiépítése (Lipótváros)

  • József nádor: első csak Pest fejlesztését jelentő terv: 1805 Hild János: Szépítési Terv. Városszépítő Bizottmány létrehozása: építészeti tervek jóváhagyása, homlokzatok, és utcakép szabályozása. Munkájának eredménye:

  • 1812-ben Pesti Német Színház, só- és vámhivatal, harmincadhivatal, Redoute (Pollack Mihály tervei alapján, a Pesti Vigadó elődje)

  • sétálóterek kialakítása, tűzveszélyes üzemek városon kívülre helyezése.

  • Költségeket nagyvárosi telkek eladásaiból fedezik.

Széchényi szerepe:

  • Igény egy nemzeti fővárosra -> Budapest-gondolat -> országos támogatásokból kell finanszírozni a fejlődését.

  • Nem volt a Bizottmány tagja, de részt vett a város fejlesztésében

  • 1830 Tudós Társaság (Tudományos Akadémia) birtokainak egy évi bevételének felajánlása nyomán jött létre

  • 1827 Pesti Kaszinó

  • Évente lóversenyek (Pest)

  • -> aktív társasági, egyesületi élet -> civil fórumok: Budapesti Hídegylet (1832) Tunnel Társaság (1835)

  • Javaslatára kikötő és hajógyár Óbudán.

  • 1837 Pesti Magyar Színház

  • 1841 József Hengermalom + Pesti Gépgyár és Vasöntöde (iparfejlesztés)

  • 1842 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank

  • Magánemberként anyagi forrásai, kapcsolatai, és befolyásának felhasználásával vett részt a fejlesztésben, a szabadságharc azonban megakasztotta a munkáját.

A szabadságharctól a Kiegyezésig:

  • Az 1848/49-es forradalom ideje alatt kiteljesednek a fővárosi funkciók: az első népképviseleti országgyűlés Pesten, az első felelős magyar kormány székhelye is Pest-Buda.

  • Az épülő vasúthálózat központjának tervezik, és már 1849-ben tervek az egyesítésről.

Neoabszolutizmus idején:

  • Az egyesítés tervét elvetik

  • Pest-Buda autonómiát Bécs korlátozza, a civil, és egyesületi életet visszaszorítja

  • A gazdasági fejlődés marad, húzóágazatok: malomipar, szesz- és cukorgyártás, nő a bankszektor szerepe

  • Demográfiai robbanás (1804 és 1851 között Buda lakossága duplázódik, Pesté több mint négyszerese lesz)

  • Belváros útjain már többnyire burkolat, általános a gázvilágítás, de a vízellátás, és csatornahálózat nem teljesen megoldott

  • A Kiegyezés közeledtével egyre nagyobb szerepet kap a fejlesztése pl.: 1866 lóvasut

Kiegyezés után:

  • 3 millió korona kamatmentes állami kölcsön a beruházásokra, a tervezést a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870) felügyeli

  • Cél a reprezentatív jelleg, minta a bécsi, és párizsi városkép (a kiírt pályázatot Lechner György tervei nyerik). Egységes, eklektikus stílus

  • Andrássy út (1870) és nagykörút (1871) kiépítéséről dönt a Képviselőház

  • 1873: törvény alapján Budapest néven egyesül Pest, Buda, és Óbuda, 1892-től fő- és székváros. Igazgatása: tanács. Tagjai: főpolgármester, polgármesterek, alpolgármesterek + törvényhatósági bizottság: választott képviselők, és virilisek (legtöbb adót fizető polgárok)

  • Margit híd 1876

  • 1877 Nyugati, 1884 Keleti pályaudvar

Millenniumi fejlesztések:

  • Hősök tere, Vajdahunyad vára, a pesti belváros, és a rakpart kiépítése. A vár erődjellegének megszüntetése -> várnegyed

  • Vásárcsarnok rendszerének kialakítása, Közvágóhíd felállítása.

  • 1896 a kontinens első földalatti vasútja.

  • 1885-1904 Steindl Imre tervei alapján új, állandó Országház építése

  • Historizáló neogótikus (Mátyás-templom, Schulek Ferenc tervei alapján) neoklasszicista stílus, és szecesszió jellemzi az építkezéseket

A reprezentatív jelleg miatt háttérbe szorultak a célszerűségi szempontok (pl zöld területek hiánya) de a század végére Budapest a nyugati nagyvárosok szintjére zárkózott fel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük