Történelem érettségi

Az uradalom és a mezőgazdasági technika

Az uradalom:

Az uradalom ugyanúgy az antik és a barbár örökség szintéziséből jött létre, mint a középkori társadalom alapszövete, a hűbériség.

Az uradalom: nagy kiterjedésű, bár nem feltétlenül összefüggő földterület, amely falvak tucatjait ölelte fel, a hozzájuk tartozó földekkel, erdőkkel, legelőkkel együtt:

  • központja az udvarház: itt tartózkodott a földesúr vagy megbízottja a fegyveres kísérettel és a szolganépekkel. A X. századtól az uradalom központja egyre inkább a fából és/vagy kőből épült vár volt
  • az uradalom önellátásra rendezkedett be (naturális gazdálkodás), az uradalomhoz tartozó parasztok megtermelték a szükséges mezőgazdasági termékeket, és előállították – háziipari szinten – a kézművestermékeket is
  • az uradalom nem egyszerűen egy nagybirtok volt, több annál: elsősorban hatalmi szervezet, amely igazgatási és bíráskodási szereppel is bírt

Földesúri uradalom és a király:

A földesurak igyekeztek immunitást (királyi jogok alóli mentesség) szerezni birtokaikra. Ha ez sikerült, akkor a földesúr földjén királyi tisztviselő nem szedhetett adót, továbbá a földesúr eredendően királyi jogokat gyakorolhatott:

  • bíráskodhatott
  • piacot tarthatott
  • vámot szedhetett
  • bányát nyithatott stb.

Földesúri uradalom és a dolgozók:

Az uradalom 3 részből állt:

  • jobbágyok parcellái: ezt kötelezettségek (termény-, pénz- és munkajáradékok) fejében magának művelte a paraszt. A jobbágytelek 2 részre tagolódott:
    • belső telek (házhely + kert)
    • külső telek (szántó)
  • a földesúr saját kezelésű birtoka (majorság, allódium): ezt a parasztok robotban művelték, az itt megtermeltek teljes egészében a földesurat illették
  • a közös használatú területek: erdők, mezők-kaszálók, folyók, tavak

A parasztok kötelezettségei földesurukkal szemben:

  • terményhányad (természetben)
  • pénzadó
  • ajándék (a földesúr életének nagyobb eseményeikor)
  • robot a majorsági földeken (munkajáradék)
  • speciális adófajták:
    • holt kéz – a paraszt vagyonának legértékesebb darabja a földesurat illeti
    • első éjszaka joga – a jobbágy házasságkötése esetén a nászéjszaka joga a földesurat illette (általában pénzzel megváltható volt)

A földesurat bizonyos előjogok is megillették a birtokán, ún. banalitások, földesúri monopóliumok:

  • kocsmatartás
  • mészárszék tartása
  • sör- és pálinkafőzés
  • malomtartás

A földesúr bíráskodott a jobbágyai felett (úriszék)

Földesúri uradalom és az egyház:

Az uradalom területén lévő templomokat, kolostorokat a földesúr alapította és támogatta, ugyanakkor ellenőrizte is (pl. papok kinevezése) – ez volt a magánegyház rendszere is.

Később a földesúri fennhatóság szelídebb formája, a kegyuraság terjedt el.

A mezőgazdasági terjedés intenzív fejlődése:

A földművelés új módszerei:

  • az ókorban az uralkodó művelési mód az ún. vad-talajváltó vagy legelőváltó rendszer volt, amelyben az erdőirtással nyert földet 10-30 évig művelték, majd kimerülésük után elhagyták, és új területet vontak művelés alá
  • a VIII. századtól, főként a nagyobb kolostorok, áttértek a nyomásos földművelésre:
    • előbb a kétnyomásos (szántó + ugar – évente cserélve)
    • később háromnyomásos (őszi szántó + tavaszi szántó + ugar – évente forgatva) is megjelent
  • Ezeknél a rendszereknél már megszűnt a vándorlási kényszer, és az adott földterületet egyre jobban kihasználva, a szükséges talajerő-utánpótlást biztosítva (trágyázás) lehetett termelni. Nyugat-Európában a X-XI. századra lett általános a háromnyomásos gazdálkodás, míg Dél-Európában megmaradt a kétnyomásos földművelés
  • a nyomásos földműveléssel egyre többet és egyre biztonságosabban lehetett termelni:
    • ez megalapozta a népesség folyamatos gyarapodásának lehetőségét
    • a háromnyomásos rendszerben (a szántó két részre bontásával) vált lehetővé a zab termelése, amely megteremtette az alapját a ló szélesebb körű elterjedésének és használatának

A földművelés új eszközei:

  • A korábban használt hagyományos könnyű, szimmetrikus eke (kemény, kötött talajok művelésére alkalmatlan, mert nem szánt mélyen) mellett megjelent a germánok által kifejlesztett csoroszlyás, kormánylemezes nehéz fordítóeke. Ez a felszíni gyeptakaró felhasítása után mélyen megforgatta a talajt, és az ekevas által lenyesett földdarabot az egyik oldalra vetette ki. Mozgatása már 6-8 ökröt igényelt, ugyanakkor időt takarított meg, mert nem kellett keresztirányban még egyszer felszántani a földet. A szántás után a borona lazította fel a földet.
  • az igaerő szükséglet jelentős nagyállattartást igényelt
  • Az új nehézekét csak új fogatolásimódszerrel lehetett vontatni. Az ökör (és a ló is) a nyakhám mellett már szügyhámot is kapott, amely munka közben nem „fojtogatta”.
  • A gabonatermelő-nagyállattenyésztő kialakulása jobb táplálkozást tett lehetővé, és egy idő után a terményfelesleg is megjelent, amit piacra lehetett vinni

A földművelés új rendszere:

  • az uradalom szántóföldjeit részterületekre, dűlőkre osztották a földterület különböző adottságai és a különböző talajminőség miatt
  • a dűlőkön évente, sorsolással osztották fel a parcellákat a jobbágyok között
  • a dűlőkre érvényes volt a nyomáskényszer: az adott dűlőn minden parcellán ugyanazt a nyomást kellett alkalmazni,
    • mert a különböző nyomások (pl. szántó és ugar) zavarták volna a termelést (az ugaron legelő állatok rámehettek volna a nyomásos területen sarjadó gabonára és lelegelhették volna)
    • mert így tudták hatékonyan megszervezni a szántóföldi munkákat, pl. a szántást. A nehézeke vontatásához 4-6 ökörre volt szükség, de ennyi állatot csak ritkán tudott egy jobbágy tartani, így a jobbágyoknak össze kellett fogniuk, együtt kellett dolgozniuk, amit megkönnyített az, ha a dűlőben mindenkinél ugyanazt a munkát kellett elvégezni

A mezőgazdasági termelés extenzív fejlődése:

A mezőgazdasági termelés növekedésében az új módszerek és eszközök elterjedése mellett a művelésbe vont területek megsokszorozódása (extenzív fejlődés) is komoly szerepet játszott:

  • erdőket, bozótosokat irtottak ki
  • füves területeket törtek fel
  • mocsarakat csapoltak le

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük